Tardenii Mari (Bákó megye) és környéke turisztikai látnivalói

Az óriás köve - Aszó

Foroja-tó Tarkő-hegység A három melltartó tava. A rejtekhelyet legkönnyebben a Foroja-patak mentén lehet megközelíteni, Diaconesti nevű faluból, ott ahol a Foroja-patak és a Tatros találkozik.

Itt található a Tatros egyik oldalágának, a Szupán-pataknak a völgye. A nehezebb megközelítés. Az erdő mélyében levő vízesést több módon is meg lehet közelíteni.

Csülemér-csúcs - Tar-kő-hegység

Fáraó-szikla Kománfalva Fáraó két emberfejjel. Érdemes leereszkedni a patak medrébe is, ahol szintén látványos kőzetrétegek láthatóak, melyek hasonlóak az út mentén levőkhöz.

Csülemér előcsúcs - Tar-kő-hegység

Két csúcsos kiemelkedése van, az egyik 522 m, a másik 512 m magas.

Ami az épületből megmaradt, azt a Lápos falu templomához szállították.

Ámbrás cet-szikla a völgykatlanban

Mihály szállásától a Felső-Szalatna csúcsáig tart az a lövészárok rendszer, amelyet 1916-1ö17 telén az orosz csapatok ellen építettek ki a monarchia csapatai.

Somoskai hamutufák

1944 szeptember.

Az 1944 augusztusi román átállás váratlanul érte a szovjet csapatok ellen román területen védekező német erőket.

1916 december 8 - 1917 szeptember 7.

1944 szeptember.

Osztrák-magyar katonák sírja Mihály szállása csúcsa

Sáncok a Bilibók-tetőn Gyimesbükk Sáncvár magánterületen. Miután leparkoltam a régi gőzmozdony mellé, elindultam az út túlsó oldalán, a Kontumáctól keletre található sáncvár felé.

Ha erre jártok, haza ne menjetek anélkül, hogy ide feljönnétek! Sarokban. A mise végén, amikor a nagy tömeg elvonult, megkerestük ezt a geodobozt. Első megálló. Egy tartalmas, különleges látnivalókban gazdag hétvégét töltöttünk együtt a játékvezetővel. Határ. Szépen rendbehozták a romokat, de a famunka itt-ott javításra szorul.

A Kontumác helynév vesztegzárat jelent, hasonlóképpen nevezik a gyergyótölgyesi és az Úz-völgyi országhatárt. Üres rejtek a pihenőhelynél. A pihenőhelyhez érkezve, nem volt senki a környéken, nyugodtan keresgélhettem. Vesztegzár. Sokszor jártunk már itt, de újra és újra el fogunk még jönni. Kopjafák. Nagyon ötletes a kopjafa sor, és tényleg mindeniknek a jelentése tanulságos.

Az adatok szerint a temetőben egykor két jelentős hősi sírhelyet alakítottak ki, ahol sorsírokban 13-14 ismert nevű és csapattestű magyar honvédet temettek el. Na ez hol van?. Egy kis plusz információ jót fogna. Köszönöm a hibajelzést. El nem tudom képzelni, hogy csúszott be hiba több, Gyimesben található honvédsír magasságértékeinél. Honvédsírok helyének dokumentálása. Tényleg furcsa, hogy a leírás egy sírról, majd két hősi sírhelyről, máshol pedig sorsírokról számol be.

Ez a Gyimes és Palánka közötti Gyimesi szoros, egy fontos átjáró Erdély és Moldva között. Csokitojás-héj geodoboz a mozdonyban. Amikor megérkeztem turisták voltak a közelben, így elmentem egyszer megkeresni a közeli sáncvár geodobozát. A kifáradt gőzös. Útba esett a rozsdás gőzmozdony is. Rozsdatemető. Na, ez a mozdony régóta nem volt ennyire végigtapogatva.

Az első világháború során, a stratégiai pontnak számító Mihályszállás csúcs alatt, Pál Péterék esztenája helyén állt az egykori parancsnoksági épület.

A Kőorr sziklagerincén látható viszont egy erőd maradványa, melyet Orbán Balázs Blockhausnak nevez. Bagolyvár, Gyimesi határkövek. Az elmúlt vasárnap geodobozt helyeztem el a Bagolyvár bunkerének belsejében. Köszönöm az ajánlást. Tervbe vettem az említett két hely és doboz felkeresését is. Meredek lépcsők. Felcaplattunk a meredek lépcsökőn.

Monumentális méreteit tekintve a legnagyobb azok közül, melyeket a MÁV faluhelyen építetett. Az utolsó miénk állomás. Én most sem értem, milyen megfontolásból.

