Csukás-tisztás Csíkszentkirály A Csíkszentkirály felől Büdösfürdő felé tartó, 123D jelzésű megyei út jobb oldalán egy igényesen kialakított piknikezőhely található. Fedett asztalokkal és padokkal, mindegyik mellett grillező, katonás sorrendben.
A Bosnyák-patak völgyét követve, Tibódtól három kilométerre találjuk Székelyszentkirályt. 1905-ben Udvarhelyszentkirályról Székelyszentkirályra változtatták a nevét.
Két évig tartó civil és érdekvédelmi összefogás küzdelme árán Marosvásárhelyen sikerült elnevezni egy iskolát az egykori városépítő polgármesterről, Bernády Györgyről. Ez a 2,5 m kifogott rajtam. Én itt járok haza, és már nagyon rég keresek egy megfelelő rejteket. Egyetértek.
Pont akkor kezdett neki esni, mikor kiszálltunk a kocsiból, hogy aztán vagy egy bő órát essen. Aznap a Fenyves-patak völgyében rejtettem geodobozokat, kora reggel a vashámor rég eltűnt rejtését telepítettem újra.
Az első Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. Megtaláltam a filmes dobozkát. Csak lazán kell könyökölni, bámulni. Tusnádfürdő fő vízfolyása az Olt.
Szia, ez egy virtuális ládának indult (lásd a leírást). Itt valóban van még geoláda? Az ezeréves határtól hazafelé. A Bánya-völgyhíd 2 km távolságra van Gyimesfelsőlok állomásától és 28 m magasságban hídalja át a Bánya patakot.
Sylvester Lajos emléktábla Csernáton Lajos bátyám a falu jeles szülöttje.
A Persányi-hegységet, kelet-nyugat irányban átvágó Olt-folyó a szorosból kilépve Alsórákosnál újból belevágja széles medrét a negyedkor elején képződött bazalterületbe. Megtalaltuk Aronekkal, GPS nelkul. Betettem a Cochon nevu utazo malacot amelyet a Schuller kaputol hoztam el nemreg. A geodoboz helyét többedmagammal mértük be.
Királyhalma 1396-ban tűnik fel az oklevelekben, templomról nincs adat, de a XV-dik századig katolikus lakói voltak.
Az Uz völgye fele vezető út mellett, a Tiszás patak torkolatánál, ott ahol csak a madár jár, a 19. Kászon, illetve Lemhény környékére indultunk, kincskereső kirándulásra, így kapóra jött a két közeli, frissen bejelentett rejtekhely. Második állomásunk a táborhely volt.
Az egykori Szeredai-fürdőnél sport- és szabadidőparkot alakítottak ki, a különlegessége egy többszintes kilátótorony. A létesítmény területén mászóköteles játszótéri elemek, labdajátékokra alkalmas pályák, gumiburkolatos futópálya, és egy krossz- és kerékpárpálya is van.
Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. Meg nem volt andungom, hogy most feltegyem azokat amiket az utobbi idoben megtalaltam. A koordinátákat kijavítottam.
Hosszú-borvíz Madéfalva A sóskút mélysége 0,55 m, a vízoszlop magassága 0,55 m. Homoródrecsenyéden a sósforrás a falutól keletre, a Bakó-hegy oldalán, a templomtól 2 km-re található.
Nem volt tiszta, hogy hol kell keresni es a hirdetotabla is teljesen ures volt. A koordinatak Csikpalfalvan jok, a hirdetotablahoz vezetnek, egy vilagoskek, fakeretes, uvegezett ajtos kisszekrenyke, epp a bejarati kapuval szemben, a templom oldalan. Megtaláltuk a tojást. Középkori templomáról nincs adat, régi kápolnája helyébe 1843-ban építenek újat, majd az 1930-as években templomot.
A fogarasi Olt-híd Fogaras város szélén, a Fogaras-Segesvár úton áll, vámoshíd szerepét töltötte be. 1778-1782-ben épült, 1906-ban bontották le, miután 1905-ben új vasszerkezetű hídat építettek mellette.
Nyikómalomfalva közepes nagyságu település az egykori Udvarhely vármegye területén, a Fehér-Nyikó völgyében található. A templomkert nagyon szép, a falu csendes és nyugalmas a hőség nagy. Ezt a rejtést már 2016-ban megtaláltam, de elfelejtettem bejelenteni.
Katolikus templom Kerelőszentpál Román kori jellegét a torony alatti kapu kőkerete, a kórus ablaka, a sekrestye által eltakart oszlop őrizte meg. A későbbi átalakítások és újítások során a templom barokk jelleget kap.
1566-ban Keményfalva néven jelentkezik az okiratokban, 1567-ben a regestrum 10 kapuval jegyzi.
A Szent László emlékhely magába foglalja a Szent László kápolna konzervált romjait, Szent László kövét, valamint Szent László kútját és az újonnan épült haranglábat. Végre elértünk a kitűzött célhoz.
Az Öcsém-tető sziklafalának lábánál húzódó kőfolyást Ördög-malomnak, míg a közelében emelkedő sziklatömböt Vigyázó-kőnek nevezik. A csucson osszefutottam egy masik csapattal, igy egyutt talaltuk meg a ladat. A csiki -23 fokos kodbol jol esett a napsutesben turazni, elsonek a Vigyazo-kovet szemeltuk ki. Egy novemberi Eke túrán kerestük meg a dobozt.
Bár a Madarasi Hargita üdülőhely széléről, a Vargyas fejéből látszik ez a szikla, a Kis-Bagolykőnek nevezett sziklát kevesen ismerik. Dobozkat sajnos nem talaltunk, de karpotlasul rengeteg afonyat szedtunk es ettunk. Ide is addig készültem rejteni, hogy ismét megelőztek. Útban a vizeséshez kitértünk a sziklához is.
