Kondoros település (Békés vármegye) Közeli látnivalók: Kossuth-szobor Kondoros, Római katolikus templom Kondoros, Evangélikus templom Kondoros, Világháborús emlékmű Kondoros, Szökőkút Kondoros, Kondorosi Csárdamúzeum, Petőfi István sírköve Kondoros, Szlovák Tájház Kondoros.
Itt alakult meg az ország első vadásztársasága, a Geist család előbb béreli a kastélyt, majd megveszi a területet, a második világháború után a kastély üresen marad, 1993-tól a kondorosi önkormányzat a tulajdonos.
Tornyos, földszintes, elővárosi eklektikát mutató épület, kazettás famennyezetű nagyteremmel, a főpárkány alatt vadásztémájú sgraffito díszítéssel.
Egy interaktív tanösvény, mely játékokkal, tanösvénytáblákkal és csónakozási lehetőségekkel mutatja be a fákat, a madárvilágot, és a holtágat.
A Beliczey-kastély magántulajdonban van, jelenleg nem látogatható, a kerítés mellől az épület sem látszik.
A kastély, mely átvészelte a háborúkat, eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és mellékhelyiségekből állt - ma művelődési ház, iskola és könyvtár.
A Gabonamúzeum létesítményei a Gajdács vagy Csabai-tanya, a Csókási vagy Kiss-féle szélmalom, a Vésztő-Mágori szín, Mladonyiczky Béla A mag című szoborkompozíciója, Emil Vitroel a Bőség című szobra.
A tűsgátas rendszerű duzzasztó az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy az országban, terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette.
Vásárhelyi–Bréda-kastély Lőkösháza
A fedett lovarda mellett található platánfát, egy másik társával együtt, 1819-ben ültették.
Az ipari műemléki védelem alatt álló csongrádi pontonhíd a csongrádiak nyelvhasználatában fahídként van emlegetve, de a fa útpálya kivételével a híd vasszerkezetű.
Nevével ellentétben a tó csak 10 m mély, kis alapterületű, átmérője 50 m, az ország negyedik legnagyobb, ilyen módon keletkezett krátertava.
A kertet a Bolza család létesítette, a 19-dik század végén, Tige Mária grófnő kezdeményezésére, egy 17 hektáros erdős-mocsaras területen.
Árvízvédelmi célból Hódmezővásárhely északi és keleti határán egy 17,5 km hosszú földtöltést építettek, és 1879-1881 között a déli részen a 3 km hosszú, téglából emelt, úgynevezett Kőfalat.
Ez a híd Csongrád-Csanád vármegye legrégebbi téglaboltozatos hídja, összeköti Földeák belterületét a külterülettel, közlekedésre is szolgál, de rajta mennek keresztül a közüzemi vezetékek is.
Felújítás után kialakították az új, 900 m hosszú futópályát, valamint a város környezetének élővilágát bemutató tanösvényt.
A 2011 januárjában átadott hidat Szolnok jelképének szánták, formája a tiszavirágot idézi.
Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre.
Látnivalói a fotéren álló Csonka-torony, a benne muködo Arany János-emlékmúzeummal, és a fotér másik oldalán levo mellszobrok.
Kulin György-emlékház - Nagyszalonta
Őrtornya, amelyben puskaport és fegyvereket tároltak, még ma is áll, és a Csonka-torony néven vált ismertté.
A Tetemre hívás című Arany János balladában is megörökített radványi sötét erdő az egykori Körös menti ártéri keményfás ligetek maradványa.
Cséffai Természeti Park
A magasból csodálhatjuk meg a Maros-parti ártéri környezetet és annak élővilágát, majd lecsúszhatunk a Kárpát-medence leghosszabb száraz szárazföldi csúzdáján.
Az Ágota-pusztai természetvédelmi terület a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi része, határos a Hortobágy-Berettyó csatornával.
Szent Gellért püspöki öltözetben áll a latin feliratos magas talapzaton, jobb kezét a szívéhez emeli, mellette egy angyal látható, ahogy a püspök felé fordul.
Aradtól 35 kilométerre, a folyó bal partján, mélyen a Maros Ártéri Természetvédelmi Terület szívében helyezkedik el.
A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére.
1291-ben itt halt meg IV-dik Kun László magyar király, 1604-06-ban Bocskai hajdúi rombolták le.
1883-ban épült, Ferenc József császár tiszteletére, az uralkodó ugyanis a Bérpalotában szállt meg, és ezen az átjárón mehetett át a Városházába.
A templomot még Vörös templomnak is nevezik, mivel a külső borítását csiszolt vöröstéglából keszítették.
A meghirdetett pályázatra 14 terv érkezett, melyek közül Huszár Adolf nyerte el a bírálóbizottság első díját.
25 méter magas és erőd kinézete van, 1927-ben renoválták utoljára.
Az aradiak, eredeti fogadalmuknak megfelelően, ma is megismétlik az Úrnapi körmenetet, minden év Úr napját követő vasárnapján.
A jól kitaposott ösvényekkel rendelkező, népszerű zöldövezetet délről a kereskedelmi és téli kikötő határolja, északról a már nem létező vasúti híd.
1905-ben 23 szélmalom állt Kiskundorozsmán, az elsőt 1801-ben építették egy dombra - a ma is látható malom többször elpusztult, de ismételten újraépítették.
Korunkra legjobban az újkori erőd maradt fenn, melynek meglátogatásakor fejet hajthatunk az 1848/49-es szabadságharc után itt kivégzett tábornokaink előtt is.
Most a Traian nevét viseli.
Nákó-kastély Nagyszentmiklós
Az aradi vértanúk vesztőhelye
A város életében élő hagyomány a Bartók kultusz, 2002 óta.
A vonal hossza 55 km.
Jeles turistaelődünk tevékenysége nagyrészt a Tátra hegységre terjedt ki, melynek kiváló ismerője volt.
Dietrich-Süköwsky kastély - Pankota
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.