Ez a hely része lehet egy Sólyomkő-körtúrának, a következő útvonalon: Sólyomkő-kilátó - Kalaposkő - Nagy kőüst - Kicsi kőüst - Kőerődítmény - Sólyomkő-tető - Sólyomkó-kilátó. A kilátótól az ösvényen továbbhaladva megcsodáltuk a Kalapos-követ, majd rábukkantunk a "kényelmesen belakható" nagy-kőüstre.
Esztena-nyereg Királyhalma 1396-ban tűnik fel az oklevelekben, templomról nincs adat, de a XV-dik századig katolikus lakói voltak.
A Kalonda-tetőtől észak-keletre köves úton juthatunk el a legkönnyebben a szencsedi nárciszmezőkre. Az oroszhegyi kilátótól jöttem, a lázon keresztül, érdemes ezt a részt is bejárni, akár tavasszal, akár nyáron vagy ősszel. Az idén ez már a második alkalom, hogy eljöttem megnézni ezeket a "mesebeli mezőket". Ez egy mesebeli mező, s hátmég korulbelul 2 hét múlva milyen lesz.
Csíkszeredában, a Központi parktól a Vártér felé haladva, a Temesvári sugárút jobb oldalán, a tömbházak között egy érdekes formájú fűzfa található.
Bolond-borvíz Olasztelek Nevét időszakos feltöréseiről kapta, úgymond bolondosan tört elő és tűnt el újra. Az olaszteleki Bolond-borvíz a Kormos-patak és az egykori Malom-árok találkozása közelében, attól délkeletre található.
Miután megtaláltam a Rupert Mayer emlékhelynél elrejtett geodobozt, elindultam az emlékmű mögötti szekérúton, a gps által jelzett irányba. Első írásos említése az 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek menedéket.
Az egykori homoródi malom és villanytelep, a két Homoród összefolyásától 500 m-re északkeletre található, az ortodox temető alatt, a Mirkvásárról érkező 132 jelzésű út északi oldalán.
Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. Meg nem volt andungom, hogy most feltegyem azokat amiket az utobbi idoben megtalaltam. A koordinátákat kijavítottam.
Na, ezen a rejtekhelyen sem sikerült megtalálnom a dobozt. Na, egy kalap alatt ezt is elintéztük, s helyretettük a kalap alá mármint a dobozt.
Cserei-kúria Csíkrákos A Cserei-kúriát Cserei János fogarasi várkapitány építtette 1667-ben, aki Apafi Mihály idejében 8 évi várfogságot szenvedett. Fia, Cserei Mihály a szemtanú hitelességével írta meg Erdély történetét 1661-től 1711-ig, a szatmári békéig.
Ozsdoláról a putnai rezervátum felé, a tetőről szép a kilátás Ozsdola és Martonos felé. Az antennát elhagyva, az Ojtoz-forrás feje tetőn nem csak lövészárkokat, de mesés hóvirágmezőt is találtunk - rég láttunk ennyi hóvirágot. Átutazóban voltam, alkonyodott.
A templom körül nagyban folynak a felújítási munkálatok, állítólag az idén végeznek is. A templom kulcsa a falu bejáratánál balra, a 99-es háznál van. 1267-ben jelentkezik első ízben oklevélben praedium Nicolai néven.
Máré várától lefele, a meredeken ereszkedő ösvényt követve, a Vármege elnevezésű helyen, az erdőben egy vastag, legalább 3 m kerületű bükkfára bukkantam.
A Nagy-patak völgyében összesen 5 régi, az egykori Árpád-vonalhoz tartozó bunker maradványa található, ebből 4 a völgy bal oldalán van. A geodoboz a második bunkernél van elrejtve. A geodoboz a helyén van. A zsidó temetőtől jó kapaszkodón kell feljönni a rejtekhez.
A gyalogtúra egy meredek kaptatóval kezdődik a Loki borvízforrástól, az elég ritka, de azért követhető kék kereszt jelzés mentén. Újabb kincsesdoboz. Medve nyomán kapaszkodva, kötéllétrán vagy helikópáterrel, kinek ahogy tetszik. Mindenkinek nagyon köszönöm ezt a kellemes kirándulást.
A Nagyloki borvíz a Nagylok-patak földrajzi baloldalán található, Madicsafürdőtől 6 km-re nyugatra. Vizét ivókúrára és fürdőkúrára egyaránt használták.
Közvetlenül a temetőkert bejárata mellett nem találtam megfelelő parkolót, ezért a rejtekhez közelebb parkoltam :-).
A kézdivásárhelyi Wertán-ház 1902-ben épült. Az Állomás utca 24 szám alatt található.
Stefan Untch-ház Nagysink A Büdös hegy oldalában nagyon sok a látnivaló - Érdemes bejárni alaposan a környéket, van érdekesség bőven. Oltárhoz tartva megzavartunk egy macit és bocsát az út mentén. Ahogy a barlang iranyaba tekintettem, elso nezesre eszrevettem a rejteket. A megtalálást segítő információ egy picit pontatlan, de kétségtelenül segít a geodoboz megtalálásában.
Itt a godorben dolgoztam ki a kovetkezo rejtekek strategiajat.
Sokan a Szellő-tetőt tartják a Csíki-havasok csúcsának az 1493 méteres magasságával, pedig a Gyimesekben, a Gyimesközéplokról elérhető Hegyes-csúcsa magasabb, 1517 méter. Nekem a Szellő magát a békét, és a nyugalmat jelenti. Az EKE-táborból való egyik kirándulás alkalmával jutottam el a Szellő tetőre új barátommal, Kozman Botondal ahol megkaptuk ezt a kerek geodobozt. Még az eke tábor keretein belül találtam meg.
