 |
Rejtekhely-keresés Erdélyben. Erdély, Székelyföld rejtett természeti kincsei, látnivalói. Túrázás, hegymászás, kirándulás, kincskeresés. GPS készülékkel vagy anélkül. Székelyföldi, erdélyi túrák. A Rejtekhely.ro erdélyi magyar túracélpont-adatbázis. Hasonló játék, mint a geocaching. |
| |
A Rejtekhely-keresés Erdélyben, mint geojátszótér, 2005 november 16-án indult útjára. A Rejtekhely.ro a természetet tisztelő, túrázást és kirándulást, valamint kincskeresést szerető emberek erdélyi közössége, baráti társasága. A geodobozok keresése számunkra csak hab a tortán, a túráink, kirándulásaink hozzáadott értéke.
Az elmúlt években Erdélyben közösséget igyekeztünk építeni, egy saját webhely, mint játszótér körül. Elsősorban egy erős, erdélyi magyar közösséget szeretnénk, mely az európai geojátszótér-kínálatot gazdagítja. Román, illetve angol nyelvű felhasználói felületünkön keresztül igyekszünk hozzáférést biztosítani a magyar nyelvet nem ismerők számára is. A játékszabályainkat illetően igyekszünk rugalmasak, nyitottak és kreatívak lenni.
A webhely tartalmához a hozzáférés több szinten történik, hasonlóan mint egy számítógépes játékban. Meg kell dolgozni érte, hogy a következő szintre juss. Ezek a szintek kihívást jelentenek, motiválnak. A játék érdekesebb, izgalmasabb lesz. A felhasználó teljesítményének és komolyságának függvényében lehet haladni a szinteken, és hozzáférni több információhoz, tartalomhoz.
Csíksomlyó - Szent István korona
Igyekszünk minél többet bemutatni erdélyi természeti értékeink és történelmi-kulturális vonatkozású helyszíneink közül. A Rejtekhely-keresés Erdélyben nem turistacsalogató játék, hanem közösségépítő játszótér. Kalandjáték jellegén túl, a rejtekhely-keresés igazi kihívása az arra fogékony emberek figyelmének felkeltése, Székelyföld, illetve Erdély természeti látnivalóinak, történelmi és kulturális örökségének, valamint igaz értékeinek megismerésére, ismertetésére.
Miért Erdélyben?
A legtöbb erdélyi geodoboz gyönyörűszép helyen van elrejtve. Erdély, illetve a Székelyföld nagyon gazdag természeti kincsekben és ritkaságokban, hogy csak a szurdokvölgyeket, szorosokat, geológiai képződményeket, karszt-jelenségeket, hegycsúcsokat, vagy a vízeséseket említsük. Számtalan hely van Erdélyben, amely felfedezésre érdemes, így rejtésre is alkalmas.
Az ördög ujja-szikla - Csukás hegység
Ezért arra szeretnénk mindenkit biztatni, keressetek, rejtsetek geodobozt. Ismerkedjetek meg ezzel az érdekes játékkal. Kirándulásaitok, túráitok során rejtsetek el egy-egy új geoládát. Nagyon sok örömöt fogtok okozni azoknak, akik a természetet, a kirándulást és a túrázást szeretik, és ezeket a helyeket, kincsesládákat majd felkeresik.
Miben különbözik az erdélyi kincskereső játék a többi játszótértől?
Amíg más játszótereken az a lényeg, hogy egy geodoboz minél érdekesebben legyen elrejtve, addig a geotrekkingnél, a rejtekhely-keresésnél a hangsúly a bemutatandó természeti értéken, vagy történelmi-kulturális vonatkozású helyszínen van. Ez a mi játékunk igazi kihívása, célja és értelme. Megismerni és ismertetni szép és érdekes helyeinket.
Csíkcsatószegi templom
A Rejtekhely.ro, bár szintén geojátszótér, nem a nemzetközi alapjáték, a geocaching helyi játszótere. Egy másik kincskereső játék, amelyben a "kincs" Erdély történelmi és kulturális öröksége, természeti látnivalói, és nem valamilyen kincsszerűséggel felruházott tárgy. Az erdélyi játék kincskeresőit nem annyira a kutatási ösztön hajtja, hanem elsősorban az értékeink megismerése iránti vágy.
Az erdélyi játék jelenlegi helyzete
Jelenleg több mint 6.000 természeti értéket és történelmi-kulturális vonatkozású helyszínt mutattunk be. Több mint 20.400 fényképet töltöttünk fel a ládaoldalakhoz tartozó képtárakba, a rejtekhelyekhez pedig több mint 8.100 bejegyzést jegyeztek be. Számos túrát, tábort, találkozót és egyéb rendezvényt szerveztünk. Rendszeresen túrázunk, kirándulunk. A legtöbben közülünk rendelkeznek gps készülékkel vagy gps vevővel felszerelt okoseszközzel, de olyan is van, aki anélkül keres rejtekhelyet.
