A XIII-dik században épül román kori háromhajós bazilikatemploma, a XV-dik században erődtemplommá építik át. Ekkor a főhajót és a szentélyt magasítják, a hajó fölé védőemeletet húznak, és a többszög három oldalával záródó szentély fölé is.
Brassótól északra, a Persányi-hegység keleti szélén, Krizba falu közelében, az 1002 m magas Várhegy sziklatetején található Höltövény vára. Ez is, mind minden a Persanyban. Gépkocsival indultunk Krizba várába, Kutus telepen keresztül. Karácsony után egy kis sétára indultunk.
Ördögútja Kis-Fenyéd Nagy-Fenyéd Kis-Fenyéd - Égettvész - Kis Tamás legelő - Ördögrontás-árok - Csonka-patak száraz árka - Nagy-Fenyéd. Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat Kis-Fenyéd pataktól a Nagy-Fenyéd patakig terjedő szakasza.
Ilyen kitartassal meg nem kerestem dobozt, negyedik alkalommal próbálkoztam. Szomorú látni, hogy olyan sok épület elromosodott, kárba veszett, de mégis van egy érdekes hangulata, rejtélyes. A környék egy kicsit romos, de a táj szép és a borvíz finom. A kirulyfürdői pionírtábor régen jó állapotban lehetett, mára már nagyon lepukkant állapotban van.
Középpatak-rétláp Újtusnád A 4 hektár területen fekvő Középpatak-rétláp, növényvédelmi rezervátum. Újtusnádtól délre, az Olt földrajzi jobboldalán terül el.
Faragott kő bazaltfal Felsőkomána Összesen 1 hektáron terül el, melyből 0,3 hektáron találunk oszlop jellegű bazaltsziklát. A Faragott kő geológiai természetvédelmi terület a Persány-hegység legdélebbi bazaltkitörése.
Egykori gyógyfürdő Alsóvenice Alsóvenice egykori gyógyfürdője a falutól 3 km-re keletre található, a Dosul Magurei nevű domb északnyugati lábánál. A hely neve a régi osztrák térképeken, románul Fantana sarata vagy Saratura, németül Salzbrunnen.
A csíksomlyói Szent Antal-kápolna a Kis-Somlyó hegy délnyugati oldalán áll. Csendes a környék, szép napos délután, öröm itt üldögélni, nézelődni. Baratokkal soroztunk este nalunk. Megtaláltuk.
A Pásztor-kő az Egyes-kő kistestvére, attól keletre és mintegy 500 méter távolságra található, az Ecsém-tető északnyugat - délkelet irányú vonulatának északnyugati végében. Pedig minden hasadékot végigkutattam. Erre a ládára már sok éve készültem. A tetorol visszafele jovet kerestem meg a dobozt, a leiras alapjan aranylag konnyen megtalaltam, sajnos teljesen el volt azva a tartalma, es osszefagyva, a fuzet hasznalhatatlan, pedig ugy neztem a doboz rendesen le volt zarva, es nem latszott repedes sem rajta.
A Kis-Békás-patak Békás folyóval való torkolatától 3 km-el fennebb a Gyilkos-havas két kisebb mészkő küszöbével szűkül össze a Kis-Békás-patak völgye. Igen, ezt a rejtekhely talalálkozó alkalmával találtuk meg. Ezt a geodobozt az egyik rejtekhely-találkozó alkalmával rejtettem el. Őszies színekbe öltözve találtuk a vízesést.
Túránk első állomása a hideg vizű forrás volt. Balánbánya előtt 2,5 km-re, a Gálkút-patak szádától indulva, az Ördög-hágón keresztül megközelíthetjük a Hagymás, illetve a Naskalat főgerincét.
A nehézségi szint könnyű, az útjelző oszlopok színe világosbarna. A Fenyővize tanösvény hossza: 800 m, a menetidő 1 óra, a szintkülönbség 5 m.
Bálványos várával szemben, az elhagyatott villák mögötti erdőben bővizű borvizek bugyognak, várván az elkezdett felújítás folytatását, a fürdőélet ujraéledését. A megadott koordinátáknál hiába kerestük nem találtuk meg. Jó nézni és látni, hogy van ami megújul szűk hazánkban. Aznapi túránk célpontja a Begyenkő volt, Bálványosfürdői indulással.
