Siklósi vár, Plébániatemplom Siklós, Malkocs bej dzsámija Siklós, Szerbtemplom Siklós, Református templom Siklós, Máriagyűdi Levendulás Ház Siklós.
Az Ólom-hegy csúcsán egy geodéziai mérőtorony áll, rajta a felirat: Állami Földmérés 1979. A 173 m tengerszint feletti magasságával, az Illancs homokhátságán, Rém községtől északra található Ólom-hegy Bács-Kiskun megye és a Duna-Tisza köze legmagasabb pontja.
Az eredeti, 1975-ben épített kilátó leégett, 2001-ben már fémszerkezettel építik újra, amit 2014-ben felújítottak. A 320 méteren található Balázs-hegyi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Pécsi-tóra és a Nyugat-Mecsek erdős hegyvonulataira.
A 25 m magas fehér fűz (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kölked, Baranya vármegye) 11,2 m kerületű, 130 cm magasságban két törzsre oszlik.
A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették.
A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található.
Fekete nyár Drávakeresztúr Ez a fekete nyár (Drávakeresztúr, Baranya vármegye) jelenleg Magyarország második legnagyobb egytörzsű fája, kerülete 11 m, belsejében hatalmas odú van.
Az Ágnes-vízesés a Mecsek legnagyobb vízesése, igaz a patak vize csak másfél-kétméteres magasságból zuhan alá egy mésztufaküszöbön. A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk.
A szekszárdi Szőlő- vagy Kálvária-kilátó a város címerének jelképeiből, szőlő- és kalászmotívumokból létrehozott kompozíció. A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált.
Az Eszterpusztai templomrom Cikó község külterületén, Cikótól délre, Ófalutól keletre, az egykori Ösztör (Eszter) nevű település helyén áll. A templomot a 15-dik században építették, gótikus stílusban, egy 1776-ból származó kéziratostérkép már romként tünteti fel.
A Csillagpark a Zselici Tájvédelmi Körzet területén található, 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A csillagvizsgálót csak előre meghirdetett programok keretében lehet bejárni, önállóan nem látogatható.
Nemesnádudvar (Nadwar) lakói sváb származásúak, a település pincesorain szorosan egymás mellett elhelyezkedő fehér kis présházak magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit. A Mária-völgyi pincesor a leghíresebb, de löszfalba vájt lyukpincék elé épített szép présházak találhatók a Temetői-, a Kender-völgyi-, a Felső-, valamint a Sükösdi-pincesoron is.
A 38 m magas fekete nyár (Móricz-Duna, Gemenci-erdő, Bács-Kiskun vármegye) Magyarország legnagyobb törzskörméretű fája, kerülete 12 m.
Az Óbányai-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, Óbánya és Kisújbánya között húzódik. Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla.
A Kis-Tubes 577 méteren található kilátóterasza 1959-ben épült, tetejéről pompás panoráma nyílik a hegyláb alatti Pécsre. A Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán, a Misinát a Tubessel összekötő gerincen elhelyezkedő betonkilátó Kiss Tibor tervei alapján készült.
Közelben található látnivalók az Éger-völgy, az Éger-tető, a Babás szerkövek, a Jubileumi kereszt, a Zsongor-kő, és a Farkas-forrás. A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek egyik népszerű kirándulóhelye, magassága 592 m, a tetején pálos kolostorrom és toronykilátó.
A Leány-kő Magyaregregytől nyugatra található, a Kisvaszari-vízfolyás felső, Vágyom-völgynek nevezett részében. A legenda szerint itt vált kővé egy pásztorlegény és leány, a szülők átka nyomán, miután szüleik tiltó szava ellenére egymásba szerettek.
Az Őstölgyes hatalmas, néha 5 m törzskerületű, több száz éves tölgyeivel 87 hektáron terül el, Bogyiszló és a Duna között. A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté.
Nádasd elfelejtett vára, a Rékavár (Rákvár) a feltételezések szerint a 13-dik században épült, majd valamikor később tűz pusztította el. Sajnos, sem az építéséről, sem a vár pusztulásáról nem maradt fenn írásos emlék.
A Máriakertet 1838-ban szentelték fel és nyilvánították zarándokhellyé, Vodica vizéhez több csodás gyógyulás kötődik, a kápolna 1877-79 között épült. A világ egyik legnagyobb méretű Szűz Mária szobrát 2008 szeptember 19-én állították fel a hercegszántói kegyhelyen, a magassága 10,53 m.
Püspökszentlászló kastélyának környezetét már az 1797-es felépítés után parkosították, az arborétum mai formáját Hetyey Sámuel püspök létesítette. A kastélyt 2015-re felújították, ma találunk itt egy zarándokházat, egy turisztikai információs pontot, a kastély történetét feldolgozó kiállítást, valamint a Mindszenty-emlékkiállítást.
A hajdani középkori lovagvár, Máré-vár vagy a Magyaregregyi vár, a Mecsek egyik kis hegycsúcsán áll. Az épület elődje a 13-dik században épült egy őrtorony helyén, majd átépítették reneszánsz palotává, míg 1543-ban a törökök lerombolják.
A Tettyei mésztufa-barlang, egyedülálló geológiai képződmény, Pécsett található. A mésztufában kialakult üregrendszer körülbelül tízezer éves, járatait mesterségesen is bővítették, labirintusrendszert hozva létre benne.
A Baranya megyei természetjárók panteonja a Közép-Mecsekben található, a Büdös-kúti kulcsosház mögött, a Feri-forrással szemben. A kereszttel megkoronázott, két mohos sziklatömbön gránittáblák vannak elhelyezve, melyek elhunyt természetjárók emlékét őrzik.
