A Hagymás hegység legmagasabb csúcsa, ahonan tiszta időben páratlan a kilátás a környező hegyekre. Ide, a Nagyhagymás csúcsra. A séta végén megtaláltátok a geodobozt is? Hmm, hogy mi volt előtte?
A Sólyomkő-tetőről nyugat felé beereszkedve az oldalon, egy érdekes kőerődítményre bukkantam. A tető irányába mászva a háromszintes védőfallal körbevett vár romjaihoz értünk. Értesüléseim szerint első világháborús katonai létesítményről van szó.
Útban a Súgó-barlang fele megálltunk egy kis pihenőre. Az EKE-túrán. A XVI-dik EKE vándortábor egyik túrája alatt pont útba esett. A Bucsin-tetőn épült kápolna Szent Barnabás tiszteletére épült.
Lehet, hogy idokozben eltunt, mert elegge fel van dulva ott az erdo. Jó kis hely ez a Bodok-csúcs, már rég felakartam jönni ide, éppen úgy adódott, hogy egy fárasztó gerinctúra keretén belül sikerült a dobozkát is megtalálnom, kitűnő egészségnek örvend. Sikeresen megtaláltuk még a gps nélkül is, amely épp útközben mondta fel a szolgálatot. A Bodoki hegyseg névadó, de nem a legmagasabb csúcsa.
A homoródszentpáli sóskút a falu bejáratánál található, közvetlenül az Oklánd felől érkező út mellett. A kút, amely ma már több száz éves lehet, a közösség tulajdonában van, egykor gondnoka is volt.
A kézdivásárhelyi evangélikus-lutheránus templom a Dózsa György utca 10 szám alatt található.
A Monyasd feje nevű domb Menaságújfalu és Hosszúaszó között található, a Monyasd-patak tetejében, a Fiság és Fitód patakok vízválasztóján.
Csíkszentimre Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1778-ban épült az egyházközség és Henter Ádám költségén. Egyediek az ablakok is. Nekem is van olyan rejtésem, ahol a templom bár rejtéskor tárva-nyitva állt, máskor mindig zárva van. Ne haragudjatok.
Akkor éppen a Madarasi Hargita felől érkeztünk, a Hegyes-kő érintésével, röviden kitértünk az Oltárkő sziklái tetejéhez, majd a Csihányos-kút pusztáján keresztül ereszkedtünk be a Vargyas völgyébe, Szentegyházasfalu felé. 2006-ban jártam itt először, egy Hargita 50 km-es teljesítménytúra alkalmával.
Az 5 hektáros Ördög-(Seholsincs)-tó, egy magashegyi láp, az Osztoros nyugati kráterében, a Sikaszó patak forrásvidékén. Véletlenül bukkantunk rá, és nagyon kellemes meglepetés volt, valóságos elrejtett kincset találtunk érzés. A gyergyóújfalvi község önkormányzatának és az Aranyász Egyesületnek köszönhetően elkészült az Ördög-tó tanösvény.
A Gyimesbükki állomás épületét a szabványtól eltérően tervezték, hasonló stílusút Erdélyben máshol nem találunk. Én most sem értem. Monumentális méreteit tekintve a legnagyobb azok közül, melyeket a MÁV faluhelyen építetett.
A gyergyóremetei katolikus temető a Szent Lénárd plébániatemplom közelében, attól dél-délnyugatra található. A temető tiszta és rendezett, a területén több jelentős, családi kripta található.
A Nyergestetőről leereszkedve, Kozmás felé a völgybe, kitárulkozik előttünk a Csiki medence. Az aznapi kincskereső kirándulás utolsó állomása volt a Nyerges-tető alatti enduro-pálya. A Nyergesről hazafele beugrottunk, ha sötétben is, hogy megkeressük ezt a rejteket. Kisütött a nap, elolvadt a hó és minden csupa víz volt, egy kicsit be is ázott a cipőm.