Iszló Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Székelyhodoshoz tartozik. A település földrajzilag az Iszló-patak völgyében, Marosvásárhelytől csupán 19 km-re található.
Csíkdánfalváról indulva, az elején a Madicsa-patak, majd a Bükk-patak mentén jutottunk az Ördög-tónak keresztelt turistaút kereszteződésig. Véletlenül bukkantunk rá, és nagyon kellemes meglepetés volt, valóságos elrejtett kincset találtunk érzés. Az 5 hektáros Ördög-(Seholsincs)-tó, egy magashegyi láp, az Osztoros nyugati kráterében, a Sikaszó patak forrásvidékén.
Virgil Marzea-ház Segesvár Kézművesek háza az Iskola utca 8 szám alatt, épült a XVI-dik században, módosították a XVIII-dik században. MS-II-m-A-15983.
A Bökecs tetején, a Vész-mező szélén, az erdei út mellett található egy másik kő is. Miután pótoltam az ökumenikus kápolnánál eltűnt geodobozomat, elindultam megkeresni a Bekecs-tető néhány, még meg nem talált rejtését. Lesétáltunk a Vész-kőtől egy, az elesett német katonáknak emelt emlékműig. A doboz a helyén, a Király tanácsát követve be is acskóztam, miután egy Minion is bekúszott a ládába.
Csonka villa, épült 1910-ben. Cuza Voda utca 35 szám, Marosvásárhely.
A Bodoki-hegységben, a Henter-csúcs közelében találjuk az erózió által gomba formára kialakított Egricskő vagy Prédikáló-kő nevű, 2 méter magas, lapos tetejű sziklaalakzatot. Málnás faluból, a Málnás-patak völgyéből indultunk, a piros pont jelzésen. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy itt prédikáltak hajdan a táltosok, a pogány magyarok papjai.
Talán a helybeliek tudnák megmutatni ezt a dombot, mely egy pásztorfiú, a felesége, és egy gonosz tündér mondájáról kapta a nevét. A Puliszka-domb egy legendás helyszín, egy domb Erdőszentgyörgy délkeleti határában, melynek nem tudjuk a pontos helyét.
A Tündér-tó az Alsó-Tündér-patak fejében jött létre, szabálytalan ellipszis alakú természetes képződmény - 75 m hosszú és 55 m széles, környéke 15 hektáron védett. A szép fenyőerdővel körbevett tó Kolibicáról vagy Ratosnyáról indulva is megközelíthető.
A Panda-kő Galonya és Ratosnya között, a Maros bal oldalán található, a Görgényi-havasokban. Tessenek megkeresni a frissen rejtett ünőkői geoládá(ma)t. A dobozba beletettem egy 4 az 1-ben kombinált tárgyat. Nem hagyhattam ki az ajándék learatását.
A Maros földrajzi forrása a Gyergyói havasok Vaslábi-hegycsoportjához tartozó Fekete-Rez csúcsától nem messze található, eredő ága a Meszes-patak. Sajnos csak én voltam a 2. 10 evvel ezelott kisgyerek koromban jartam utoljara a Maros foldrajzi forrasanal. A taj az fonseges volt az ido az nem.
A középkorban tiszta katolikus falu, amire egy 1484-dik évi oklevél is utal, amely szerint székely település. A reformáció idején az egész lakosság református lesz, a templommal együtt.
Sepsiszentgyörgyön van egy érdekes hely, Őrkőnek hívják. Leírás alapján kerestük meg, a helyet majdnem annyira ismerem mint a tenyerem. Nagyot változott az Őrkő környéke. Ez az első ládám, korulbelul 3 perc keresés után meg is lett.
Megkerestük a Nagy Laji dombját, meglett a sárga emberke is, az összes sziklarajzzal együtt, és persze a doboz is. Nem is tudtam, hogy ilyen komoly sziklarajzok vannak itthon nálunk. Észrevettük az új rejtéseket és úgy döntöttünk ezt nem hagyhatjuk ki. Nagy Laji dombja közismert helynév a csíkszeredaiak számára.
A Székely Selters forrásaitól délre, a Bánya-tető keleti oldala alatt, az út mellettt van egy andezit küpübe foglalt borvízforrás.
A Hideg-kút tulajdonképpen a Boros-patak forrása, ez utóbbi a Tatros-folyóba ömlik. Elsőnek találtuk meg a dobozt, ezen a lélegzetelállító, mesebeli fennsíkon. A Boros-patak völgyében terül el Borospataka, mely Gyimesközéplokhoz tartozó település.
A borszéki mofetta az Ősforrás helyén található, 2010-ben került felújításra. Lebontották a régi épületet, a földből kiáramló gázak fölé korszerű épület került, melyben akár 10 személy is elfér. Keresgéltem az épület lábai körül, itt már nem volt ismerős kőkupac.
A dobozt a bodobácsok őrzik. Ha így áll a dolog, akkor gyakrabban kellene biciklizni. Biciklitúra alakalmával megkerült. A mikházai ferences kolostortemplom a XVII-dik századi erdélyi későreneszánsz építészet egyik jelentős és szakrális jellegűként egyedülálló emléke.
A lóvészi alagút kijárata közelében volt a 17-dik számú őrház - az alagútnak Görbepatak felé van a kijárati oldala, és Rákos-pataka felé a bejárati oldal, Csíkszereda felől. Nagy mérnöki alkotás volt az alagút, és korához képest - no meg több "felszabadítás" ellenére - jó állapotban van.
