A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham ereje meggyőzőtt volna, hogy tessék visszafordulni. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham erejétől meg is tántorodtunk volna. Az uzenet mcfly baratomtol szarmazhat, ha nem tevedek "pistyulé" nevre.
Felérve a legelő gerincére, az út tovább halad az erdőben, de már dél-keleti irányban. Tótfalud dél-nyugati részén indul az a földút, melyen dél, dél-nyugati irányba haladva, megkerüljük a várhegyet.
Petrozsény irányából, a Maleja-völgyből indulva, a Badea-csúcsról kapaszkodhatunk ki ide. A Kis-Páring egy füves csúcs, mely 2074 m magasságban helyezkedik el.
A Ronki-szoros az Aranyos völgyén található. A torockói rejtekhely-találkozó egyik túracélpontja volt a Ronki-szoros.
A völgyhídról néztük a szorost, nem volt kedvem a Banica után újra mezítlábra vetkőzni.
A Valle Mika mészkövei az Ompoly-kövekhez hasonlatos olisztolit képződmények, amelyek tulajdonképpen nem tartoznak a szoros értelemben vett Torockói-hegység területéhez. Ellenben a hatalmas sziklatömbök valamikor a geológiai idők folyamán a Torockói-hegység akkori mészkőpartjáról vándoroltak egyre délebbre, majd beágyazódtak az akkori tengerfenékbe.
Bár a Retyezát majdnem száz glaciális eredetű tavának nagy többsége 1900 és 2200 m közötti magasságokban található és nyílt terepen, a Fenyőkközti-tó 1740 m-en jött létre, a fenyőerdő közepén. Szép kis tó, olyan, akár egy tengerszem a Mohosban. Az előző bejegyzést megerősíthetem, valóban a Mohos és a Szent-Anna-tó emlékét idézte fel bennem.
Pimpó-szikla Páreng-hegység Csató János magashegyi túráján, 1872-ben, a Párengben, elsőként talál meg egy pimpó fajt. A növényt Haynald Lajosról, Erdély egykori katolikus püspökéről nevezi el Potentilla haynaldianeának.
Pozsgai erdő A Pozsgai erdő természetvédelmi terület 20 hektáron.
Miután megkerestük az Urdele-hágó mellett a Királyok útja geodobozt, elsétáltunk a Dengheru-csúcsra. Az Urdele-hágó közelében a Transalpina-ról leágazó, Papusa-csúcs felé vezető út mellett található a 2084 m magas Dengheru-csúcs.
A délről a Szárkő-hegység, északról a Ruszka-havasok általhatárolt, 699 m magasságban fekvő szoros az őskortól kezdve fontos átkelőhely volt a Temesköz és a Hátszegi-medence között. Az akkor Tapae nevű szoros közelében 89-ben és 101-ben is nagy csatát vívtak a római légiók és a dákok.
Tamás-szikla, románul Bordul Tomii.
Nagyszebenben, a Lazaret negyedben levő Acélmunkások (Otelarilor) utcában, 40 fa lombkoronáját kocka alakúra alakítják ki. Hasonló megoldást alkalmaztak már az országban, a nagyváradi Zöldfa utcában.
A tornyok, mármint kettő, teljesen fel van újítva. Nagyon jo rejtek. Megvan a dobozka. A nagyszebeni Vár utca menti várfal megőrizte 15-dik századi arculatát, amikor téglából építették újra és úttal látták el az őrszemek számára.
A ma városi rangban levő település területén a régészek már a rómaiak korából találtak szervezett életre utaló leleteket. Idővel megfordultak itt a gótok és a hunok is, majd az avarok, szlávok következtek.
Nagylupsa látnivalója a gazdag móc néprajzi gyujtemény.
A domonkosok temploma és rendháza a reformációt követően, a szerzetesek eltávolítása után, rommá lesz és romjaiból építik fel újra, de már kastélyként. Eddig csak a vasútállomáson voltam. Az igazság az, hogy egy kicsit pontosabb lehetne a segítség, mert elég hosszú a fal, meg persze tele van szederindával meg csihánnyal, ami eléggé hátráltatja a keresést. Fürgén másztunk be a kapu tetején és úgy éreztük miénk a kastély.