Oroszhegy központjától északra 5 km-re Székelyszentkirály nyári szállásaként a 947 méter magas Kövesdomb oldalában alakult ki a századfordulón Üknyéd. Egy kicsit furcsállom az Itatóvályú megnevezés tulajdonítását a rejtekhelynek, én tulajdonképpen egy érdekes tanyát, annak környékét, újonnan épült kápolnáját szerettem volna bemutatni, az viszont igaz hogy egy itatóvályú is van a rejtés helyszínén. Bár Üknyéd csak egy kis tanya, a településen és környékén számos látnivaló, így rejtésre is érdemes hely van.
Meséje arról szól, hogy a helyén már 1658 előtt létezett egy fából épült kápolna. Csíkszentmárton északi kijáratánál, a Vásárhely nevű falurészen, a Szentsimon felé vezető útelágazásnál áll egy kápolna.
A Csíki-havasok hasonló nevű hegye alatt található Lápos-remetelakot egy szerzetes építette 1737-ben, majd 1850-ben egy tűzvész martaléka lett. Ami az épületből megmaradt, azt a Lápos falu templomához szállították.
Azzal a különbséggel, hogy ennek területe jóval kisebb, és szabályos négyszög alakú, ami természetes, ha egy őrtorony helyéről van szó. Kerékpárral jöttem ide, igaz a bicikli a kocsi tetején volt :-). Érdekes hely, nagyon hasonlít a környéken fellelhető maradványokra, mint amilyen a lövétei Várhegyen, vagy a bágyi várnál látható.
Megnéztük, most nem mint utasok. A gergyószentmiklósi vasútállomás mellett elrejtett geodoboz.
Gyergyócsomafalváról indulva, a Várköve felé, az utunk a Kis-patak völgyében vezet felfelé. A völgy oldalában egy érdekes gyökérből, száraz ágból és kövekből alkotott műalkotást találunk, mely igazából csak egy felfordult facsonk.
A Szentegyházasfaluból a Madarasi Hargitára vezető út mellett, a mini vízierőműtől északra körülbelül 600 méterre, a Transzhargita út melletti sziklabástyájától körülbelül 300 méterre délnyugatra, a Vargyas-patak egyik baloldali mellékága hatalmas erővel zúdul alá a hegyoldalon.
Csíkbánkfalván több kápolna is van. A hétfői napra ez volt az utolsó megtalálásunk, és ráadásként ez a láda még szűz is volt. Könnyen ráakadtam, a következő megtaláló dolgát viszont megnehezítettem egy kicsit. Csodalatos hely.
Nincs maganteruleten, a keritesen kivul van. Miután Kászonjakabfalvától majdnem 4 km-t vezettem a poros, köves, rázós úton, a rejtekhelytől korulbelul 300 m-re a tulajdonos tartóztatott fel. Megtalaltuk. Kászonjakabfalvától 7 km-re a Borvíz patak völgyében található.
A mindössze 40 m hosszú Jeges-barlang, réteges mésztufában, egy repedés mentén alakult ki. Én a másik dobozt kerestem, ami akárhol lehet a barlang felett, tudom mert felkerültem feléje, de ott aztán feladtam, sok repedést átkutattam, de eredménytelenül. Meglepett, hogy milyen sokan voltak a Jeges-barlangnál, meg kellett várjuk, hogy elmenjenek, és csak azután közelítettük meg.
Reg jartam ilyen "magaslatokban". Jo rejtes, csak ki kellett varni, hogy senki se legyen a kornyeken. Gyönyörű a hely. A sütei borvíz az oltszemi erdőben, a Sütei patak völgyfejében tör a felszínre.
A Felsőháromszék legfelső csücskében vándorolva megcsodáltuk a medencét Kézdimartonos és Ozsdola között félúton. Innen csodálatosan lehet látni a Perkőt és az összes falut, a Lemhényi Szent Mihály templomig, és a berecki hegyekig. Na meg ilyent, hogy elso legyek egy haromszeki rejteknel.
Kis Lomás úr szikla A Kis-Lomás-vízesés közelében, a kék háromszöggel jelzett túraútvonal felett látványos sziklaalakzatok emelkednek. Mikor olvastam, hogy a Kis Lomás vízeséshez készülsz, biztos voltam benne, hogy itt is rejteni fogsz. Remélem te is tartod magad majd az egyezségünkhöz, és te is rejtesz ott egy geodobozt. Útban a vízeséshez felmásztunk ide a sziklához is, hogy megkeressük ezt a geodozbozt is.
