A jelenleg romokban álló műemlék épület a Régenhez tartozó Abafája falu területén található. A kastélynak egykor 32 terme, az udvaron eklektikus szökőkútja, historizáló ablakos lépcsőháza, festett kazettás mennyezetű emeleti nagyterme volt.
Átvizsgáltuk a szekeret, az étterem hirdetőpaneljét, az oszlopot, a fákat, de semmi. Itthon jártam MVhelyen és a környéken minden bejelentett ládát kiírtam egy listára.
A hősi katonaemlékművet Románia, illetve Erdély fasizmus alóli felszabadulásának 20-dik évfordulóján avatták fel. Az ismeretlen román katona emlékműve, Izsák Márton alkotása, a marosvásárhelyi főtér nyugati részén, az úgynevezett Rózsák terén áll.
Középkori okleveles adat templomról nincs, Aranyospolyán temploma azonban meghatározza korát. Tornya alatti bejáratának kapuja gótikus kori alkotás, csúcsíves, hasonlóképpen a torony lóhereívvel záródó ablakai is.
A régi helyen elhelyeztem egy új 6x3 cm-es "antenás" dobozt ez eredeti adatokkal. Természetesen benne vagyok. A ma délutáni túra második rejtekhelyeként már jártunk itt a kisfiammal. A Tisztviselő-telep Marosvásárhely Somostető alatti magas teraszán terül el, a telep építése Dr Bernády György polgármestersége idején kezdődött.
Toronyága-csúcs, románul Varful Toroiaga.
Borsos Tamás szobor, a Szűcsök és Lakatosok bástyája előtt, a várfal előtt.
1243-ban jelentkezik az okiratokban egy Chegetelke megnevezés, deGyörffy szerint az oklevél nem hiteles. Ez az oklevél legfeljebb egypusztára érvényes: 1366-ban Zegen, 1407-ben Zegew, 1413-ban Scegew,1428-ban Nagy Chegew, 1429-ben Czagendorf, 1433-ban Czege, 1622-benSzász Zege formában fordul elo a forrásokban.
A mikházi ferences templom és kolostor 1673-ban készült, régi galambbúgos nagy- és kiskapuja, a legrégebbi fennmaradt székelykapu volt. A szerkezetileg meggyengült kaput 1912-ben egy vihar ledöntötte, majd vásárlás útján a Néprajzi Múzeumba került.
A tordai katolikus templom az ótordai plébánia területén épült, a főtér északi részén, eredeti stílusa alapján építési korát a XV-dik századra teszik. Miután egy részeg alak továbbállott, meglett a dobozka. Szerencsére az említett látogatok a jobb oldali támpillér tövét látogatják inkább, nekik ez előnyösebb. A tordai sóbánya után kerestük fel a templomot, sajnos zárva találtuk, csak az előcsarnokba lehetett bemenni, azonban innen is szép látvány volt, de a felidézett történelmi hangulat hamar elillant amint elindultam a dobozt keresni.
Az Egyetem utcában lévő Báthory-Apor Szeminárium épületét Apor István alapítványából építették a jezsuiták 1728-31 között. Az egykori Szent József Fiúneveldét 1776-ban a piaristák vették át.
A Református Névkönyv szerint a Basta korszakig egyháza volt, azután elnéptelenedett, ezt erősíti meg a Puszta előneve is. 1256-ban Almás néven jelentkezik az okiratokban és úgyszintén 1432-ben is.
Az 1834-es földrengés során nagyon megrongált templomot a XIX-dik század végén restaurálták. Erdély egyik legkorábbi épen maradt temploma, már messziről magasztosan fehérlik a dombtetőn.
1465-ben Péterlakaként szerepel. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először Peturlaka néven.
Karacsay-házak, és középkori városfal-részlet a telek határán. Farkas (Mihail Kogalniceanu) utca 1.
Egy kellemes tavaszi túra során érintettem a Szerecsen sziklákat. Aznap az utolsó megtalált doboz, helye egyértelműen azonosítható a leírás szerint. Ebben az évszakban és órában, az erdőben már sötét van. A Szerecsen-sziklák a Maros szoros egyik feltűnő érdekessége, az országútról mindkét irányból jól látható.
Ha mar az Unokon (2279 m) vagy, nem hagyhatod ki a Peleskoca nyerget sem. Mert ez nem mas, mint egy erdekes lemenetel a csucsrol, a glacialis, csodaszep Lala tavak iranyaba.
Felnéztem és megláttam a dobozt. Most először jártam úgy, hogy előbb "oda" nyúlok, de bíztos máshol lesz s hát láss csodát. Templomának építési idejét – függetlenül a pápai tizedjegyzék adatától – a XIII-dik századra teszik.
1797-1803 között építették empire-ba átmenő barokk stílusban, szép emeleti oszlopos folyosója finom oszlopfőivel ma is élményszerű látvány. A Teleki-ház Marosvásárhelyen a Bernády György tér 3-5 szám alatt áll.
A özelben egy különleges formájú tölgy maradványa van.
A Keleti Kárpátok egyik kevésbé ismert és látogatott helyérekalauzolnálak el benneteket, a Szászrégen mellett találhatóMocsárerdőbe, ahol 400-700 éves tölgyfák őrzik Erdély régi szellemét. Éjjel, a hangulatos holdfényben sétálva kerestük meg a dobozt. Kar, hogy a lancfuresz nyomot hagyott nehany fan. Itt mar szerencsevel jartunk nem ugy mind a Gorgeny varanal.