A XIII-dik században már itt vannak a szász telepesek, akik templom nélkül nem maradhattak. 1507-ben és 1698-ban templomépítésre segélyeket gyűjtenek.
A Nap haza Kovaszna A Pisztrángos-patak völgye felett, közel a Pisztrángosi-borvízforráshoz, több méretes bükkfát találunk. Az egyik bükkfának 4,5 m kerülete van, a törzsén egy gömbölyű daganat látható.
Az Uz völgye fele vezető út mellett, a Tiszás patak torkolatánál, ott ahol csak a madár jár, a 19. Kászon, illetve Lemhény környékére indultunk, kincskereső kirándulásra, így kapóra jött a két közeli, frissen bejelentett rejtekhely. Második állomásunk a táborhely volt.
A nagy kőüstöt keresve bukkantam rá erre az agy kinézetelű sziklára, melynek oldalában egy kis fél-kőüst található. Nemcsak a nagy, hanem a kis kőüst is előkerült némi mászás után. Mivel nem álltak rendelkezésemre pontos koordonáták, akkor még nem tudtam, hogy megtalálom-e a tulajdonképpeni nagy kőüstöt.
A Nagy Piliske, az 1223 méterével, Brassó és Háromszék határán található és a Bodzai-havasok egyik jellegzetes csúcsaként ismeretes. Megközelítése legkönnyebben Dobollóról, vagy Keresztvárról lehetseges.
Itt emelkedik a város egyetlen megmaradt középkori műemléke, a református vártemplom, mely a XV-dik század végén és a XVI-dik század elején épült gótikus ízlésben. Amint megtudtam, hogy megjelent ez az új rejtekhely a sepsiszentgyörgyi református templomnál, azonnal nekiláttam a készülődésnek. Bőven van megbecsteleníteni való geodoboz, és naponta kerülnek fel új rejtekhelyek. Ez is megvan.
Köszönöm a részletes beszámolót és a ládagazda nevében is a karbantartást. Elég beteg volt. A geodobozt megtaláltuk, viszont egy árva lelket sem az egész településen. 2007 júliusában másodszor jártam végig a Hargita gerincét, és ebből az alkalomból 3 ládát helyeztem el az útvonalon, amelyeket aHargita-túrázóknak ajánlok.
A hosszan elnyúló Kőd és Kőcsonka magaslata alatt, a Rákospatakamentén elterülő Csíkszentmihály templomkertjében találhatók hársfák mesélnek a településről. Egy kicsit magasan volt, de megtaláltuk. Ha Csobotfalván azt írtam, hogy porosak voltak a dobogtató gerendái, akkor a szentmihályi lépcsőhöz képest ez nem kifejezés.
Csíkszentkirálytól délre eső temető közepén egy elég nagy kápolna áll, kőkerítéssel körülvéve. Elég nagy szenzáció a számomra, ha a lakhelyem környékén valaki más is rejt, rajtam kivül. Mielőtt negivágtunk volna a kakukkhegyi túrának, elmentünk borvízet tankolni. Nagyon pofák voltak azok a régi kőkeresztek, amiket az orgonabokrok bevettek.
Elég sokáig kerestem, de aztán megkerült. Megtaláltam ezt a geodobozt, gps nélkül.
A Szentegyházasfaluból a Madarasi Hargitára vezető út mellett, a mini vízierőműtől északra körülbelül 600 méterre, a Transzhargita út melletti sziklabástyájától körülbelül 300 méterre délnyugatra, a Vargyas-patak egyik baloldali mellékága hatalmas erővel zúdul alá a hegyoldalon.
A sárga kereszttel jelzett, Szentkeresztbányára tartó túraösvényen lehet kikapaszkodni a Csere bérce délkeleti oldalába. Jó rálátás nyílik innen a Déllői-borvízforrás melletti kőbányára, legalábbis télen.
A Baróti-hegység erdővel borított szelídhajlású hegyek-dombok képét nyújtja. Ez is az utamba esett a Benko kert fele. Nagyon pontos a leírás, ezért könnyen meg is találtam, a rejtek előtt bánsági sáfrány ékeskedett, a sípálya tetejéről csodálatos látványt nyújtott az őszi erdő.
