Farkasszigeti Arborétum Püspökladány 7,09 km-re, Szélmalom Karcag 8,84 km-re, Karacs Ferenc Múzeum Püspökladány 9,9 km-re, Györffy István Nagykun Múzeum Karcag 10,24 km-re, Kántor Sándor Fazekasház Karcag 10,57 km-re, Orvostörténeti és Patikamúzeum Karcag 10,57 km-re.
Nagyváradon, a Zöldfa (Vasile Alecsandri) utcában tizenkét Carpinus Betulus fa lombkoronáját kocka alakúra alakították ki. Állítólag ez az első ilyen megoldás az országban, a nagyszebeni Acélmunkások utcában terveznek még hasonlót.
Zöldfa fogadó, Nagyvárad, egykori vengéglátó egység, 1760.
Bartsch-kúria, ma idősek otthona - Szalárd.
A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre. A múzeum 16 óráig volt nyitva, mire ideértünk már zárva volt.
Innen nagyon szép körképet láthatunk Nagyváradról és környékéről.
A Nagyváradi Egyetem Gyógyszerészeti Karának épülete, az egykori Kereskedelmi Csarknok. Középület 1893 1894.
A cséffai természeti park területének védetté nyilvánítását elsősorban az itt található értékes élőhelyek, a nedves-mocsaras rétek, pannon szikesek, a közel 200 hektáros Radványi-erdő, valamint a 700 hektáros mesterséges halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta. A Tetemre hívás című Arany János balladában is megörökített radványi sötét erdő az egykori Körös menti ártéri keményfás ligetek maradványa.
A Jézus szíve-sziklakápolna Miskolctapolcán, a Brassó utcában található. A kápolnát az e helyen levő mésztufába vágott két barlangból alakították ki, melyeket eredetileg birkaakolnak használtak.
Római katolikus püspöki palota 1762-1776 - Dacia sugárút, Nagyvárad.
Egy nagyváradi séta első találata.
Bocskai István mellszobra, 2004 - Bihardiószeg.
A zárdát Szentzy István babolcsai apát és váradi kanonok alapítványának segítségével építették 1771-74-ben, majd 1858-ban bővítették és homlokzatát gótizálták.
Az Erzsébet-ligeti lombkorona sétány és kilátó Gyomaendrőd szélén, a Hantoskerti holtág félszigetén található. Egy interaktív tanösvény, mely játékokkal, tanösvénytáblákkal és csónakozási lehetőségekkel mutatja be a fákat, a madárvilágot, és a holtágat.
Petőfi Sándor park, Nagyvárad. Petőfi Sándor mellszobor, a róla elnevezett park végében, közel a sétálóutcához - 1991.
A Batthyány László által 1844-ben rendelt, Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján 1850 körül épült kétszintes Batthyány-Geist-kastély a Kondorostól délre levő Geisztcsákón található. Itt alakult meg az ország első vadásztársasága, a Geist család előbb béreli a kastélyt, majd megveszi a területet, a második világháború után a kastély üresen marad, 1993-tól a kondorosi önkormányzat a tulajdonos.
A Nagyerdő lombkoronaszintje felett rá lehet látni az erdőre, az Egyetemvárosra, és az egész Debrecenre. A debreceni Nagyerdei park látványossága a ma is működő Víztorony, 1913-ban épült - az épületnek 34 m magas kilátója van.
A Mátyás király fája a tiszaigari arborétumtól délre található, az első olyan fa volt, melyet az első világháború után védetté nyilvánítottak. 2005-ben a Corvinus Egyetem tanárai a fa korát 400 évesre becsülték, a magassága körülbelül 20 m, jelenlegi kerülete 6 m.
Debrecen határát a szarmaták által a 320-330-as években létrehozott sánc, az Ördög árkának két vonala is átszeli, ennek egyik szakaszát állították helyre eredeti alakjára. A nép által a Tiszántúlon Ördög árkának nevezett hatalmas földsáncok maradványai többfelé is megtalálhatók az Alföld peremén.
 ..jpg)
Fekete Sas fogadó - Nagyvárad, 1909.
Megyei Kórház, egykori Pénzügyi Palota, épült 1806-ban - Nagyvárad.
Görög katolikus papnevelde - Nagyvárad, 1846 1928, középület.
Kossuth Lajos mellszobra, 2002 - Bihardiószeg.
A központban való fiszlikolás közben ide is eljuttunk. Bevallom őszintén, hogy nem tudom mit jelent a fiszlikolás szó. Nagyváradi sétánk alkalmából ezt is megkerestük.
Régóta meg akartam látogatni ezt a várat, olyasmit is hallottam róla, hogy annyi ablaka van, mint ahány nap van egy évben. Érdekes a fenti hozzászólás ékezet- és szóhasználata, népi hiedelmen alapuló tartalma. Ha ez egy másik játék lenne, egy másik játszótér, és nem én írnám ezt.
Zichy-kastély, épült 1701-ben - Bihardiószeg.
Megkerült egy filmes geodoboz ami kikandikált a rejtekhelyről. A megadott helyen, a megadott koordinátáknál találtunk egy geoládát. Valamit megtaláltam, vagyis egy geodobozt találtam meg.
A Szent Móric-kápolna bár Kunhegyeshez közelebb van, Abádszalók területéhez tartozik, Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon található. A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére.
A köznyelvben kastélynak nevezett, 2011-ben műemlékké nyilvánított, sokáig lepusztult állapotban levő Vértessy-kúria Debrecen délnyugati részében található, a Vértesi út mellett.
A Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely Békéscsabán, a Gyulai út 65 szám alatt található, 1980 október 31-én nyitották meg. A Gabonamúzeum létesítményei a Gajdács vagy Csabai-tanya, a Csókási vagy Kiss-féle szélmalom, a Vésztő-Mágori szín, Mladonyiczky Béla A mag című szoborkompozíciója, Emil Vitroel a Bőség című szobra.
Az ifjú Geist Gáspár terveztette, valószínűleg Ybl Miklós által tervezett vadászkastély Orosházától északkeletre, a hozzá tartozó Kiscsákón található. Tornyos, földszintes, elővárosi eklektikát mutató épület, kazettás famennyezetű nagyteremmel, a főpárkány alatt vadásztémájú sgraffito díszítéssel.
Hatalmas méretű földvára hazánk legimpozánsabb ilyen jellegű emléke. A hajdani Biharvár, Bihar vármegye névadó székhelye lett.
A karcagi Parkerdő a város környéki tölgyerdőben került kialakításra, a feltárást követően egy 850 m hosszú kocogó pálya, és egy 6 állomásos tornyapálya is megvalósult. Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.
A hortobágyi kilenclyukú híd a történelmi Magyarország legnagyobb kőhídja, a hídfők között 93 m hosszú, a 33-as főút halad át rajta. Ezen a helyen már 1346-ban volt fahíd, végül 1833-ban építenek itt kőhídat, nyolc évig tartó munkával - legutóbb 1983-ban, majd 2009-ben újították fel.
Az ezerévesnek nevezett, más néven Rákóczi-tölgyfa Mikepércs község határában, a Hajdúbagosra vezető földút mellett áll. A magányos tölgy a szakértők szerint csak 250-300 éves, de a túlzásokra hajlamos, egyszerű falusi ember ezerévesre kerekítette életkorát.