Néhány erdélyi rejtekhely
Csodaszarvas fa
Bükk-erdő, Kolozsvár
A kolozsvári Bükk-erdő egyik régi érdekessége a Csodaszarvas fa, amelyről dr. Xántus János több mint 30 éve írt egy cikket, fénykepes illusztrációval. 2011-ben az Erdélyi Gyopár folyóiratban jelenik meg egy cikk a famatuzsálemről, "Még él a kolozsvári Bükkben a Csodaszarvas fa" címmel. Egy kis kérdezőskődés után, az idős kolozsvári EKE-sek körében kiderült, hogy a Csodaszarvas fa már nem létezik, csak mint egy legenda él az idősek emlékezetében.
A Csodaszarvas fa maradványa a kolozsvári Bükk erdőben
Végül idős ekések mutatták meg a fa maradványait, amely annak ellenére, hogy csak maradvány, még mindig impozáns látványt nyújt. Érdemes felkeresni a Csodaszarvas fa mellett elrejtett geodobozt, hiszen Kolozsvárról csak egy könnyű 1-2 órás séta az egész. A helyszínen megcsodálhatjuk annak a legendás és egyedi fának a maradványait, amely valamikor szemet gyönyörködtető látvány volt.
Dénes István emlékdoboz
Vargyas-szoros, Hargita megye
Az emlékdoboz kihelyezésére, 2006 szeptember 9-én került sor, a Dénes István emléknap alkalmával. A Dénes István emléktúra a vargyasi kőbányától indult, a Súgólik megtekintése után a Gódra-karszton folytatódott, majd a Vargyas-szorosban ért véget. Itt emléktábla avatásra került sor, majd egy emlék-geoláda elrejtésére. Dénes István Székelyföld legtekintélyesebb barlangkutatója volt, neves barlangász, geológus és régész. Tudományos munkássága kiteljesedésének csúcsán távozott el körünkből.
Az Orbán Balázs-barlang bejárata a Csudálókő sziklájában
Az emlékdoboz rejtekhelye egy apró barlangocska, amely a Csala-tornya fölötti kilátópontnál található. Aki a geodobozt meg szeretné találni, be kell bújnia egy sziklarepedésbe, ahol épp csak annyi hely van, ami egy személy számára elégséges. Találó rejtek egy barlangkutató emlékéhez. Dénes István egész életében kitartó kutató-értékmentő munkát folytatott, a munkássága még ma is folytatásra ösztönöz.
Holokauszt emlékmű
Marosvásárhely
Ez az emlékmű, úgy néz ki, áldozatul esett a valószínűleg tudatlanságból elkövetett tévedéseknek. A szobor melletti buszmegálló neve "Zsidó Vértanúk megálló", valamint a Cserealja negyedben is van egy hasonló nevű utca. De ez a szobor holokauszt emlékmű, és nem zsidó mártírok emlékműve. A mártír, magyarul vértanú, egy olyan ember, aki egy eszméért feláldozza az életét. Önmagát feláldozó hős. A holokauszt pedig népirtást jelent. Ez a marosvásárhelyi holokauszt emlékmű az első ilyen jellegű romániai köztéri alkotás, az erdélyi zsidók borzalmas tragédiájára emlékeztet. Marosvásárhelyről és környékéről 5943 magyart deportáltak, akiknek az egyedüli bűnük az volt, hogy zsidónak születtek.
Holokauszt emlékmű - Marosvásárhely
A szobrot a zsidó származású, marosvásárhelyi szobrászművész, Izsák Márton készítette. Nevéhez olyan alkotások kapcsolódnak, mint amilyen a Bolyai Farkast és Jánost ábrázoló szobor. Létezik olyan leírás, amely ezzel az emlékművel az október 9-i dátumot kapcsolja össze, mivel 1942-ben ezen a napon kezdték el deportálni a román zsidókat Transznisztriába. De ezt az emlékművet 2003 május 3-án avatták fel, és a marosvásárhelyi magyar zsidók deportálására emlékeztet, ami 1944 május 4-én kezdődött. Az itt elrejtett geodoboz erre is felhívja a figyelmet. Ez az emlékmű a marosvásárhelyi magyarság, a magyar zsidók történelméhez kapcsolódik.
Siculicidium emlékmű
Madéfalva, Hargita megye
Az Siculicidium emlékmű szomorú történelmi eseménynek állít emléket, amit madéfalvi veszedelem néven tartunk számon. Az emlékmű felirata a következő: "Siculicidium. A határőrség erőszakos megszervezésekor Madéfalva határában 1764. január 7-én a császári katonaság védtelenül lekaszabolt csíki- és háromszéki 200 székely emlékére, kik az ősi szabadság védelméért véreztek el. Emelte a hálás utókor kegyelete. 1899". A Siculicidium székelyöldöklést jelent, és egyben kronogramma, vagyis olyan felirat, amelynek római szám értékű betűi a benne foglalt esemény időpontját jelölik. Ebben az esetben MDCCLVVIIII, vagyis 1764.
