A csíksomlyói Szent Antal-kápolna a Kis-Somlyó hegy délnyugati oldalán áll. Csendes a környék, szép napos délután, öröm itt üldögélni, nézelődni. Baratokkal soroztunk este nalunk. Megtaláltuk.
A Kormos és Vargyas vize egyesülésénél, a Darabonta nevű helyen fakad fel e térség legjelesebb ásványos forrása, a rákosi borviz, melyet gyakran borszéki gyanánt is hordanak szét. Hagyomány szerént azon helyen, hol most e borvíz (savanyúvíz) felbuzog, a hunok bejövetelekor tó volt, mely Csodástó-nak hivatott.
Lisznyópataki világvége A világ kezdete vagy vége az az elhagyatott gyümölcsös? Valaki tud többet erről a völgyről? Mert csak sejtjük hogy hol vagyunk. A nyáron gombászgatni szerettünk volna a környéken, de ítéletidő ért utol, hogy a hely nevéhez illően stílusosan fejezzem ki magam.
Szent Márton-templom Brassó A Szent Márton-templomot inkább kápolnaként említik - a Fellegvár nyugati részét Szent Márton-hegyének nevezik a templom után. A templom ma is itt áll, a várfalon kívül.
Érdekes, hogy ez a hely az 1941-es osztrák katonai felmérés térképén Nyáros mocsár helynévvel szerepel. Római őrhely a Kápolna-dombon, Oroszhegy közelében, amit a néphit Szent Lászlótól származtat és kápolnának néz.
Csíktaplocán, a Lázár-kúriától 100 méterre, a járda közepén, egy 4 m kerületű fekete nyárfa található. Pontosabban, csak a maradványait láthatjuk már, mert nemrég majdnem a tövéből levágták.
Lázárfalva az Alcsíki-medence egyik félreeső települése a Tusnád- és a Hí-patakok völgyében. Itt első megtalálók voltunk, s nem értem, hova lettünk? Megtalaltuk. Elhatároztuk, hogy végre megkeressük a Nyírfürdőt és egy kis lábáztatást iktatunk be.
A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb. Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt.
Eredetileg torony nélküli, háromhajós bazilika rendszerű épület volt. Négyzetes alapú szentélyét kereszthálós boltozat fedte, a hajót pedig sík mennyezet, apszisa félkörívvel zárult.
A Gyilkos-kő a Gyilkos-tó fölé emelkedik, attól keletre és mintegy 700 m távolságra - a legmagasabb pontja lapos részen van, ahol a mezőn egy métafa jelzi az 1408 méteres magasságot. A Gyilkos-kő nyugati sziklaperemén két fontosabb kilátópont is van, az egyik az 1378 m magasságban található nyugati kilátópont, illetve az északnyugati, ahol az egyik panorámakabin is található. Ennyire doboznak még nem örvendtünk.
A régi Benedek Elek fürdő, vagy más néven Kisbaconi feredő, a Faluborvize vagy Rezes-forrás mellett található. Az értesítő e-mailen felbuzdulva, egy 14 kilométeres séta keretében felkerestük a feredőt, és a leírás alapján gyorsan megtaláltuk a ládát is. Azért remélem, nem lesz itt igazi forradalom, és nem végzem gyűlölt diktátorként :-). No, nem is sejtettük még akkor, hogy forradalmárok leszünk.
Lovak szobra Dálnok Az egykori dálnoki ménes szálláshelye előtt áll a Lovak szobra, melyet Miholcsa József szobrász készített, az 1990-es évek közepe táján. Kár hogy ezt a szobrot csak az nézi meg, aki tudja hogy itt van, mert a környék nem éppen lélekemelő gyönyörúség. Regi allami gazdasag nyomait vizsgalgatva, ugy a szekelykaput, mind a lovakat es az epuleteket. Érdekes szoboregyüttes, bár a környék nem annyira megnyerő.
A Vasond völgye tanösvény hossza 7 km, a menetidő 3 óra, a szintkülönbség 249 m. A nehézségi szin: közepes, az útjelző oszlopok színe sötétbarna.