Bagoly Kovaszna Bükszád egy vadregényes hegykebelben fekszik, a tusnádi szoros alsó torkolatában, gyönyörü lombdús hegyektől körülkeretelt fennsíkon, melynek nyugati oldalán mélyen ágyalta be magát az Olt. Lábszárközépig érő hóban nem könnyű a keresés. Korcsolyázni mentünk a Szent Anna tóra, és természetesen megálltunk itt megcsodálni a panorámát és megkeresni a dobozkát. Megtaláltuk.
Székelykeresztúr és Sóskút múltja és jelene összefonódik, ezt régészeti ásatások is bebizonyították. Bár Nagyszebenből hazafele végig esett az eső, Keresztúrra érve kisütött a nap. Nagyon szép ez az Áprily Lajos vers. Nagyon szép hely - és mégis - jobb sorsra érdemes.
Egy nagy terebélyes koronájú fa volt, melynek nagy koronája az útra is kihajlott. Mivel a Kannásné fájának a maradványa egy magánház udvarán volt, oda nem rejtettünk. Székelyudvarhelynek egy régi érdekessége, egy öreg 200-300 éves fa az Ugron Gábor utcában, az egyik tulaj kertje végében, amit a köztudat Kanásné fájának nevezett.
Magyar honvédek sírja Kontumáci temető Negyvennégy magyar honvéd sírja Gyimesbükk ősi temetőjében, a kontumáci (vesztegzári) temetőben, a kápolnától 200 m távolságra. Egy kis plusz információ jót fogna. El nem tudom képzelni, hogy csúszott be hiba több, Gyimesben található honvédsír magasságértékeinél. Tényleg furcsa, hogy a leírás egy sírról, majd két hősi sírhelyről, máshol pedig sorsírokról számol be.
Negyven ismeretlen német katona sírja a Bilibók tető alatt, a Bornyúkert nevű helyen, fiatal nyírfák között, 1944 szeptember. A Bilibók-tetőt magyar csapatok védték, de a román átállás után a Moldvából visszavonuló csapatoktól elszakadt német katonák kisebb egységei is részt vettek a harcokban.
A múlt század közepén a Büdös-hegy délkeleti és délnyugati lejtőjén, közvetlenül a Rövid-sarok vízválasztója alatt fürdőtelepeket létesítenek. A hely megérdemelne egy igazi geodobozt. Egy szép túra volt. S lennebb a Mikes-fürdőknél is lehetne rejteni.
Csíkszereda képzőművészeti szempontból nevezetes látnivalója a csíkzsögödi Nagy Imre képtár. Csíkszentkirályra tartottunk, és gondoltuk megnézzük ezt a rejteket. Örvendek, hogy tetszett a rejtés. Na ez igen.
A zsögödfürdői vár az Olt jobb partján, a Malomföldnek nevezett helyen volt, ott ahol a zsögödfürdői házak felé emelkedő távközlési antenna is van. A régészek Zsögöd I elnevezéssel jelölik az egykori erődítmény helyét.
Alsócibrei fürdő Csíkszépvíz Az alsócibrei fürdő Csíkszépvíz és Csíkszentmihály határában található, a szépvíziek majálisozó helye volt. A pogányhavasi földvárat keresve. Cibrefürdő bejáratánál egy közel négy tonnás emlékművet helyeztek el, mely az 1694-es tatár
betöréskor megsemmisült Cibrefalvának állít emléket. Megtalaltuk.
Brontosaurus háta-sziklakilátó A Brontosaurus háta egy sziklakilátó, mely 90 m távolságra van a Bálványkőtől. Belátható innen a Keresztény-havas nyugati része, jó időben pedig a Bucsecs-hegység is látszik.
Miután egy sikeres figyelemelterelő hadművelettel a társaságot bevezettem az erdőbe. Van aki kibírja és lefele keresi, mert jobbkezes és nem siet a vonathoz.
Az utolsó torjai házak után balra, a patakmeder mentén felfele haladva, egyenesen felfelé körülbelül 5,5 km hosszú úton jutunk a célhoz. Évek óta visszajárok ide. Lehet, hogy rosszul ertelmeztem a rejtek leirasat.
Nem volt könnyű megtalálni, mert a gps a sziklák miatt ide-oda mutatott, de végül csak sikerült. Sokat kerestem, mert az istennek sem találtam a fehér követ. Gyonyoru helyen van, nagyon jo rejtes. A Csomád hegytömb déli részén, Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterében keletkezett csapadékvizből a Szent Anna-tó.
Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek.
Az 1246 m magas Kolos-tető a Csíki-havasok egyik mellékgerincén található, a Sándor dombja és a Piricske-tető között. A Kolos-tető két nyugati hegylába, a Kurta-Koszorú és a Szalonka-tető. A Szépvízi-víztároló mellől induló Szénás-úton közelítettem meg a helyszínt.
Daczó Árpád: A Babba Mária elnevezéssel legeloször Csíksomlyón találkoztam. Egy csíkborzsovai asszony a fiacskájának így mutatta meg a csíksomlyói Mária kegyszobrát: - Né, látod, ott van a Babba Mária.
A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. Hat igen most mar elindult.
Ezt a bunkert sikerült elsőre megtalálni a három közül. Ötletes rejtekben van a doboz, jó állapotban. Megtaláltuk a parancsnoki székhelyet is. A határvadászok ösvényén, a Bellő-patak baloldali, Töltés és Czikólova gerincén felfelé egy újabb bunkermaradványt találunk, melyre rovásírásos emléktáblát rögzítettek.