Az eredeti Siculicidium kőkereszt
Kevesen tudják viszont, hogy a madéfalvi veszedelemre emlékeztető eredeti műemlék nem Madéfalván van. A tömeggyilkolás után a tömegsírok mellé állított fakeresztek helyére egyszerű kőkereszt került, rajta felirattal: SICULICIDIUM. Ezt a kőkeresztet, a hagyomány szerint, Buzás János mentette meg a megsemmisítéstől, egy szénásszekér alján. A széna alá rejtve Csíkszentmihályra vitte. Halálakor utódai a sírjára helyezték. Aki megkeresi a Csíkszentmihályon elrejtett geodobozt, a védfalon belül, a fák társaságában megtalálja a különleges értékű kőkeresztet is.
Opálbarlang
Kirulyfürdő, Hargita megye
Ha valamit jól el akarsz rejteni valaki elől, akkor tedd a szeme elé. Nem fogja észrevenni. Körülbelül így járhat az a kereső, aki Bányai János, múlt században élt erdélyi geológus, A Székelyföld természeti kincsei és csodás ritkaságai című műve alapján az Opálbarlangot keresi. Az Opálbarlang egy egyedi, ritka és különleges képződmény. Messze földön csak itt lehet ilyent látni, a székelyföldi Kirulyfürdőn. Sokan keresték, de nagyon kevesen találták meg.
A kirulyfürdői Opálbarlang belseje
Hargita megyei kincskeresők összefogásának köszönhetően sikerült beazonosítani Kirulyfürdő idáig rejtett látnivalóját. Ma pedig már egy itt elrejtett geodoboz mutatja be az érdekődőknek az unikumszámba menő, tiszta opálból álló barlangot. Bár az ott található opáldarabok csak eszmei kincsnek tekinthetők, hiszen igazából csak a szakemberek, geológusok számára érdekes, tanulmányozásra érdemes kőzetek.
Bolyai Farkas almafája
Református temető, Marosvásárhely
Talán csak kevesen tudják, hogy a marosvásárhelyi református temetőben, a közös Bolyai-sír mellett, egy különleges fa áll. Még ma is terem, gyümölcse van, és egy ideje geodoboz is vár alatta megtalálóira. Bolyai Farkas domáldi birtokán gyümölcsfa-iskolát hozott létre. Halála előtt egy évvel megírja saját gyászbeszédét: "se pap... sem egyéb cérémonia, még harang se legyen... hanem ha valaki egy pojnik almafát ültet a ház (sírhant) eleibe... " Végakarata teljesül. Temetése alatt nem szóltak a vártemplom harangjai. Később egyik hálás diákja pónyik almafát ültet a sírjához. 23 éven át csak ez a fa jelölte Bolyai Farkas nyughelyét.
Bolyai Farkas almafája a marosvásárhelyi református temetőben
Ez az almafajta, amit Bolyai honosított itt meg, azóta szinte teljesen kipusztult Erdélyben. 2006 november 1-én az almafát védetté nyilvánítják, kovácsoltvas kerítéssel veszik körül, tájékoztató táblát helyeznek el a kerítésen. Az utolsó, Bolyai által honosított almafáról oltványokat metszettek, majd Újfehértón törzskönyvezték és szaporították tovább. Az utókor feladata ezt a fát szeretettel ápolni, gondozni, amíg él. Ha pedig kipusztul, újat kell ültetni! Tenni kell azért, hogy fennmaradt gyümölcsfáink termésének íz-, illat- és zamatvilágát unokáink is élvezhessék.
Via ferrata
Madarasi Harghita
Székelyföld első vasalt sziklamászó ösvénye a Madarasi Hargita közelében található. Ez egy olyan ösvény a sziklán, ahol előzetesen rögzített létrák, lépcsők, és fémsodronyok segítik a biztonságos haladást. Teljes biztonságban lehet így megtapasztalni azt az érzést, amit eddig csak tapasztalt sziklamászók ismerhettek meg. A mászás örömét, a magasság által nyújtott látványt, és a veszély közelségét. A Madarasi Hargitán levő vasalt mászóösvény használata nyitott és ingyenes. A biztonsági felszerelés (sisak, heveder, via ferrata-kantár és karabinerek) használata viszont kötelező.
