Szent Móric-kápolna Abádszalók, Szentháromság Római Katolikus Templom Kunhegyes, Református templom Kunhegyes, Kun emlékmű Kunhegyes, Komlóssy-féle szélmalom Kunhegyes, II világháborús emlékmű Tomajmonostora.
A Petőfi-kilátó, másik nevén Bálvány-kilátó, a Bükk legmagasabb kilátópontja, 957 m tengerszint feletti magasságban található, Bánkúttól nyugatra. A 18 m magas torony felső szintjéről 360 fokos panoráma nyílik Szlovákia hegyeire, a Bükktől északra eső domb- és hegyvidékre, és az Északi-középhegységre.
Az ifjú Geist Gáspár terveztette, valószínűleg Ybl Miklós által tervezett vadászkastély Orosházától északkeletre, a hozzá tartozó Kiscsákón található. Tornyos, földszintes, elővárosi eklektikát mutató épület, kazettás famennyezetű nagyteremmel, a főpárkány alatt vadásztémájú sgraffito díszítéssel.
A köznyelvben kastélynak nevezett, 2011-ben műemlékké nyilvánított, sokáig lepusztult állapotban levő Vértessy-kúria Debrecen délnyugati részében található, a Vértesi út mellett.
A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi. A szolnoki Tiszavirág-híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd a Tiszán keresztül, mely a Tiszaligeti Termálstrandot köti össze a Szolnok belvárosi Tiszai hajósok terével.
A Rákóczi-forrás (egykori nevén Közel-kút) a Mátra egyik legismertebb forrása, nevét II Rákóczi Ferencről kapta, akinek kedvelt pihenőhelye volt. A Kékes oldalában összegyűlt vizet felszínrehozó, betonba és kőbe foglalt forrás körül pihenőhelyet, esőházat és tűzrakóhelyet alakítottak ki.
A tiszakürti arborétum Tiszakürtön, a Hősök teréről az új iskolánál északra tartva, a Tisza irányába haladva, a Bolza gróf út 5 szám alatt található. A kertet a Bolza család létesítette, a 19-dik század végén, Tige Mária grófnő kezdeményezésére, egy 17 hektáros erdős-mocsaras területen.
Kezdőknek is alkalmas, könnyebb (B-D), kiválóan kiépített vasalt útvonal, egy 23 m hosszú függőhíddal. A Tárkány via ferrata Felsőtárkány északkeleti végében, a Bükk-hegység nyugati kapujának nevezett Kő-közi szorosban (Barát-szurdok), a Tárkányi-patak feletti Felsőtárkányi szurdok-sziklafalon került kiépítésre.
A Jézus szíve-sziklakápolna Miskolctapolcán, a Brassó utcában található. A kápolnát az e helyen levő mésztufába vágott két barlangból alakították ki, melyeket eredetileg birkaakolnak használtak.
1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 2016-17-ben felújításon és a növényállomány fejlesztésén esett át. A sétakertnek induló tiszaigari arborétumot Széky Péter földbirtokos alapította 1867-ben, jelenleg mintegy 380 féle különleges fának és cserjének ad otthont.
Az ezerévesnek nevezett, más néven Rákóczi-tölgyfa Mikepércs község határában, a Hajdúbagosra vezető földút mellett áll. A magányos tölgy a szakértők szerint csak 250-300 éves, de a túlzásokra hajlamos, egyszerű falusi ember ezerévesre kerekítette életkorát.
Itt alakult meg az ország első vadásztársasága, a Geist család előbb béreli a kastélyt, majd megveszi a területet, a második világháború után a kastély üresen marad, 1993-tól a kondorosi önkormányzat a tulajdonos. A Batthyány László által 1844-ben rendelt, Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján 1850 körül épült kétszintes Batthyány-Geist-kastély a Kondorostól délre levő Geisztcsákón található.
Legrövidebb megközelítése a Bélapátfalváról induló, kék ferde sávval jelzett Bél-kő tanösvényen indulva lehetséges. Az Angyalszárny-szikla a Bükk-hegységben, annak leglátványosabb részén, a Bükk-fennsíkon helyezkedik el, a Gyetra-völgy felett.
A Mátyás király fája a tiszaigari arborétumtól délre található, az első olyan fa volt, melyet az első világháború után védetté nyilvánítottak. 2005-ben a Corvinus Egyetem tanárai a fa korát 400 évesre becsülték, a magassága körülbelül 20 m, jelenlegi kerülete 6 m.
A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
A karcagi Parkerdő a város környéki tölgyerdőben került kialakításra, a feltárást követően egy 850 m hosszú kocogó pálya, és egy 6 állomásos tornyapálya is megvalósult. Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.
Az Erzsébet-ligeti lombkorona sétány és kilátó Gyomaendrőd szélén, a Hantoskerti holtág félszigetén található. Egy interaktív tanösvény, mely játékokkal, tanösvénytáblákkal és csónakozási lehetőségekkel mutatja be a fákat, a madárvilágot, és a holtágat.
Kialakulását tekintve egy gejzírkúpnak a maradványa, ami vulkáni tevékenységre utal. Az Asztag-kő Gyöngyössolymostól északra, Lajosházától nyugatra helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 501 m.
A Bába-kő gejzirit sziklacsoport, utóvulkáni működések hatására jött létre - a gejzírkúp Gyöngyössolymos tájképi, geológiai, és szakrális szempontból is különleges látnivalója. A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik.
A debreceni Nagyerdei park látványossága a ma is működő Víztorony, 1913-ban épült - az épületnek 34 m magas kilátója van. A Nagyerdő lombkoronaszintje felett rá lehet látni az erdőre, az Egyetemvárosra, és az egész Debrecenre.
A bökényi duzzasztó és hajózsilip 1905-07-ben épült vízlépcső, a Hármas-Körös egy folyószakaszán biztosítja az öntözéshez szükséges vizet, és a hajózást teszi lehetővé a békésszentadrási vízlépcsőig. A tűsgátas rendszerű duzzasztó az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy az országban, terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette.
A Bélkő-hegy 815 m magasan fekvő kilátópontjához a ciszterci apátságtól indulva, egy 5 km hosszú, 7 állomással rendelkező tanösvényen juthatunk fel, 2-3 óra alatt. A tanösvény állomásai a Ciszterci apátság, a Bükkerdő, a János-hegy, a Vasbánya-oldal, a Pala-bánya, a Szász-bérc, végül a Bél-kő csúcsa.