Azóta is az ide látogató turisták érdeklődésének a központjában áll. Keresztek. Át kellett verekedjük magunkat egy villanypásztoron, kétszer is, mig kiértünk a tetőre.

Magyar és német katonák sírja Gyimesi templomkert

Gyimesi határkövek Megvan. Megvan. Nagy melegben indultunk neki az utnak. Elegge faraszto is volt, helyenkent jo "combos" emelkedokkel, de vegul sikeresen felertunk es megtalaltuk a dobozkat. Hatarturan. A 2013-as hatartura alkalmabol kerestem meg e rejtekhelyet.

1944 augusztus vége.

1916 november - 1917 augusztus.

1944 augusztus-szeptember.

Hét német katona sírja Tarhavas-patak hídja

Szabadon látogatható, rendezett kert, melyben főleg az exotikus fenyők kaptak helyet (Simafenyő, Sárgafenyő, Cédrusfenyő, stb.

határvadász zászlóalj katonáinak sírhelye Lókút erdős részén, közel az egykori határvonalhoz.

Harangláb Cikolyai temető

A front elvonulása után a hegyekben lemaradt és nyugat felé menekülő német katonát orosz katonák lőtték le a patak partján.

1944 augusztus-szeptember.

világháborús katona sírja a görög-keleti temetőben, melyet még nem jelöl emlékkereszt.

Mivel a sóréteg viszonylag kis mélységben van, az elején egyszerűen csak gödröket ástak, ezek később lefelé szélesedni kezdtek, és harangformát vettek fel. Meglepetés a rejtekben. A Kósna-dombi kirándulás után, már csak nagyon kevés időm maradt a sötétedésig.

Az első világháború alkalmával számos katonai létesítményt hoztak létre a tetején.

A gömbkövek beágyazódtak a Varatici-patak fölé emelkedő sziklafalba, de a Docmana dombra vezető ösvény közelében is hever néhány a fűben. Gömbkövek az ösvény mellett, geodoboz a domb tetején. Viisoara faluba, magyarul talán Viszóra, Tatros (Targu Trotus) községból indulva lehet eljutni, 2 km aszfaltozatlan út megtétele után. Madárdalos este. Esti ráadásnak, a Velnica kőbánya vízesései után, még megkerestük a kőgombák geodobozát.

Ahogy véget ér a köves út, kijutunk az erdőből, kezdődik a legelő. Nyugalom és méltóság. Sajnos a tetőn valamennyi csemetét tőből kivágták, és hatalmas kazlakban barnára száradtak. Kivágott facsemeték. Érthetetlen számomra, hogy miért vágták ki a facsemetéket, hiszen nem zavarták a kilátást. Még igazi tél van az Apa-havas tetején. Még 2012-ben rejtettem itt el az Apa-havas első geodobozát.

A Boros-patak völgyében terül el Borospataka, mely Gyimesközéplokhoz tartozó település. Ez tényleg hideg. Elsőnek találtuk meg a dobozt, ezen a lélegzetelállító, mesebeli fennsíkon.

1944 augusztus-szeptember.

Kőkereszt a 12/A út mellett, a jobb oldalon.

Hősök keresztje - Kóstelek Világháborús román határőrök tiszteletére állított kereszt. A román katonák keresztje a Kóstelek és Gyepece közötti úton található, inkább Gyepecéhez közelebb. Kereszt. Megtaláltuk a keresztet.

Kápolna az Úz völgyében Régi ígéret. Nagyon rég ígérjük magunknak, hogy eljövünk ide. Kápolna. Végre sikerült nyitva találni a kápolnát. Kápolna. A temetőkertbeli megemlékezésből hazafelé útba ejtettük a kápolnát.

Egy ismeretlen német katona sírja Bilibókszer

Magyar és román katona sírja Buha-patak hídja

Kóstelek határában Sikertelen keresés a patak árterületén. Miután megtaláltam a Rupert Mayer emlékhelynél elrejtett geodobozt, elindultam az emlékmű mögötti szekérúton, a gps által jelzett irányba.

Pál Pápa által 1987-ben boldoggá avatott, az első világháború során itt megsebesült P. Katasztrofális úton Csíkszépvíz felől. Már rég készülök felkeresni Kósteleket, most az itt elrejtett geodobozok adták rá az alkalmat. Az új úton. Most az új úton ereszkedtünk be Kóstelekre, a Szellő tetőről.

Régi zsidó temető - Gyimesközéplok Gondozatlan temető a hegygerincen. Közel a hidegségi letérőhöz, a vasúti őrházzal szemben parkoltam. Apró temető. A doboz a helyén van, és megtalálta jkgabor is! Az apró temető valóban teljesen el van hanyagolva.

Az I. A honvéd síroknál. Többször jártunk itt, mindkét oldalról, de most dobozt is kereshettünk. Háborúk szele . Részt vettünk a megemlékezésen.

