Gyergyóújfalu település (Hargita megye) Központ: Gyergyóújfalu. Gyergyóújfalu román elnevezése: Suseni. Német neve: Hochfeld.
Információkat nyujt a lakosság hajdani gazdasági tevékenységéről, a tutajozásról, amely a XVIII-dik században sok helyi ember megélhetését biztosította.
Gyergyócsomafalva Gyergyóalfalu és Gyergyóujfalu között terül el ott, ahol a Nagy-Somlyó vize a Marosba ömlik.
Ha beszélni tudna, elmesélhetné, hogy Tekerőpatak határához tartozott a marosfői Tinka-telep, a Vaslábon átfolyó Heveder-patak mellett tekerőpataki kirajzással jött létre az azonos nevű település.
Pontos neve Szent Sebestyén, Rókus és Szent Rozália-kápolna.
A faluhoz közelebbi első nagyobb magaslaton egy rövidebb árok van, de egy nagyobb gödörrel, valószínűleg ágyúnak.
Egykor nemzetközi versenyeket szerveztek itt, ma az enyészet lett úr rajta, a létesítményt felvette a gaz.
A falu közelében körülbelül 200 olyan hétvégi ház van, amely a csendes természetjáróknak igazi pihentető lehetőséget nyújt.
Megközelíthető a Veresvirág panzió, sípálya és kilátópont felől.
Vasútállomás Gyergyószentmiklós
Születése körülbelül 6,5 millió évre tehető, a Görgényi hegyek vulkanikus kitöréseinek eredményeként.
Szent Miklós-szobor Gyergyószentmiklós
Nepomuki Szent János szobra Gyergyószentmiklós
Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós
Fogarasy Mihály püspök mellszobra Gyergyószentmiklós
A város fejlődését nagyban befolyásolták a városba letelepedett örmények.
A környéken itt nyílik legkorábban a hóvirág, a farkasboroszlán, a csillagvirág és a májvirág.
Áldott karácsonyt!
Csudáló-kő
Alapítója, doktor Csiky Dénes, több mint 185 fafajtát telepített itt.
A környék lakói a kápolna helyét Both-várának vagy Hiripné várának nevezik.
Tetején egykor vár állott, helyén ma kápolna található.
A gyergyói medence keleti oldalán a Marosba ömlő Heveder patak, majd az ide csatlakozó Borzóka patak fogadja be a barlangból kiömlő Súgó-patakot, amelyet a hegyben összegyűlt karsztvíz táplál.
A barlang és 17 hektáros környéke természetvédelmi terület.
januárjában fedezik fel.
Csomafalvi Dél-hegy
Felső része a tulajdonképpeni üdülő, az alsó része a Boták, a középső része pedig a Tinkák nevet viseli.
Hunyadi Mátyás király uralkodása alatt, 1462-ben Lázár András a földesura, aki már elnökként vezette le az 1506-os agyagfalvi gyűlést.
Libán-tető
Szármány-hegyi kápolna Gyergyószárhegy
Minden év július 26-án Szent Anna napi búcsút tartanak itt.
.
Egyik látnivalója az üdülőteleptől délre, a Güdüctelep és Gyergyószárhegy közötti távolság felénél található Enduro Crossmotor-pálya.
A völgy oldalában egy érdekes gyökérből, száraz ágból és kövekből alkotott műalkotást találunk, mely igazából csak egy felfordult facsonk.
Eredő ága a Meszes-patak.
Kirándulásra, piknikezésre kialakított hely, több mint 60 személy részére, fedett asztalokkal és padokkal.
Az előtérben áll az emlékoszlop, a rajta levő márványtábla szövege a hely történelmi emlékét idézi:
Szarvas-forrás
A völgyben az út a meredek aljáig kocsival is járható.
Földrajzi bal partján található egy értékes forrás, melyet tábla is jelöl.
Hogy bár nagy távolra van, bár útja kényelmetlen és fáradságos, én egy várrom felfedezésének vágyától lelkesedve, mégis elhatároztam oda (ki)rándulni.
A székely ember akkor az erdőből élt, szekérrel fuvarozott, azt pedig nem lehetett siettetni.
Nyíres növényvédelmi rezervátum - Borzont
Pihenés közben meggyőződhetünk, hogy az Ördög még mindig szorgalmasan őrli a köveket :)
A helyszín megközelíthető Gyergyószentmiklós vagy pedig Marosfő felől.
Csak hóolvadáskor, vagy nagyobb esőzések idején telik meg vízzel.
A Parajd községhez tartozó Bucsin település és a Bogdán-sípálya között félúton található csorgó vize friss, hűsítő.
Magyarok hídja Békás-szoros
A hidat a magyarok építették 1940-44 között, de a háború miatt nem sikerült befejezni.
Legismertebb látványossága a 7 m magas Zúgó-vízesés.
Délre látható a Karakó- és Rákos-patakok völgye, Ajnád, Lóvész, Csíkszentmihály településekkel.
Valószinüleg a Jenőfalván lakott ily nevü primor családnak lehetett itten vára, melyet azonban most nyomtalanul eltörölt az idő hatalma.
Kerektó Pálpataka
A szemben levő Kőd nyúlványával képezi a Rákosi-szorost, amely határt jelent Középcsík és Felcsík között.
Jelenleg a menedékhely közelében néhány esztena található, ami nem mondható túl szerencsés helyzetnek.
Az egykori várhely egy kiálló és elszigetelt része a Hargita felé elnyúló fennsíknak.
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.