A kőtömb amelyen Jézus lábnyoma található, Gyergyócsomafalvától dél - délnyugatra található. Megközelíthető a Veresvirág panzió, sípálya és kilátópont felől.
Csíkdánfalva a Felcsíki-medence középső részén települt, összenőtt a 150 évvel ezelőtt még különálló településként emlegetett Oltfalvával. Csíkdánfalva községközpont, a hozzá tartozó Csíkmadaras népszavazás útján vált külön községgé.
A tusnádfürdői Várvápai borvíz a kék sávval jelzett, a Vártetőre vezető túraösvény bal oldalán található a Vár-Vápa-patak völgyében. A túra első állomása, mindjárt rejtéssel kezdődött, egy jó ízü borvízforrásnál, ahol érdemes megállni, és feltölteni a tartalékot mielőtt tovább mennénk. Az első állomásunk ezen a kiránduláson.
A vasúti hídon keresztül a Várhegy átvágásába vezető vasútvonal képe látványos fotótéma. A Várhegyről szép kilátás nyílik a Maros kanyarulataira, jól látható innen a régi meder vonala is.
A település eredetét a XI-XII század fordulójára teszik, mert ebből a korból származó, félig földbe ásott lakások nyomait tárták fel. Nem sokkal későbbi lehet a temploma.
Miután vagy két helyről is probálkoztunk, kocsival feljutni a kápolnához, aztán a temető mellett mentünk fel. Ti aztán elszántak vagytok, hogy sem a ködtől, sem a kísértetektől nem féltek. Délutáni sétára indultunk a kápolnához. Tekerőpatak fölött, a Vasláb felöli dombon áll a röviden csak Szent Rózának nevezett kápolna.
A Nagyhagymásban található mészkő plató. Bár én voltam az, aki elsőnek megmozgattam a dobozt takaró követ, mivel az nem mozdult elsőre, máshol kezdtem keresni. Mivel a túravezető nem mozgatott meg minden követ jól. Szép élményekkel tértem haza erről a kirándulásról is.
A Mária-kő nyugati falának kilátópontja a csúcs közelében található. A Cifra-nyeregből jöttünk fel a nyugati fal tetejére. A sok nősziromtól kéklik a hely.
A település neve mutatja, hogy Felsősófalva hét településhez tartozik. Amelyek a Kis-Küküllő és a Korond-patak völgyében fekszenek, a tanyavilággal együtt a Sóvidéket alkotják.
Bálványos várával szemben, az elhagyatott villák mögötti erdőben bővizű borvizek bugyognak, várván az elkezdett felújítás folytatását, a fürdőélet ujraéledését. A megadott koordinátáknál hiába kerestük nem találtuk meg. Tegnap a jofajta esozeseket kihasznalva Csiszarfurdore is eljutottunk. Aznapi túránk célpontja a Begyenkő volt, Bálványosfürdői indulással.
A monda szerint nagy erővel támadtak a tatárok a környékre, ezért a nép visszahúzódott az elfalazott bejáratú Kőlikba. Ahogy felkapaszkodtunk a cukorsüveg tövéhez, azonnal rátaláltam a rejtekre. Ez a doboz is kipipálva. Csak mikor a Tatárlik üregeihez felértünk, jöttem rá, hogy már jártam itt annak idején, 15-16 évvel ezelőtt.
Ez az Izvorul Muntelui üdülőteleptől indul, és a Dochia menedékházhoz jut ki. A Szikla vizzel, románul Piatra cu Apa, elnevezésű mészkőszikla a kék sávval jelzett túraösvény mellett található.
Tölgyerdő Gyergyótölgyes A gyergyótölgyesi tölgyerdő egy érdekes természeti ritkaság, mely a Veres-kőtől délkeletre és a falutól északkeletre, másfél km távolságra helyezkedik el, a meredek oldalban. Bár természeti érték, nem szerepel az országos tájvédelmi területek listájában, az önkormányzatok próbálkozásai ellenére.