Bunkerek az Árpád-vonalon - Gyimesközéplok A Nagy-patak völgyének bunkerei. A Nagy-patak völgyében összesen 5 régi, az egykori Árpád-vonalhoz tartozó bunker maradványa található, ebből 4 a völgy bal oldalán van. Bunkersorozat. A geodoboz a helyén van.

Itt található egy Büdös víz nevű forrás, melyet az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején gyógyfürdőként hasznosítottak egy kétkádas kis helyiségben. Dézsafürdő. A ma este koronája a Muhos pataki fürdő, ami egyre csak épül és szépül. Kipróbáltuk a dézsát. Eljöttünk a világ végére egy kis csendért. Muhosban vakacioztunk. Osszejartuk az Ilia-hagot, a hadi utat, a Javardot, a Hidegseget (koustokkel zugokkal), az Aranyos-hagot (Mihalyszallasa), stb.

Állandó lakosai kevesen vannak, gyakorlatilag erdőkitermelő munkatelep.

Három nagy település alkotja: a legfiatalabb Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk.

Sarlós Boldogasszony kápolna Hidegség Üres rejtek. Már sötétedés után érkeztem a helyszínre. A lourdesi szűz. Azért az utóbbi időben szerencsére leaszfaltoztak egy-két utcát, itt a Gyimesekben, mert hajdanában, ilyenkor nagyon meg volt olvadva.

Farok Orra alatti forrás Nemere-hegység

Vízimalom Gyimesközéplok

Velnica kőbánya vízesései Vízesés rengeteg. A játékvezető egy igazi vízesés rengetegbe kalauzolt el bennünket.

Egy sziklacsoport alkotja, mely a Tiszest-patak forrásvidékén helyezkedik el.

Nem volt vitás, hogy ez a kereszt a térképfelvétel idején még létezett, eltávolíthatták azóta, mégpedig nem jóindulatból. 2 doboz. Egy pet előformát kerestünk, de először egy nagyobbacska dobozt találtunk, egy másik játszótér dobozát. Hát az úgy volt, hogy.... Ezen a helyen először radupuscarciuc rejtett, a román nyelvű geotrekking felületen volt bejelentve a rejtés.

Felfüggesztett kőkocka - Szalánc-erdő

Szőlőhegy községhez tartozik.

Ha még egyszer megrúg a ló, Leszek egy semmirevaló. Új út. Itt is jártunk már, de most az új, közösen, kalákában javított úton csodálkozunk alá a Szellő tetőről.

A mutatós fa harangláb becsületesen ki van kötve a négy sarkánál, sodronykötéllel. Temető. Amint közelebb kerültem a haranglábhoz, már messziről látszott, a deszka alatt.

Amikor a tatárveszély megszűnt, elkezdődött a Gyimesek gyors benépesedése.

Borospataka - Gyimesközéplok Előadás előtt, a kerítés után. A pünkösdi geotúra-geocitrom után a nap utolsó programpontja számomra a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása volt, melyet a borospataki skanzen színpadán tartottak. Mintha mézeskalácsból lennének. Sok kicsi mesebeli házikó, meg ne kóstold, nem mézeskalácsból van, és a boszorkány sem leselkedik.

Nemcsak a csúcs, hanem annak vállai is, tehát a Kósna-domb is, heves harcok színtere volt az első világháborúban. Kilátás nélkül, de lövészárkokkal. A katonai emlékműtől továbbsétáltam, az alig 500 méter távolságra található csúcs felé.

A harcászati térképeken 789-es szintnek is nevezték. Szitás faluból indulva közelítettem meg a helyet. Aknavásártól készültem nekiindulni a Kósa-domb felé, a piros kereszt jelzésen.

Vize nem iható.

Saj havasa Csíki-havasok

Bár alulról is látványosak, a toronykövek mellől csodálatos a rálátás a településre, a patakvölgyre. Meredek. Na, ez aztán jó kapaszkodó, hát aztán a kisebbik szikla megtalálása, melyikből több is van.

Páduai Szent Antal 1195-1231 között élt, portugál családból származott, eredeti neve Fernando volt, 16 évesen vette fel az Antal nevet, sírja a padovai Szent Antal-bazilikában van. A kút a kápolna mellett van. A kút helye meg van jelölve a térképeken, a gps is odavezet, illetve a kápolna weboldalának tetején levő térkép segítségével is oda lehet navigálni. Jávárd. Szóval, a kút nem a kápolna körül van. Nem Jávárd, hanem Jávárdi a hely neve. A kápolna weboldala ez a weboldal, ahol mi itt a bejegyzéseket írjuk.

