Gyönyörű tó, a lehetetlen zöld színével. Pontosabb leirás nélkül nem sikerült megtalálni.
A 30 m magas vízesés román neve Buraul Mare. Vízesés a Német-völgyben (románul Valea Mare, régi osztrák térképen Deutsches Thal), Újmoldova és Padina Mátyé (Padina Matei) között.
Sajnálom, hogy félkész ládaoldalakat fogtatok ki. Talán lehetne egy kicsit célratöröbb a segítség, mert ez így GPS-nélkül elég tág.
A Temesvár - Karánsebes - Orsova vasútvonal, mely eredetileg az Orientbahn elnevezést kapta, 1875 és 1879 között épült. A vasútvonalat, mely a Domásnya-hágó (Porta Orientalis, Keleti Kapu) közelében, északnyugatra körülbelül 1,6 km-re található, a nyugati világ és a Kelet fő összeköttetésének tekintették.
Serban barlangja 
A Néra alagútjai közelébe, a Bég hídjáig kocsival is el lehet jutni, majd egy rövid séta következik a látványos sziklába vájt átjárókig. Sajnos, nem találtuk, pedig elég sokáig keresgéltünk. Úgy néz ki nem olvastátok el a geodoboz megtalálását segítő szöveges információt. Szászkáról gyalogosan a Néra mentén vagy kocsival Potokon keresztül (aszfaltos úton) lehet a Bég és a Néra találkozásához jutni.
A kasztrumot Mehádia és Tibiscum közé helyezték el, azon útvonal mentén, mely Dácia délnyugati határát jelentette. A teregovai római kasztrum a Hideg- és a Temes folyók összefolyásánál, körülbelül 2 km-re a falutól északra, a Hideg-folyó és az európai út között, a folyó bal partján volt.
Mocsáros-vízesés A Temes-folyó két szakaszon is bevágta magát a Szemenik-hegység kemény, kristályos kőzetébe. A Teregova falutól északra található szoros mellett, Örményesnél is szép, vadregényes, epigenetikus szurdokvölgy alakult ki.
A településtől északkeletre áll az egykori Miháld várának romja, a 15 m magas lakótorony maradványa, a feltárások alapján a XIV-dik században épült. Mehádia a Belaréka-patak völgyében, Orsovától 23 km-re nyugatra, Herkulesfürdőtől 11 km-re északnyugatra fekszik.
Herkulesfürdőtől 8 km-re esik a jellegzetes, monarchia korabeli vasútállomás, műemléképülete az egyik legszebb állomásépület Erdélyben. Az állomást nem hiába tartják a Monarchia legszebb vasutállomásának. Miután egy órát töltöttünk Herkulesfürdön barangolva, megnéztük az állomás barokk épületét is.
Mindenekelőtt többet lát az ember belőle - egy, szerintem csodálatos barlangot és vízesést fedeztem fel nem messze az úttól. A Bigár vízeséstől folytatva utam Stájerlakanina fele a Ménes-völgyben - lévén, hogy kerékpárról nézve más a világ mint autóból.
Nagy-Szviniecsa-csúcs, románul Svinecea (Sviniecea) Mare.
Szép a vízesés, de gondolom még szebb amikor nincs ilyen szárazság. Kerékpár túrám egyik célja volt ennek a vízesésnek a megtekintése.
Ezen a helyen a mészkövek a völgy beszűkülését eredményezték, a Iuta-szorosban eltűnő víz itt jelenik meg ujra. A Robbantott-szikla a Cserna folyó jobb partján található, a Iuta-patak beömlésének közelében.
A Lászlóvárat Luxemburgi Zsigmond építtette 1427-ben, a Duna túloldalán levő Galambóc várával szemben található. Innét irányították Galambóc ostromát.
Kiskirálymező őslénytani lelőhelye Bélajablánc község területén található, védelem alatt álló terület. Rétekkel és erdős részekkel borított domboldal, ahol a mészkövekben, agyagban és homokban, miocén időszakhoz tartozó ősmaradványokat lehet találni.
Itt feltétlenül érdemes megállnunk és egy kicsit körülnéznünk. A templom ajtaja nyitva volt, így sikerült képeket készítenem az üvegen keresztül. Ha a Ménes völgyéből Resicabánya fele vesszük utunkat, egy nagyon érdekes városon haladunk át.
Torony a Templom-dombon Kákófalva Kákófalva nyugati szélén, a Templom-domb (Dealul Cuca) tetején egy magányos, lepusztult torony hívja fel magára a figyelmet. A település temetőjéhez tartozó, egykori templom maradványa.
Elődjét a törökök építették a 17-dik században. Kákófalva és a tőle délre fekvő Gerőc (Greoni) falu között, a Krassó folyó felett, egy háromlyukú kőhíd maradványait láthatjuk.
Utban a Néra völgye felé meglátogattuk a resicai mozdonymúzeumot. Jó pár kilométer után tűző napsütés alatt érkeztem meg Resicabányára, és már nagyon szerettem volna tudni, hogy hol lesz a szállásom. A resicabányai rendező pályaudvar előtt létrehozott szabadtéri múzeumban tizenhat, Resicán gyártott, ma is működőképes, gőzmozdony található.
Zagyhíd Osztrovó és Ómoldova között, amely nem vezet sehova, de egyébként sem híd.
A Constantin Gruescu ásványmúzeum Vaskő községben, a Völgy-(Vale) utca 113 szám alatt található, a gyűjtő házában. Itt, Koszti bácsi (nea Costica) több mint 2000 bányavirágot gyűjtött össze, Vaskő, Dognácska, Oravicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova környékéről, de határon túlról is.
A vár a jelzőtábla szerint 100 m-re van, csakhogy 90 m az a Duna vizében. Az egykori Krassó–Szörény vármegyében, Berszászka falu szomszédságában, Drenkova település keleeti szélén a Duna partján, a Suva Recska-patak torkolatánál állt valaha Drankó vára.
A Babakáj-szikla egy Dunában található sziklaszirt, Lászlóvára település mellett, mely 7 méterrel emelkedik ki a vízből. A Vaskapu-erőmű megépítése előtt 14-15 m magas volt.
A 2,5 km hosszú Krajova-szoros (románul Cheile Globului) a Szemenik-hegység déli határán, az Almási-medence keleti végében található. A Kiskirálymező falutól nyugatra található Krajova- (Craiova, Globu) patak szurdoka gneiszben és palában alakult ki.
A Rudaria-patak szurdokvölgyében huszonkét, fából készült vízszintes vízimalom található, többségüket ma is használják. Nem kirándulni indultam, de erre vezetett az utam. 1874-ben még ötven ilyen malom működött a völgyben.
A Temes-Cserna árok a Kárpátok leghosszabb folyosószerű árka, 90 km hosszú, Örményes és Teregova között összeszűkül, kialakítva a Teregova-szorost. A Teregova szűk szorosán keresztül kapcsolódik északra a Teregova-felszín a Karánsebesi-medencével.
A sziklába vájt Írott kő ortodox remetekolostor Örményes határában, a Temes felett átívelő vasúti híd tövében található. Hát, ez egy másik láda volt.
A Páfrányos-szoros, románul Cheile Feregari, Herkulesfürdőtől délre, a Nagy-Domogléd-csúcstól nyugatra található A feregari, ferigari szó valószínűleg a feriga szóból ered, ami magyarul páfrányt, harasztot jelent.
