Milyen fontos látványosságok és népszerű látnivalók vannak a Szent Móric-kápolna Abádszalók közelében?
Szent Móric-kápolna Abádszalók, Szentháromság Római Katolikus Templom Kunhegyes, Református templom Kunhegyes, Kun emlékmű Kunhegyes, Komlóssy-féle szélmalom Kunhegyes, II világháborús emlékmű Tomajmonostora.
2005-ben a Corvinus Egyetem tanárai a fa korát 400 évesre becsülték, a magassága körülbelül 20 m, jelenlegi kerülete 6 m.
A sétakertnek induló tiszaigari arborétumot Széky Péter földbirtokos alapította 1867-ben, jelenleg mintegy 380 féle különleges fának és cserjének ad otthont.
Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.
Az Ágota-pusztai természetvédelmi terület a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi része, határos a Hortobágy-Berettyó csatornával.
A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
Ezen a helyen már 1346-ban volt fahíd, végül 1833-ban építenek itt kőhídat, nyolc évig tartó munkával - legutóbb 1983-ban, majd 2009-ben újították fel.
Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni.
Egy interaktív tanösvény, mely játékokkal, tanösvénytáblákkal és csónakozási lehetőségekkel mutatja be a fákat, a madárvilágot, és a holtágat.
A Tárkány via ferrata Felsőtárkány északkeleti végében, a Bükk-hegység nyugati kapujának nevezett Kő-közi szorosban (Barát-szurdok), a Tárkányi-patak feletti Felsőtárkányi szurdok-sziklafalon került kiépítésre.
A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik.
A tiszakürti arborétum Tiszakürtön, a Hősök teréről az új iskolánál északra tartva, a Tisza irányába haladva, a Bolza gróf út 5 szám alatt található.
A Kékes oldalában összegyűlt vizet felszínrehozó, betonba és kőbe foglalt forrás körül pihenőhelyet, esőházat és tűzrakóhelyet alakítottak ki.
A Jézus szíve-sziklakápolna Miskolctapolcán, a Brassó utcában található.
Legrövidebb megközelítése a Bélapátfalváról induló, kék ferde sávval jelzett Bél-kő tanösvényen indulva lehetséges.
A köznyelvben kastélynak nevezett, 2011-ben műemlékké nyilvánított, sokáig lepusztult állapotban levő Vértessy-kúria Debrecen délnyugati részében található, a Vértesi út mellett.
Kialakulását tekintve egy gejzírkúpnak a maradványa, ami vulkáni tevékenységre utal.
A tanösvény állomásai a Ciszterci apátság, a Bükkerdő, a János-hegy, a Vasbánya-oldal, a Pala-bánya, a Szász-bérc, végül a Bél-kő csúcsa.
A magányos tölgy a szakértők szerint csak 250-300 éves, de a túlzásokra hajlamos, egyszerű falusi ember ezerévesre kerekítette életkorát.
A Nagyerdő lombkoronaszintje felett rá lehet látni az erdőre, az Egyetemvárosra, és az egész Debrecenre.
Itt alakult meg az ország első vadásztársasága, a Geist család előbb béreli a kastélyt, majd megveszi a területet, a második világháború után a kastély üresen marad, 1993-tól a kondorosi önkormányzat a tulajdonos.
A 18 m magas torony felső szintjéről 360 fokos panoráma nyílik Szlovákia hegyeire, a Bükktől északra eső domb- és hegyvidékre, és az Északi-középhegységre.
Tornyos, földszintes, elővárosi eklektikát mutató épület, kazettás famennyezetű nagyteremmel, a főpárkány alatt vadásztémájú sgraffito díszítéssel.
A tűsgátas rendszerű duzzasztó az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy az országban, terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette.
Mátraalmás Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése a Mátra északi oldalában.
Az Örvény-kő, vagy más néven Pogányoltár, a Bükk-fennsík Kis-fennsík nevű részén található, annak nyugati peremén.
Mátramindszent közelében, a Mátra északi lábánál, az Iványi-patak jobb partja felett állt egy természetes hegykúpon.
A nép által a Tiszántúlon Ördög árkának nevezett hatalmas földsáncok maradványai többfelé is megtalálhatók az Alföld peremén.
A Mátra északi lejtőjén fekvő zsákfalu római katolikus templomát 1750 körül építették, huszártornyát 1811-ben kapta.
1924-ben épült kontyolt tetőszerkezetű, három helyiségből álló tornácos palóc épület, amely a tradícionális, egyutcás palóc falu örökségét mutatja be.
Az ipari műemléki védelem alatt álló csongrádi pontonhíd a csongrádiak nyelvhasználatában fahídként van emlegetve, de a fa útpálya kivételével a híd vasszerkezetű.
A sajátos alakú, körülbelül 6 m magas homokkőoszlop Magyarország egyetlen homokkő-kőgombája.
A Kossuth út 72 szám alatt található, régi magtár épülete mögött lehet parkolni, innen 200 m légvonalban, északkelet felé.
1291-ben itt halt meg IV-dik Kun László magyar király, 1604-06-ban Bocskai hajdúi rombolták le.
A kastély, mely átvészelte a háborúkat, eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és mellékhelyiségekből állt - ma művelődési ház, iskola és könyvtár.
A Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely Békéscsabán, a Gyulai út 65 szám alatt található, 1980 október 31-én nyitották meg.
1968-ban a koronáját kettéhasította a villám, azóta acélabroncsok tartják össze, 1989-ben védetté nyilvánítják, 2015-ben az Év fája lett.
2023-ban, a kisszántói Levendula Farm Nagyvárad június 24-25 között szervezi meg a Levendulafesztivált.
Az 5002 ha-os új természetvédelmi terület a román–magyar határ mentén, Nagyváradtól 30 km-re délnyugatra helyezkedik el, Cséffa és Oláhszentmiklós Bihar megyei községek határában és közvetlenül kapcsolódik a Körös–Maros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló, közel 13 ezer hektáros védett területet alkotva.
Beliczey József egykori Békés megyei főispán kastélya 1870 körül épült - oszlopos portikuszú, klasszicizáló épület, melyet 1910 körül eklektikus-szecessziós, egytornyos villává bővítettek ki.
A cséffai természeti park területének védetté nyilvánítását elsősorban az itt található értékes élőhelyek, a nedves-mocsaras rétek, pannon szikesek, a közel 200 hektáros Radványi-erdő, valamint a 700 hektáros mesterséges halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta.
Téglalap alaprajzú, az északi sarkán egy háromszintes torony áll, melyhez támfal csatlakozik, neogótikus nyíláskeretekkel, 14 fa- és betonhordós pincéje poroszsüveg boltozatos.
A hajdani Biharvár, Bihar vármegye névadó székhelye lett.
Első és legnagyobb problémája Nagyváradnak a CET, amely meleg vízzel és fűtéssel látja el a várost. Váradi séta. Gyengén pöfékelt a kémény, viszont a környéken valami egyéb ipari létesítmény förtelmes bűzt terjesztett. Uj doboz. Füst, füst es meg egyszer füst. Gugli utcakép. Igen, ez az úgynevezett Gugli Utcakép, vagy Utcanézet.
Nagyszalonta, románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha, a város neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik. Sajnos már zárva találtuk. A múzeum 16 óráig volt nyitva, mire ideértünk már zárva volt.