Az Urmánczy-strand Maroshévízen, 654 m magasságon található, a Maros folyótól pár méterre. A rejtekhelyet megtaláltam, sőt a dobozkát is láttam, viszont nem értem el, és ráadasul még egy kupac kukac is volt előtte, amit valószínű, hogy a horgászok hagytak ott. Ezért a dobozkáért össze kell vegyülni a porral, és a szeméttel. Új hid épült a Maroson át, ugyhogy itt sem találtuk meg magát a rejteket sem.
Hili magyarpeterdi szolgalegény volt, 1860-ban, húsvét alkalmával a hegytetőről leereszkedett a dúsan zöldelő borsfenyő bokrokhoz. A Hili-odú történetét Réthi Lajos írja le 1862-ben.
A marosvásárhelyi Segesvári úti forrás a Segesvári út 8 számú ház mögött található, egyenesen a Róka-patak völgyében. Mikor érdekes pontként megjelent ez az oldal, jártam itt, kerestem, hogy hova rejthetnék. Elég sokat kellett várakoznom, amíg zavartalanul elővehettem a geodobozt. Mikor ott jártam nem figyeltem a halakra.
Székelycsóka a Nyárád és a Kis-Küküllő közti dombvidék alsó részén fekszik, a Töm patak völgyének széles részén. Cserefalva felől, Kisgörgény falun keresztül érkeztem Székelycsókára. Tettem egy új dobozt a székelycsókai templomhoz, a réginek hűlt helyét látva. Mivel BabBerci újrarejtette a székelycsókai eltűnt geodobozát, illetve pontosította a László István síremlék segítő információját, elhatároztam, hogy újra próbálkozom, és újra bejárom a nemrég már egyszer megtett útvonalat.
Ide a falu keleti szélétől induló talajúton juthatunk fel. A Lunga-patak mellett fekvő Kusma községtől 2 km-re délre, a 949 m magas Jakabkő sziklaszirtjén egykor Árpád-kori vár állt.
Kolozsváron a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 9 szám alatt található a gróf Béldi-ház, amely egy XVI-XIX-dik században épült műemlék ház.
Szamosújvártól 25 kilométerre nyugatra, a Tőki-patak völgyében fekszik - a 14-dik század elejétől 1607-ig a Kendi család birtoka volt. 1594-ben magyar falunak írták - a 17-dik században a Haller és a Bánffy, a 18-dik században a Diószeghy család birtokolta.
A többségében magyarok által lakott Szék egyik értéke a 12-dik században épített, román és korai gótikus elemeket ötvöző, háromhajós református templom.
A dátum azonban csak a befejezést jelölheti, mert 1423-ban már Bogáti Péter egy malom vámjogát adományozza a radnóti templomnak, és 1442-ből plébánosa nevét is ismerjük, akit Demeternek hívtak. Temploma gótikus stílusban épült, így korát legkésőbb a 15-dik századra teszik, amit megerősít a diadalív két angyalfőt ábrázoló zárókövének évszáma is: 1486.
A templom előterébe be lehet lépni, beljebb egy kovácsoltvas rácson keresztül lehet szemlélni a megállt időt. Az épület rendben van tartva, felújítva, mint ahogy előtte az utca is.
Marosvásárhely marosszentgyörgyi határánál levő temető északi részén a Máriaffy család temetkező helye és kápolnája található. Gps nélkül kerestem ezt a rejteket is, de hát egy kápolnát könnyű megtalálni. Erre szokták mondani, hogy ha valamit keresel, azt mindig az utolsó helyen találod meg. Szűk és kicsi hely volt eleinte észre sem vettem.
A Kolozsvárról déli irányba kiránduló természetjárók gyakran találnak kisebb-nagyobb gömbalakú köveket, melyeket a tudományos irodalom feleki konkrécióknak nevez. Egy délutáni rövid séta alakalmával találtuk meg. Kirándulásaim alkalmából már nagyon sokszor elsétáltam e geodoboz melett, mivel nem tudtam létezéséről. De sosem figyeltem fel rá, hogy ennyi gömbkő van még a Sárosbükkben.
Marosbogát fő utcáján, mely a települést észak-dél irányban metszi át, mielőtt átmennénk az autópálya alatt, a 429-es számú ház udvarán, egy ismerős műalkotás vonja magára a figyelmet. Brancusi Végtelen oszlop című szobrának másolata egy kis ráadással, a tetejére egy sas került.
Nem hittem volna, hogy ekkora sikernek fog orvendeni ez a lada. Habár a kék kereszt jelzésen már ezerszer. Esetleg ha tobb es minosegibb informacioval rendelkezel a faval kapcsolatosan, nem bannam ha kozze tenned. A kolozsvári Bükk erdő egyik régi érdekessége a Csodaszarvas fa, amelyről dr Xántus János jópár évtizede irt egy cikket fénykepes ilusztrációval, amelyet sajnos nem sikerult fellelnem.
1332-ben Jara, 1456-ban Iara néven jelentkezik az oklevelekben.
Na de a Weekend Dragont sem adom fel, csak várom hogy a darazsak nyugovóra térjenek. Én a tegnap arra sétáltam, és ellenőriztem a geodobozt. Ennél a rejtekhelynél csak a Weekend Dragont kerestem többször. Marosvásárhely monumentális vártemplomának építése a 13-ik századig nyúlik vissza, amikor még Marosvásárhely neve Székelyvásárhely, latinosan Novum Forum Sicolorum volt.