Ferde vietnámi-híd a Madarasi Hargita vasalt mászóútján
A vasalt mászóösvény bejárása mindenki saját felelőssége. A kb. 65 méter magas sziklán két útvonal van, mintegy 200 méteres össztávon. Külön érdekesség a 15 méteres vietnámi híd, mely két sziklát összekötő két kifeszített sodrony. A Kecskevész mászóösvény közepes nehézségű, kezdők és haladók számára is egyaránt élményt nyújt. Aki az itt elrejtett geodobozt megkeresi, majd végigjárja a via ferrátát, az egy kis meglepetésben is részesül. Ugyanis ennek a vasalt mászóútnak van egy különleges poénja is. Aki járt már ott, az tudja :-)
Korondi sóskút
Korond, Hargita megye
A korondi sóskút a Korond vize jobb partján, a Sós ház-ban található. Vizének használatát már Mária Terézia idejében szabályozták. Így régente minden szerdán reggel a korondiak, szombaton az atyhaiak szállították a sósvizet falujukba, ahol a háztartásban, illetve az állattartásban használták fel. A geodoboz bent van elrejtve, a bejutás pedig némi találékonyságot igényel. Az ajtó egy érdekes népi zárszerkezettel van bezárva, amit kívülről ki lehet nyitni.
A korondi sóskút fölé épített Sósház
Ez egy olyan rejtekhely, ahol a székely furfang és találékonyság szervesen beépül a látnivalóba, a rejtekhelybe. A kiegészítő mozdulatokat leszámítva, 4 lépés után nyílik az ajtó. Bent minibár várja a sikeres kincskeresőket. Sör, bor, pálinka, üdítő és kávé. Sütemény, de nem holmi kürtős kalács, mint mindenhol úton-útfélen, hanem igazi Rákóczi-túrós. A minibár az infravörös szauna mellett van, az extrasós jacuzzi mögött. Ha pedig mindez nem lenne ott, akkor valószínűleg valamelyik kincskereső elvitt mindent, és csereajándékként sós vizet hagyott ott maga után :-)
Az ivói szfinx és a Visszafolyó
Ivó, Hargita megye
A Fertő-nyeregből jövet, Ivó fele tartva, az út bal oldalán andezit sziklák rejtőzködnek az erdőben. Az egyik szikla szabályos emberi archoz hasonlít, fél szemével mintha kaccsintana. Ez az ivói szfinx. A közelében geodoboz van elrejtve, benne a Visszafolyó geodobozának koordinátáival. A Visszafolyó egy vizesárok, melyben a víz szemmel láthatólag visszafele, illetve felfele folyik. Természetesen ez csak optikai csalódás. A néhai Balázs Ferenc, és Sándor fia, építettek egy vizesárkot, mert az unokatestvér a dombon túl lakott.
Visszafolyó, a vizesárok melyben a víz visszafele és felfele folyik
Már több mint száz éve, hogy átvezették az Ivó vizét. Azóta falu is települt a víz mellé, Irigyvesze. A vizesárokban ma is vígan csörgedez a víz. Az alatta levő patakhoz viszonyítva olyan, mintha felfele folyna. Az árok gondozott, mellette kijárt ösvény, kiterjedése picivel több mint egy km. Érdemes megnézni, ahogy egy szikla mellett egy ötletes megoldással elterelték az Ivó vizét. A vállalkozó kedvűek pedig egy kis mászkálás árán megkereshetik a közeli geodobozt.
Az 500 éves csíkszentléleki hársfa
Csíkszentlélek, Hargita megye
A csíkszentléleki templom melletti hársfát valószínűleg az 1500-as években ültethették. Úgy él az emberek emlékezetében, mint egy magányos fa, mely mindig is a templomot őrizte. A 3,7 m kerületű öreg hársfa, a helybeliek zádokfája alatt tárgyalták meg, ősi pogány szokás szerint, a székelyek ügyes-bajos dolgaikat. Az elmúlt évszázadok alatt a hársfa több tragikus esemény szemtanúja volt.
A csíkszentléleki templom és az 500 éves hársfa
Jelenleg a környék fontos szimbóluma, Hargita megye védett természeti ritkasága. E védelemnek köszönhetően valószínűleg még nagyon hosszú ideig őrzi majd a falut és templomot. A közelben elrejtett geodoboz megkeresése után, érdemes leülni az öreg hárs alatti padra, élvezni a csendet, és a környék szépségét. Különös hangulata van ennek a helynek, olyan mint a beteljesedés, beérkezés.
***
Amennyiben a fent bemutatott néhány erdélyi rejtekhely felébresztette érdeklődésetek, regisztráljatok a játszóterünkre. Keressétek meg a rejtekhelyeinket, fedezzétek fel az általunk bemutatott szép és érdekes helyeket. Ismerjetek meg bennünket. Ha pedig ez a játék megnyeri a tetszéseteket, legyetek része a közösségünknek!
|
| | |
|
| |
|