A Gyimesközéplokhoz tartozó falut szórványos házcsoportok alkotják. Elhanyagolt fürdő. A Vojkahavastól visszafele jövet megkerestük ezt a helyet is. Setét nem volt, patak igen s doboz is felette. Felmásztunk a sziklákhoz, Imecs kivadászta a dobozt a rejtekből. Setétpatak. Gyimesbükkről visszafele megkerestük ezt a dobozt is, a házakig autóval mentünk, de onnan jöhetett a túrázás.

Szent Péter és Pál kápolna Bükkhavaspataka A kápolna újrarejtett geodoboza. A pünkösdi Jávárdi-körtúra alkalmával érkeztünk ide, a Bagolykő felől. Búcsú után. A Kóta-kövétől errefele sétáltunk, elkapott egy kis nyári zápor, hamar vége lett, és tovább gyönyörködhettünk a táj szépségében.

A Nemere tavai

A Jávárdi patakának északi részén húzódó hegyén, közel a kápolnához található a Kóta köve. Geodoboz és pásztor-túrabot. Kínálkodás és hazudozás után, Kristály Tibor Bükkhavas-pataki csángó házától indultunk neki, a Janók-patak völgyén felfelé, neki a Jávárdi-hegynek. Pásztorkutyák. Nem egy veszélytelen környék.

 Magasságuk 42 m, átmérőjük mellmagasságban 110 cm, illetve 130 cm, becsült életkoruk 200-250 év. Csak egy fenyő maradt. Sajnos már csak egy fenyő magasodik.

Zúgó-vízesés Jávárdipataka Másfél ág üzemel, most csak takarékon. A doboz meglett, a Zógó üzemelt, de csak takarékon. Felejthetetlen élmény volt. A Szent Antal kápolnától tovább haladtunk az úton nyugat fele. Nem sikerült megtalálnom a dobozt. Ahogy láttam nagyon forgalmas hely.

Jeles ünnepek estéin őrtüzek világítják be innen a völgyet. Második világháborús bunker. Pünkösdkor, útban Gyimesbükk fele felkerestük a Bagolyvárat és a második világháborús bunkert. Hova lettek a keresztek. Mivel a Nok napjat a Gyimesekben toltottuk a Bagolyvar bunkert nem hagyhattam ki. Bunker. Felmásztam a domb tetejére és közben ismeretséget kötöttem több pacival.

Menaságtól körülbelül 14 km-re található, ami két és fél óra szekérutat jelent, a Fiság-, majd a Csobányos-patak mentén.

Útban a csúcs felé látványos sziklaalakzatokat tudunk megfigyelni. Új geodoboz új rejtekben. A pünkösdi geocitrom előtt szervezett Jávárdi-körtúra alkalmából érkeztünk a helyszínre.

Útba ejtjük a Szent Péter-kápolnát, ahonnan már látszik is a fenyvesből jól kiemelkedő Bagolykő. A Bagolykoverol mondva..... Tehat roviden:---Termeszetesen feljutottunk a ko tetejere, ez  is benne volt a tura programjaban. A lenyeg. Vegul is nem lehetek szaz es szaz szazalekos, az mar nem lenne fair play a kollegakkal szemben meg mutatoban sem , ez igy becsuletes!  A kiralynak megadjuk azt ami jar a kiralynak. A régi geodobozt elvitték, az új a helyén van. Az aznapi Jávárdi-körtúránk harmadik állomásaként, a Jávárdi-tető felől ereszkedtünk be a gerinc mentén, majd a patakvölgyek által barázdált erdőben egészen a Bagolykőig.

Újjáépítéskor az új völgyhidat nem a régi helyén és formájában építették meg, hanem a régi hídszerkezet teljes felhasználása mellett, építettek egy új viaduktot. Virágos völgyben. Virágos völgyben haladtunk, míg nem elértük a régi illetve az új völgyhidat. Viadukt. Átmentem alatta, végig mentem rajta, körbe jártam, csihánnyal csípettem magamat, bokrok között szúrattam magamat, de a rejteket nem sikerült megtalálnom. A rejtekfotót megnézted?. Szerintem a rejtekfotón elég egyértelműen látszik a rejtek helye.

Bár a kis tetőről nem a legjobb a kilátás, a környéken érdekes sziklaalakzatokat fedezhetünk fel, ezért érdemes ide kikapaszkodni. Végre a csúcs. Újabb mászás után túránk legmagasabb pontjára értünk.

Értesüléseim szerint első világháborús katonai létesítményről van szó. Kővár. A tető irányába mászva a háromszintes védőfallal körbevett vár romjaihoz értünk.

A helyet a helybéliek Sólyomkő néven ismerik. Kőszínpad. Különleges kőalakzatokkal tűzdelt körutat köszönhetünk a játékvezetőnek.

[ Fel ↑ ]