A Csíkszeredától 14 km-re északkeletre található csíkszépvízi víztároló Csíkszereda vízellátását biztosítja. Első szűz ládánk, így a mai nap kétszeresen ünnep volt számunkra. A legenda szerint Szent László király itt itatta a lovát, és mondta neki "igyál lovam, ez szép víz". A Tatros forrás keresésekor útba ejtettük ezt a helyet is.
Almás rétjén Kézdialmás határában, a Büdös kút egy igen hideg vizű forrás, 8-9 fokos a vize, kéndioxidot tartalmaz, innen jön a neve is. Mert egyutt rejtettuk aronbv-ekkal, es azzal aki megfertozott minket a dobozos jatekkal. Bereck kozeleben vannak meg kenes furdok, Martonosban, allitolag valamelyest feljavitva. Amig nem volt vadaspark, sokkal konnyebb volt megkozeliteni.
Énlakáról hazafele, gondoltuk megkeressük a geodobozt. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek. Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat.
A Garados-domb Csíkszentdomokostól nyugatra emelkedik, a csúcsáról szép kilátás nyílik az Olt mentén hosszan elnyúló Csíkszentdomokosra, illetve a Balánbánya feletti Nagy-Hagymásra. Keszitettem egy panoramat. Erdélyi kirándulásunk alkalmával, teljesen véletlenül bukkantunk rá a geoládára. A ládát nem találtuk a helyén, de érdemes volt felsétálni a hegyre, mert gyönyörű volt a kilátás.
Ereszteveny felett magasodik a Pincetető, az Óriáspincetetőn felépített térplasztika. Egy kis munka utáni, esti keresgélés. Kivettük a bigyót belőle, igyekszünk minél hamarabb máshova helyezni. Szerintunk ez a hely megerdemli a dobozkat.
A Sólyomkő csupasz tetején fakereszt áll, alattunk szédítő, 200 méteres mélység tátong. Ekkor jelent meg a Hargita megyei atlasz, benne Apám képeivel. Amikor koradélelőtt felsétáltam a Sólyomkőre (824 m, a Nagy Piliske keleti nyúlványa). Azaz nem is a ladat, hanem csak a maradvanyait.
Ködlátó-nyereg A Terkő-nyeregtől délre, az Ördög-hágó szerpentinjeitől délkeletre található a Ködlátó-hegy, csúcsai kilátás nélküliek, erdővel borítottak. Keleti oldala a Terkő-mezővel szomszédos, a délnyugati oldal szintén egy kiterjedt legelő. Túránk végén még kiugrottunk a nyeregbe.
Székelyek Nagy Kincskeresése - 9-dik stáció - Réty - Római kasztrum Komolló. Ott voltunk a rejtésnél. Megtaláltuk Szabika segítségével. Nehéz volt nem káromkodni.
Sajnos, rég töltöttem le a rejtekhely koordinátáit de csak most jutottam ide. Vendelné kútjától jöttem, egy hátizsák gombával, amit még sajnos fel kellett cipeljek a Büdösfürdőre, de már előre ízlelgettem a Szemeskő fele való leereszkedés élvezetét. Jó hideg a víz a csorgónál. A Som-kút a Lucs-tőzegláptól délre, a Lucs melléke és a Súgó-tető között található, nem messze a Csíkszentkirályról Büdösfürdőre vezető út mellett.
Feledhetetlen kilátás tárul elén onnan. A Poján-kő fenyők fölé emelkedő tetejére érdemes kimászni, bár nem vezet rá jelzett ösvény, és a megközelítés sem veszélytelen.
A mai napra Erdőfüle és környékének a rejtéseit terveztem megkeresni, a csíkszentimrei Büdösfürdő felől Erdőfülére vezető úton érkeztem. Napsütéses őszi napon indultam ujrafelfedezni Erdővidék szépségeit.
Csíkszentsimon és Csíkcsatószeg a legújabb időkig egy egyházközséget alkotott, ma külön plébánia van Szentsimonon és Csatószegen is. Csíkszentsimon a falu Szent Simon tiszteletére szentelt első temploma után kapta a nevét, mely Csatószegen épült.
Ezt is megértem. A gerinc hangulata sajátos, a végig tekergőző lövészárkoknak és bunkereknek köszönhetően. A Gyilkostó-telepről Háromkút felé vezető útból, az Alsó-szoros közelében egy talajút indul a gerincre.
