﻿<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>

<rss version="0.91">

<channel>
<title>Rejtekhely.ro Geotrekking Erdelyben</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro</link>
<description>Geotrekking Erd&amp;eacute;lyben</description>
<language>hu</language>

<item>
<title>Geocitrom Csíkszereda</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH1975&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=1975</link>
<description>&lt;br /&gt;
Geocitrom Csíkszereda I.
&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Szervező: trekkingklub&lt;br /&gt;Társszervező: Eldest
</description>
</item>

<item>
<title>Mária oltár</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH3420&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=3420</link>
<description>&lt;br /&gt;
A B&amp;uuml;d&amp;ouml;s hegy oldalában nagyon sok a látnivaló. Érdemes bejárni alaposan a k&amp;ouml;rnyéket, van érdekesség bőven. A B&amp;uuml;d&amp;ouml;s-barlang, a Madártemető, a vitriolos források, az Apor lányok feredője, hogy a Mohost és a Szent Anna-tót, a Bálványos várát ne is említsem.</description>
</item>

<item>
<title>Bolyaiak szobra</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH3414&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=3414</link>
<description>&lt;br /&gt;
Izsák Márton&amp;nbsp;és&amp;nbsp;Csorvássy István&amp;nbsp;alkotása, melyet a&amp;nbsp;marosvásárhelyi&amp;nbsp;Bolyai Farkas Líceum&amp;nbsp;előtti Bolyai téren&amp;nbsp;1957.&amp;nbsp;szeptember 8-án&amp;nbsp;lepleztek le az iskola alapításának 400 éves évfordulóján. A szobor&amp;nbsp;Bolyai Farkast, az iskola néhai matematika tanárát, valamint a geometriát és a gondolkodást forradalmasító fiát,&amp;nbsp;Bolyai Jánost&amp;nbsp;ábrázolja.</description>
</item>

<item>
<title>Pseudosphaera</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH2955&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=2955</link>
<description>&lt;br /&gt;
A Pseudosphaera-szobor (magyarosan Pszeudoszféra) a marosvásárhelyi Bolyai téren áll. Bolyai János világhírű magyar matematikusnak állít emléket, aki életének jelentős részét Marosvásárhelyen t&amp;ouml;lt&amp;ouml;tte. Ez a világ első matematikai műemléke.</description>
</item>

<item>
<title>Moldva utcai forrás</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH3413&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=3413</link>
<description>&lt;br /&gt;
Ez a forrás így mutatkozik be az Iwiw-en: A Cserealji forrás, 
régi nevén B&amp;uuml;d&amp;ouml;skút, a Csereerdő alján, egy g&amp;ouml;d&amp;ouml;rben t&amp;ouml;r a felszínre. Már 1630-ban említik a nevét. 1976-ban a forrást kiépítik, k&amp;ouml;r&amp;uuml;l&amp;ouml;tte a k&amp;ouml;rnyék lakói pihenőparkot, és szabadtéri színpadot létesítettek.</description>
</item>

<item>
<title>Székes</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH3412&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=3412</link>
<description>&lt;br /&gt;
1451-ben Székesfalva néven jelentkezik a forrásokban, 1571-ben Székes formában fordul elő. Az 1567. évi regestrumban Zékes 7 kapuval fordul elő. Katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek.</description>
</item>

<item>
<title>Szent István-torony - Nagybánya</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH3411&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=3411</link>
<description>&lt;br /&gt;
Nagybánya az ország északnyugati részén fekszik, Máramaros megye székhelye. A város az 1307 m magas Rozsály-hegy alatt, a Zazar folyó partján fekszik. Északról a Gutin-hegység határolja. Nagybányát valamikor a XIII. század második felében alapíthatták a király által betelepített német bányászok és aranymosók. A telep&amp;uuml;lés első okleveles említése (1327, Zazarbánya) után megsokasodnak a vonatkozó írott források. 1329-ben városként említik Zazarbánya ikertelep&amp;uuml;lését, Asszonypatakát.</description>
</item>

<item>
<title>Zsibói Füvészkert és Wesselényi kastély</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH3410&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=3410</link>
<description>&lt;br /&gt;
A F&amp;uuml;vészkert, melynek 25 ha terjedelme van, Zsibó észak-keleti részén ter&amp;uuml;l el, a Szamos második teraszán, és &amp;ouml;rvendetes módon fejleszti tovább a barokk kastély ősi parkjának maradványait, melynek alapjait valamikor a Wesselényi bárók helyezték le.</description>
</item>

<item>
<title>Mosolygó-tó Radnai-havasok</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH2120&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=2120</link>
<description>&lt;br /&gt;
Az egykori jégárak t&amp;ouml;bb szemet gy&amp;ouml;ny&amp;ouml;rk&amp;ouml;dtető tengerszemet is az utókorra hagytak. A glaciális eredetű tavak kivétel nélk&amp;uuml;l a főgerinctől északra, az erdőhatár felett helyezkednek el. Ez az oldal volt fokozottabban kitéve az eljegesedésnek. Legismertebb és leglátogatottabb k&amp;ouml;z&amp;uuml;l&amp;uuml;k talán a Nagy-Pietrosz egyik északi cirkuszában elhelyezkedő Mosolygó-tó.</description>
</item>

<item>
<title>Kakastaréj - Gutin-hegység</title>
<link>http://www.rejtekhely.ro/modules.php?spgmGal=RH0263&amp;name=News&amp;file=article&amp;sid=263</link>
<description>&lt;br /&gt;
A Kakastaréj a Gutin-hegység legismertebb természeti látványossága. Az érdekes vulkanikus sziklaképződmény a nevét a taréjszerű formájáról kapta, mely már sok kilométer távolságról is felismerhetővé teszi.</description>
</item>

</channel>
</rss>