Az Ordas-kő Torockó vidékének, Erdély e rendkívül népszerű és sokak által látogatott szegletének egy olyan hegye, mely büszkén magasló hófehér szikláival, füves rétekkel tarkított változatos növényzetű vegyes erdeivel csodálatos látványt nyújt. Az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) táborból tett Vidalykő-Ordaskő túrán találtam meg ezt a geodobozt.
Az ökör kéménye-sziklakürtő Bélavár egyik leglátványosabb pontja. A kék pont jelzésen indultunk fel a Bélavár tetejére.
Bukura-nyereg, románul Curmatura Bucurei.
Egykori ferences kolostor - Ferdinánd I sugárút 19-21 szám, Gyulafehérvár.
Ez a geokopacz03 utazó vakond be van jelentve a geokrety. Betettem a geokopacz03 geokretet. Hogy magunk is gondolkodtunk egy virtuális pont elhelyezésén ezen a helyen. A Csáklya-kő a Torockói-hegység egyik elszigetelt, olisztolitként beágyazódott és szelektiv erózió során felszinre került mészkőcsúcsa.
Fekete-tó, románul Lacul Negru.
Románia első vashídja, amelyet 1859-ben állítottak fel, és amely biztosította a bejutást az Alsóvárosból a várba. GPS nélkül nem találtuk volna meg. Érdekes, hogy mekkora a szintkülönbség a városban, ezt a hídról lehet jól észlelni. Nagyon tetszett.
A Vidál-tó a Galcescu-tó fölött található a Galcescu-katlanban, 1987 méteres magasságban. Felülete 0,59 hektár, mélysége 3,6 m.
Az egykori, jelenleg felhagyott műemlék bányajárat a Bárza-patak fejénél nyílik, a Brád városhoz tartozó Ruda falutól keletre, Vályaárszuluj településtől nyugatra. A tárna egy enyhén lejtő, 180 m hosszú járat, melyet kétezer évvel ezelőtt a rómaiak ástak, és a híres római lépcsőkkel végződik.
Hollókő 
Zosim Oancea üvegikon-múzeum Szibiel A 2005-ben elhunyt Zosim Oancea atya 1969-ben kezdte gyűjteni darabjait, amelyek közül a múzeum hatszázat mutat be. Szibielben, a templom mellett található Románia legnagyobb üvegikon-múzeuma.
A szoros egy adott szakaszon annyira szűk, hogy csak az út egyik sávjának marad hely a patak mellett. Felsőgáldról Havasgáld felé menet a 107K jelzésű megyei út áthalad a a Gáldi-szoroson is.
Bukura-csúcs 1, románul Varful Bucura I.
Nagyszeben Szászföld "fővárosa", 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt. Az oldalon elsők vagyunk. Megtaláltam a filmdobozt, benne a listát. Madarat tolláról, keresőt találatáról ismerheted meg.
A Csáklyakő mögött eredő Csáklya pataka mentén két hasadék is képződött, amelyek közül a leglátványosabb a Csáklya-hasadék. Az elmúlt hétvégén a Torockói-hegységben túráztam, többek között a Csáklya-szorosban is.
Nagy-tó (Lacul Mare) - Rossz-völgy (Valea Rea).
Kistorony egykor önálló település volt, ma Nagyszeben városának nyugati részéhez tartozik. Sok évvel ezelött voltam egyszer a kistoronyi evangélikus templomban.
A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek. A legtöbb túrázó északról közelíti meg a Retyezát-hegységet, a Nuksóra völgye mentén, kocsival vagy menetrendszerint közlekedő mikrobusszal érkezve a Carnic menedékházig. Hasznald ki, mert ha jol ertettem doktor leszel. Amig a vegere jutottam az olvasasnak, vegigfutott bennem egy par gondolat, hogy mi a jo eg lett a vizesessel.
Itt halad át a Hunyad megye két részét összekötő vasútvonal, mely 66 kanyarral és 8 alagúttal rendelkezik. A magas vízállás miatt a barlangba nem lehetett bemenni. A Boli-barlang Petrozsénytól 6 km-re, északra található, azon az úton, mely Hátszeg vidékét a Zsil völgyével köti össze.