A doboz eltűnt. A délelőtt folyamán nagyon eltöltöttem az időt a bözödi halomsírok legjobb megközelítésének megtalálásával. Bözödújfalu elpusztult falu Romániában, Maros megyében.
A Fehérkavicsos- vagy Szederjesi borvíz Csíkmadaras egyik közismert borvízforrása. A Nagy-Madaras-patak és a Császárok pataka összefolyásánál tör a felszínre, egy régi geológiai fúrásból.
Irányjelző táblák mellett egy fabódét is találunk itt. Piricske északi végébe érkezve egy útkereszteződéshez jutunk, mely egyúttal túraútvonalak találkozási pontja is.
Szombaton arra gondoltam, ha már arrajárok, megnézem ezt a ládát is. Mászkálni hívtak a hétvégére, a Vargyas-szorosba. Azt lehetne mondani, hogy Kovászna megye via ferratája, mert majdnem itt van.
Sepsimagyarós Háromszék egyik kis települése a bodzafordulói hegyek előterében, a Cseretető alatt. Vartam, hogy meg valaki hozzaszol e rejtekhelyhez, de hiaba. Ha már erre jártunk visszarejtettük a dobozt egy szív alakú mélyedésbe, kövek takarásába.
Tetszett a falu. A helyszínre érkezve, annak rendje-módja szerint a kőoszlopos kapun léptem be a templomkertbe. Székelyhodos községközpont, Marosvásárhelytől 22 km-re északkeletre, Szászrégentől délkeletre található.
A Fenyőkúti tőzeglápot én a szencsedi nárciszmezőkről, kerékpárúton közelítettem meg, Fenyőkúton át. Nagyon szep latvany az oszi napsutesben, a jellegzetes fenyofakkal es az aljnovenyzettel, nem fekszik nagy teruleten, es szepen ki vannak epitve az osvenyeknek egy resze, deszkaval lepadolva, akar lakkcipoben is vegig lehet setalni. Ügyes kis tanösvény. A munkám során megint Szovátára kerültem, gondoltam, hogy ha időben végzek elmehetnék Fenyőkútra megkeresni ezt a dobozt.
Sepsibükszád határában, a Rakottyás-patak és az Olt közös teraszormán, ez utóbbi jobb parti hegyfokán, a Zsombor-patak beömlésétől északra fekszik, az őskori telepre épült, kora középkori Vápa vára. Szép volt az idő, gyönyörű volt a kilátás. A tusványosi geocitrom alkalmával találtuk meg. Tegnap találtuk meg a tusványosi geocitrom alkalmával.
A lövétei Nagy Suvadás felett nagyon szép nárciszmező található, és az oldalban kifele, ha a Várhegy felől közelítjük meg, vagy Keményfalváról ha kimegyünk a tetőre, és onnan indulunk a Suvadás fele a kosborban gyönyörködhetünk, meg a szép kilátásban. Bár a mai kincskereső kirándulás útvonala Lövétén vezetett keresztül, a Suvadás nem volt mára betervezve. Lövétén először 1913-ban indult meg a föld.
Lécfalva falu Romániában Kovászna megyében, közigazgatásilag Nagyborosnyóhoz tartozik, a szomszédos Várhegy falut 1899-ben csatolták Lécfalvához. A várhegyi doboz adatait nézegetve vettem észre, hogy Lécfalván is van egy doboz. Sepsiszentgyörgytől 17 km-re keletre a Feketeügy jobb partján fekszik.
Az erdő széléről látni a falut, szemben a Medvefej, tőle jobbra a Kecskefej, a Papolci köztető, majd a Barta tető látszik, lefele pedig a Baszka folydogál Gyulafalva felé.
Felsőlemhényből indulva, a Fekete-ügy patak völgyében felfele gyönyörű erdőben sétálhatsz a patak mentén. A hely a Fekete-ügy és a Papolna-patak összefolyásától kissé feljebb, a Bécsi-bércre vezető erdei út kozelében található. Akkor jartam itt meg mikor kerestuk a sozok osvenyet, ami atvezet Moldovaba, Szalancfurdore.
Gondolom, hogy a lentebb levő Hollós-tanyát látta el vízzel. A Bekecs-tetőtől keletre található a Hollós-tó, ez egy körülbelül 100x50 m-es mesterséges tó.
