Pietricele (Kövecskés)-tó.
Grujú-csúcs, románul Varful Gruiu (Gruiul). A Nagy-Páring-csúcstól keletre található első magaslat, tengerszint felett 2345 m-en.
Fekete-tó, románul Lacul Negru.
Tényleg nagyon profi a hely.
Az akkor Tapae nevű szoros közelében 89-ben és 101-ben is nagy csatát vívtak a római légiók és a dákok. A délről a Szárkő-hegység, északról a Ruszka-havasok általhatárolt, 699 m magasságban fekvő szoros az őskortól kezdve fontos átkelőhely volt a Temesköz és a Hátszegi-medence között.
A hely neve a régi osztrák térképen Eisen-Stollen, ami a német Bergwerkstollen-ből fordítva, magyarul vasbánya-bejáratot jelent. A Kohó-kövek Kőfalu (románul Pietroasa) településtől délkeletre találhatók.
Kusztura-nyereg, románul Saua Custurii.
Váratlan látvány a gőzölgő vízesés és a csillogó jégcsapok.
Olán-csúcs, románul Varful Olanelor. Az olane szó félhenger formájú tetőcserepet jelent.
Ferenc József egészalakos szobrát 1906 október 7-én avatták fel Karánsebesen. 1943-ban eltávolították, azóta a talapzaton Dragalina tábornok szobra áll. Az igazat megvallva, szerintem az öreg császár jobban nézett ki azon a talpazaton.
Szlevej-tó, románul Slaveiu.
A szervesdi tó után megkererstük a Sebestoronynál elrejtett dobozt is. Fél óra gyaloglás után értünk fel a romokhoz. A Szörényi-havasokhoz tartozó Szárkő-Godján-hegység északnyugati részében, Karánsebestől keletre fekszik Sebestorony község.
Turcselu-tó, románul Taul Turcelu.
Forrásfalva közelében, a nadrági vasipari társaságnak vasércbányái voltak.
Csurila-nyereg, románul Saua Ciurila.
Itt GPS nélkül elég bajos a megtalálás. Retyezát túrából hazafele 4 órát kellett várnunk a vonatra. Szulinapi ajandeknak bevalt. A piski-i arborétum egy mesebeli szép hely, annyira, hogy egy órát kóvályogtam benne a zuhogó esőben, és nagyon jól éreztem magam.
A petrozsényi sítelep fölé magasodó hegyes Carja-csúcs, a maga 2405 méteres magasságával, a Páreng-hegység negyedik legmagasabb pontja. Csak azt bántam meg, hogy nem vittem sílécet. Tetejéről szép kilátás nyílik nyugati irányban a Zsil völgyére, keleti irányban pedig a Nagy-Páreng-csúcsra, illetve számos gleccsertóra.
A Nagy-Páring az Olt és a Zsil szorosai között elhelyezkedő Páring-hegység legmagasabb csúcsa. Egy Pareng-Kapacina túra alkalmával. A Groapa Seaca menedékháztól közelítettük meg, gyönyörű napsütéses időben. Megérkeztem a csúcsra.
Ferences kolostorról már 1260-ból van adat a vatikáni Varasinum írásos kódexben. Megtaláltam a kis "BabBerci-féle" dobozt ott ahol a segítö információ mutatta.
1982-ben építette egy dévai turistacsoport, a fenyőerdő és a törpefenyők határánál. A Függesztett menedékhely, románul Refugiul Agatat, egy 4 m magas sziklára épített menedékkunyhó.
Kis-Zenóga-tó, románul Zenoaga Mica.
Lolája-tó, románul Lacul Lolaii.
A Fagyott-tó a Kürzsa-csúcstól északkeletre található. Megpillantható a főgerincről, miután leereszkedtünk a Kürzsáról délkelet felé.
Az Isten hídja, a legnagyobb természetes híd Romániában, és a második legnagyobb Európában. Az egyetlen olyan romániai természetes híd, amelyen keresztül lehet hajtani gépkocsival.
Csúnya-tó, románul Taul Urat.
Románia egyik legfestőibb helye, egyik legszebb tanyavilága, a fotósok paradicsoma, a Fundatura Ponorului nevű falu. A Ponor-patak völgyében található, mely része a Gradistea Muncelului - Csoklovina Nemzeti Parknak, a Surján-hegységben.
A reneszánsz épületet megvásárolta a Ferences Szerzetesrend, hogy azt felújítva, egy Bethlen fejedelemre emlékező Múzeumot, és országúti vendégfogadót alakítsanak ki az évszázados falak között.
Pelága-tó, románul Lacul Peleaga vagy Taul Ghimpele.
Petrozsényi Egyesületi Fürdő, 1923-1925 - Grivita Rosie utca 36 szám, Petrozsény.
Voltunk a vízesésnél, vagyis a GPS szerint.
Bukura-nyereg, románul Curmatura Bucurei.
Bukura-torok, románul Gura Bucurei.
Kemenceszék tava. A közelben szénbányák és több cseppkőbarlang van.
A Pozsgai erdő természetvédelmi terület 20 hektáron.