Zsákfalva település (Szilágy megye) Központ: Karika. Zsákfalva román elnevezése: Jac.
3,36 km-re. A 300 hektár területen elterülő archeológiai rezervátum és múzeum számos ókori épület romjait foglalja magába, melyek között eredeti állapotába rekonstruáltakat is találhatunk.
6,71 km-re. A fatemplom belső falait az alsóegregyi Ioan Pop festette.
8,83 km-re. Sárkányok kertje Almásgalgó
8,92 km-re. A Sárkányok kertje felett Almásgalgó
9,51 km-re. Szent Mihály és Gábriel fatemplom Vaskapu
10,73 km-re. Szentélye 1246-ban épült, később annyiszor átalakították, hogy eredeti stílusából semmi sem látható.
10,86 km-re. Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah patak két partján fekszik.
11,54 km-re. Füvészkert és Wesselényi kastély Zsibó
15,88 km-re. A XVII-dik században pusztulhatott el temploma, híveivel együtt.
17,88 km-re. Római erődítmény, Zutor
18,81 km-re. Kerülete 10,7 m.
18,87 km-re. Zsombory-kúria Magyarzsombor
18,95 km-re. Mai formáját a XV-dik században kapta, melyet még módosított az 1870-es évi javítás és bővítés.
19,42 km-re. Fatemplom Magyarzsombor
20,82 km-re. 1744-ben Wesselényi Ferenc újjáépítteti a templomot.
22,32 km-re. Középkori templomáról nincs adat.
24,76 km-re. Kraszna
25,1 km-re. Ezt örökíti meg az 1288-ban Mikud bán és Péter erdélyi püspök közötti csereegyezményről szóló oklevél, amelyben említik, hogy itt Szent Demeter tiszteletére szentelt templom van.
25,42 km-re. Csáky-kastély Váralmás
25,97 km-re. Almás vár Váralmás
26,61 km-re. Helyette új fatemplomot építenek, melybe a régiből átmentik az Asztalos Jánostól (1752-ből) származó festett karzat és festett mennyezet töredékeit.
27,11 km-re. Református templom Nagypetri
27,85 km-re. Bunyitay Vince 1887-ben ír könyvében a bencés kolostorról, a leírásából tudjuk, hogy a templomhajó mérete 13*7 m és a falainak vastagsága 1,10m, építőanyaga kő, kváderkövekkel.
28 km-re. A falut elhagyva egy derékszögű bal kanyar után egy hasonló jobb kanyar következik majd az út kiegyenesedik és észak felé tart tovább.
28,18 km-re. Faház Csizér
28,38 km-re. Termálfürdő Szilágysomlyó
29,1 km-re. 1903-ban átalakították, lebontott részei nagyrészt tűzre kerültek.
30,06 km-re. Mennyezete festett, itt található az a sírkő, amely Farnasi Veress Jánosnak, a Mátyás király elleni felkelés egyik vezérének, állít emléket.
30,93 km-re. 1600-ban Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól 1703-ban a kurucok foglalták el.
31,01 km-re. Első vára Castrum Somlyo, egykor a településtől északra emelkedő Magura tetején állt.
31,71 km-re. Itt a Fürj-tető dél-nyugati oldalában van az egykori bogártelki bánya, ahol valamikor kaolint bányásztak.
32,01 km-re. Felsőfüld Fatemplom
32,25 km-re. 1908-ban ez is leég, és ekkori újjáépítése során nyeri mai alakját.
32,26 km-re. Szentélyét valamivel később, de még a gótikus korban bővítik, szélesítve a hajó szélességéig.
33,16 km-re. A település már az első okleveles említésekor, 1263-ban, mezővárosként szerepel, a XIV-dik század folyamán a Benedek-rend tulajdona, s azután az almási vár birtokába kerül.
33,32 km-re. Varjúvár Sztána
34,46 km-re.
38,79 km-re. A várat 1300 körül építették, az egykori valkói uradalom központjaként.
39,71 km-re. Értékei a festett szószék és a szép úrasztala.
40,84 km-re. Látnivalói a kazettás mennyezetű református templom, az Ady-emlékmű és az egykori határsorompó maradványai.
41,56 km-re. Értékei a faragott falikarok, a szentély gótikus hálóboltozata, a gótikus ablakok, a karzat mellvédje és a kazettás mennyezet.
41,6 km-re. A falu legnagyobb nevezetessége az északi részében Várhegy nevezetű magaslaton épült középkori vár.
44,59 km-re. Magyarvalkó református temploma szép és jellegzetes kalotaszegi templom.
45,43 km-re. A hajdani kővárvidék központja volt.
47,72 km-re. 1282-ben Gylo, 1298-ban Gyolo, 1334-ben Gyalov, 1466-ban Oppidum Gyalw, 1501-ben castrum Ghyalw, 1584-ben Gyalu formában jelentkezik.
48,88 km-re. Újabban a Dán köve elnevezés terjedt el.
48,91 km-re. A baloldali szöglethegyen, a Csarnó-tetőn, a régi korban Csarnó avar vezér várat építtetett, melynek ma már nincs nyoma.