Az egykori Szeredai-fürdőnél sport- és szabadidőparkot alakítottak ki, a különlegessége egy többszintes kilátótorony. A létesítmény területén mászóköteles játszótéri elemek, labdajátékokra alkalmas pályák, gumiburkolatos futópálya, és egy krossz- és kerékpárpálya is van.
A kézdivásárhelyi egykori Erzsébet árvaleánynevelő-intézet a XIX-dik században épült.
A Hargitafürdőre vezető út mentén, annak bal oldalán, az út alatt, van egy 1,8 hektáros meddőhányó. Tiltótábla figyelmeztet itt, hogy a bányajáratba belépni tilos.
Kőkapuk éle-tisztás Keresztény-havas Gyönyörű és tiszta piknikezőhely a Remete-patak völgyében, nem messze Csíkcsomortántól.
A Kariatida nevű, fába faragott térszobor Sepsiszentgyörgy Újszemerja lakónegyedében, az Andrei Saguna és Vasile Goldis utcák kereszteződésénél levő parkocskában található. A város központi parkjában, 2009 nyarán egy szobrásztábort rendeztek, ennek műterméke ez a szobor is. A Kariatida Petrovics Istvan szobrasz alkotasa.
A falat nemrég tatarozták, a falnak támasztott sirkövek más sorrendben állnak, mint ahogy a rejtekhely fotón látható. A templomot restauraljak, korbe volt veve faallvanyokkal. Szerintem, ez az egyik legjobb állapotban megmaradt vártemplom Erdélyben. Csíkkarcfalva a Nagyboldogasszony egyházközség központja, amely már az 1330-as években létezett.
Tomcsa Sándor mellszobra, Székelyudvarhely.
Gábor, hol írtam én olyant, hogy vasárnap a Kis-Királykőn geodobozt kerestem volna? Reggel eső és köd. A Kis-Kiralykovet nem szabad elhanyagolni, vannak nagyon szep reszei. A Királykő gerincének vonulata egy fordított L betű alakjához hasonlít.
Temploma a XV-dik században épült. Többször átépítették, de megmaradt csúcsíves ajtókerete, a szentély két ablaka és sokszögzáródása.
Az önállóan éppen száz éve, Oroszhegy szórványaként réges-régen létező település Európa állítólag legnagyobb tanyavilága. Legalábbis a koordináták és a fotók alapján is ok volt. Igyekszünk pótolni. A bejegyzésekből már értesültem az üres rejtekről, így a helyszínre érkezve nem okozott meglepetést az üres rejtek, a fa körül szanaszét dobált kövek, valamint a kék zacskó, amely még egy évvel a rejtek kifosztása után is ott van még a környéken.
Több alkalommal is jártam a helyszínen. Ejsze a doboz a kapun belül van, s nem lehet bármikor hozzáférni.
Még nem jelöli kereszt a cikolyai temető haranglábja mellett, a Tarhavas-patak hídjának közelében levő, ismert sírhelyet.
Ennek nyugati szakaszát 600 m hosszúságban azonosították. Az Ördögútja töltésvonulat, a kelet-erdélyi, székelyföldi gyepűrendszer része.
Hargita-liget Fiam is jő, remélem nem a susnyásban van a láda. Miután eltöltöttem a délutánt az Opálbarlang geodobozának a megtalálásával, csak annyi időm maradt, hogy a Hargita-ligetet felkeressem. Miután megkerestük a Kalibáskőn a ládát, akkor láttuk, hogy onnan 400 méterre van egy másik láda is. Természeti értékeink között kiemelkedő fontossággal bírnak a tőzeglápok, amelyek változatos növény- és rovarvilágot rejtenek.
Csíktaplocán, a Lázár-kúriától 100 méterre, a járda közepén, egy 4 m kerületű fekete nyárfa található. Pontosabban, csak a maradványait láthatjuk már, mert nemrég majdnem a tövéből levágták.
Kiegészítettem a rejtekhely leírását. Nem tudom, hogy miért gyilkoskő, de gyilkosan szuszogtató és meredek az oda vezető út. A Gyilkos-kő a Gyilkos-szorosban, Kovászna és Bákó megye határán található.
