Nagybánya központja akármelyik nyugati városban megállná a helyét. Elkészült a felújítás, meg lehet nézni az üveglapok alatt a kiásott romokat, és meg lehet döbbenni a kontraszton, ami a romok szintje, és a járószint között van. A tornyot, sőt az egész Cintermet magas kerítés övezi a renoválás miatt és sehol egy lekenyerezhető őr :).
1243-ban jelentkezik az okiratokban egy Chegetelke megnevezés, deGyörffy szerint az oklevél nem hiteles. Ez az oklevél legfeljebb egypusztára érvényes: 1366-ban Zegen, 1407-ben Zegew, 1413-ban Scegew,1428-ban Nagy Chegew, 1429-ben Czagendorf, 1433-ban Czege, 1622-benSzász Zege formában fordul elo a forrásokban.
Golgota-nyereg, románul Saua de sub Golgota Rodnei.
A Borgói-hegység nyugati lábánál húzódó, a Nagy-Szamos, Sajó és Beszterce által határolt dombvidéken, az északkeletről érkező Csetátye-patak mellett fekszik Sajómagyarós község. Sajómagyaróstól északkeletre, az 580 m magas Várhegyen állt egykor a sajómagyarósi vár.
Sajómező közel 400 éves templomának 1783-ban készült freskóin félelmetes jeleneteket láthatunk.
A falu északi végén emelkedő hegy tetején ma is áll a régi templom, amelyet 1890-ben átalakítottak. 1228-ban Sceplak, 1461-ben Zeplak néven jelentkezik a forrásokban.
Máramaros siparadicsoma és téli üdülőhelye, a Borsa falutól 10 km-re fekvő Borsafüred.
A nyárfási Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom, figyelemre méltó falfestményeivel, műemlékké nyilvánított épület. Egyike annak a nyolc máramarosi fatemplomnak, amely 1999-ben a világörökség részévé vált.
Innen indultunk neki a Kakastaréjnak.
Izakonyha fatemploma a hagyomány szerint a tatár támadást követő évben, 1718-ban épült. Belső festése 1754-ben készült el, Szaplonczai László költségén.
Alapterületének átmérője 5-6 m, ezt a tű alakú képződményt Geológus tűje néven is ismerik. Egy évvel ezelőtt nem mentem fel a Hollókő tetejére.
Megtaláltam a bunkert. A fotó alapján találtunk rá a dobozra.
Andrei Muresanu Kollégium, az egykori Királyi Leányiskola.
A bencés kolostor egy kis erdős platón található az Aranyosvár alatt pár száz méterre - Út nem vezet a romokhoz. Bunyitay Vince 1887-ben ír könyvében a bencés kolostorról, a leírásából tudjuk, hogy a templomhajó mérete 13*7 m és a falainak vastagsága 1,10m, építőanyaga kő, kváderkövekkel.
Köszönöm az információt. A tó nem volt hű a nevéhez. Gondoltam, lemérem Délia kétágú tölgyfájának a koordinátáit, de mégsem sikerült.
1621-ben ugyanis még áll a reformátusok temploma, amelyben ott van az oltár is, felette festett falképpel, sőt az egykori papiszék felett is. Bár nincs róla okleveles adat, minden valószínűség szerint a középkorban temploma volt.
A helységről szóló első oklevél már egyházáról, templomáról ad hírt: Veresegyház, ez jelölheti a templom köveinek színét vagy festését. De jelölheti az egyházat alapító veres barátok jelenlétét, akikről úgy tudjuk, hogy 1314 előtt itt templáriusok voltak.
Már megint az Óvárhely melletti tölgyerdőben jártunk, kockás liliomokat nézni, fotózni.
A kastély épületében van egy konferenciaterem, egy előadóterem, egy tanulóterem, és egy frankofón könyvtár. Nagyon különleges hangulatú kastély, egyetlen Erdélyben ilyen stílusban.
Budfalva 1644-ben épült templomában őrzik Pintye vitéz, a románok nagy becsben tartott rablóvezére, láncos ingét. Szép templom ez is.
A Kőhát hegységben tőzegláp tavak találhatók, pl. a Demeter-tó, Vlaschinescu-tó, amelyeket a Forrásliget hegyi üdülőtelepről lehet megközelíteni.
Katalin-nyereg, románul Saua Pietrii - a Katalin (Catielu)-völgyéről elnevezve.
Az Aranyos-Beszterce forrástava közvetlenül a Gargaló-csúcs északi fala alatt helyezkedik el, 1650 m magasan.
A többségében magyarok által lakott Szék egyik értéke a 12-dik században épített, román és korai gótikus elemeket ötvöző, háromhajós református templom.
Tessenek megkeresni a frissen rejtett ünőkői geoládá(ma)t. A dobozba beletettem egy 4 az 1-ben kombinált tárgyat. Nem hagyhattam ki az ajándék learatását.
A Gázsa-nyeregtől a Kis-Ünőkő felé körülbelül 1 km-re leágazik egy piros ponttal jelzett ösvény a Lála tavak felé. Az elágazásnál asztal és padok is találhatók.
Meglepően szép a kidőlt erdőben előbukkanó kétágú vízesés. A Kofa-vízesés felé Dédabisztrán, a Bisztra-patak torkolatánál, az Istenszéke nevű utcán tértem le a főútról. Amint felértünk a vízesés tetejére egyből kiszúrtuk a rejteket és így könnyen meglett a dobozka.
1332-ben plébániatemploma van, a középkori templomot 1362-ben tűzvész égeti le, 1754-ben árviz pusztítja el. 1755-1776 között egy sajátos, kör alakú templomot építenek új helyen.
Szinérváralja feletti Apa-hegyen láthatók a középkori Szinér-vár csekély falmaradványai. A várat a református templom teréről induló kék háromszög jelzésen 1 óra alatt lehet elérni.
Érdekessége a jellegzetes máramarosi motivumokkal diszitett kapu, a bejárati ajtó belso oldalán levo halálábrázolás és a templom belso freskói. Batiza fatemploma 1699-ben épült.
Kettesben az asszonnyal körbebicikliztük a tavat, nagyon szép a táj. A mai, új Kolibica üdülőfalu a tó északi oldalán található - itt számos panzió és vendégház várja a pihenni vágyó vendégeket.
Árokalja falutól délkeleti irányban, a Szeretfalva felé vezető út nyugati oldala fölött húzódó hegysor egyik észak-déli irányú nyúlványán áll a vár. A Mezőség északi felében, a Szamosmelléki dombvidék Sajói ágában, az itt északnyugatra tartó Sajó bal partján fekszik Árokalja község.
Istvánka-csúcs, románul Varful Stefanitei.
A széki nádas a falutól délkeletre található, 505 hektáron terül el. A Széket Gyulatelkével összekötő DJ109D jelzésű megyei útból egy fából épített palló vezet be a nádasba, kelet felé, annak délnyugati nyúlványán keresztül.
A Beszterce-Naszód megyei önkormányzat tulajdonában levő épületet most újították fel, a hivatalos felavató pár hét múlva lesz.
