Pusztahencse település (Tolna vármegye) Közeli látnivalók: Szentlélek templom Pusztahencse, Falumúzeum Györköny, Evangélikus templom Györköny, Gindy-Benyovszky-kúria Tengelic, Csapó-kastély Tengelic, Kalap és Sipka múzeum Nagydorog, Szent István király templom Nagydorog, Víztorony Nagydorog.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén. - Bejelentkezés/RegisztrációPusztahencse (Tolna vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

Az Őstölgyes hatalmas, néha 5 m törzskerületű, több száz éves tölgyeivel 87 hektáron terül el, Bogyiszló és a Duna között. A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté. 26,11 km-re.
Az Eszterpusztai templomrom Cikó község külterületén, Cikótól délre, Ófalutól keletre, az egykori Ösztör (Eszter) nevű település helyén áll. A templomot a 15-dik században építették, gótikus stílusban, egy 1776-ból származó kéziratostérkép már romként tünteti fel. 43,85 km-re.
A 38 m magas fekete nyár (Móricz-Duna, Gemenci-erdő, Bács-Kiskun vármegye) Magyarország legnagyobb törzskörméretű fája, kerülete 12 m. 48,77 km-re.
Nemesnádudvar (Nadwar) lakói sváb származásúak, a település pincesorain szorosan egymás mellett elhelyezkedő fehér kis présházak magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit. A Mária-völgyi pincesor a leghíresebb, de löszfalba vájt lyukpincék elé épített szép présházak találhatók a Temetői-, a Kender-völgyi-, a Felső-, valamint a Sükösdi-pincesoron is. 38,75 km-re.

1844-ben épült a reformkor építkezési hullámában klasszicista stílusban, és Paks emblematikus történelmi épülete lett. 11,96 km-re.
A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található. 26,29 km-re.
Az Óbányai-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, Óbánya és Kisújbánya között húzódik. Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla. 50 km-re.

A szekszárdi Szőlő- vagy Kálvária-kilátó a város címerének jelképeiből, szőlő- és kalászmotívumokból létrehozott kompozíció. A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált. 28,29 km-re.
Nádasd elfelejtett vára, a Rékavár (Rákvár) a feltételezések szerint a 13-dik században épült, majd valamikor később tűz pusztította el. Sajnos, sem az építéséről, sem a vár pusztulásáról nem maradt fenn írásos emlék. 47,47 km-re.
A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették. 28,76 km-re.
A 173 m tengerszint feletti magasságával, az Illancs homokhátságán, Rém községtől északra található Ólom-hegy Bács-Kiskun megye és a Duna-Tisza köze legmagasabb pontja. Az Ólom-hegy csúcsán egy geodéziai mérőtorony áll, rajta a felirat: Állami Földmérés 1979. 47,18 km-re.

Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység 278,14 km-re

Fehérkő-hasadék - Királyerdő-hegység 281,77 km-re
A Cutilor-szurdok, vagy Fehérkő-hasadék az azonos nevű völgy középső és alsó részében található.
Püspökszentlászló kastélyának környezetét már az 1797-es felépítés után parkosították, az arborétum mai formáját Hetyey Sámuel püspök létesítette. A kastélyt 2015-re felújították, ma találunk itt egy zarándokházat, egy turisztikai információs pontot, a kastély történetét feldolgozó kiállítást, valamint a Mindszenty-emlékkiállítást. 52,96 km-re.
A 320 méteren található Balázs-hegyi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Pécsi-tóra és a Nyugat-Mecsek erdős hegyvonulataira. Az eredeti, 1975-ben épített kilátó leégett, 2001-ben már fémszerkezettel építik újra, amit 2014-ben felújítottak. 67,18 km-re.
A Leány-kő Magyaregregytől nyugatra található, a Kisvaszari-vízfolyás felső, Vágyom-völgynek nevezett részében. A legenda szerint itt vált kővé egy pásztorlegény és leány, a szülők átka nyomán, miután szüleik tiltó szava ellenére egymásba szerettek. 51,48 km-re.
A hajdani középkori lovagvár, Máré-vár vagy a Magyaregregyi vár, a Mecsek egyik kis hegycsúcsán áll. Az épület elődje a 13-dik században épült egy őrtorony helyén, majd átépítették reneszánsz palotává, míg 1543-ban a törökök lerombolják. 51,48 km-re.
Az orgoványi homokdűnék között dinó parkot hoztak létre, élethű, mozgó, és hangot adó dinoszauruszokkal. Az itt található élményjátékok az óriás csúszda, ugrálóvár, óriás sakk, célbalövős játékok, foci darts, vízi dodzsem, gokart pálya. 57,86 km-re.
A Baranya megyei természetjárók panteonja a Közép-Mecsekben található, a Büdös-kúti kulcsosház mögött, a Feri-forrással szemben. A kereszttel megkoronázott, két mohos sziklatömbön gránittáblák vannak elhelyezve, melyek elhunyt természetjárók emlékét őrzik. 66,97 km-re.
Az Ágnes-vízesés a Mecsek legnagyobb vízesése, igaz a patak vize csak másfél-kétméteres magasságból zuhan alá egy mésztufaküszöbön. A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk. 63,66 km-re.
A Tettyei mésztufa-barlang, egyedülálló geológiai képződmény, Pécsett található. A mésztufában kialakult üregrendszer körülbelül tízezer éves, járatait mesterségesen is bővítették, labirintusrendszert hozva létre benne. 68,12 km-re.
A Kis-Tubes 577 méteren található kilátóterasza 1959-ben épült, tetejéről pompás panoráma nyílik a hegyláb alatti Pécsre. A Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán, a Misinát a Tubessel összekötő gerincen elhelyezkedő betonkilátó Kiss Tibor tervei alapján készült. 67,68 km-re.
© 2005-2025 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.