Stefan Untch-ház Nagysink A Farkaslakáról Korondra vezető útról, a Kalonda aljában balra útelágazás vezet Énlaka felé. Kissé megkésve, de eljött az idő, hogy ezeket a rejtéseket is bejelentsem, sajnos hamarabb nem sikerült időt szakítanom rá. Elég sokáig számolgattuk a sarkakat, míg megkerült a 8.
Simon Elek majd Gallus Viktor háza - Deák Ferenc utca 27.
Ezzel az alkalommal lebontották a kádárok tornyát is. A segesvári polgármesteri hivatal épületét, a régi Nagy-Küküllő vármegye palotáját, az egykori domonkos kolostor szerzetesi lakhelyeinek helyére építették.
A középkori templom a faluban, a mai papi telken állott az udvartól nem messze. A marosvécsi várkastélyhoz felvezető lépcső teteje mellől egy ösvény indul a főútról nem látható, régi, torony nélküli református templomhoz. A doboz a helyén volt, negyedikként jegyeztünk be. A marosvécsi kastély és park látogatása után kerestük fel ezt a rejteket.
Kilátàs a semmibe, avagy a kilátástalan kilátó. Érdekes ez a kilátó. Nemrég félszáz évet töltött a marosvásárhelyi állatkert. Ellenőriztem a doboz (hűlt) helyét És elgondolkoztam, hogy az eltűnő dobozokat vajon írástudatlanok találják meg?
Nyárádselyéből közelítettem meg a suvadást, a katolikus templom irányából vágtam bele a suvadás kellős közepébe. Mikháza felől érkeztem Nyárádselyére, amíg a talajút első része tűrhetőnek néz ki, a második fele nagyon le van szakadva. A tegnap délután sikerült újra eljutnom Nyárádselyébe és ellenőriztem a rejteket.
Homoródfürdő a Nagy-Homoród és a Fürdő-patak völgyében fekszik, 740-760 magasságban, 18 km-re Székelyudvarhelytől, a 13 számú műúton. Megtaláltuk Bálinttal és Misivel. Megtalaltuk. Második erdélyi geoládám.
Egykori fürdő és iszapforrások Homoród A homoródi iszapvulkánok (helyesen iszapforrások) Homoród (Hameruden) település, a Geréd (Griedenreeg), és a Szenes-tető (Kohlenreeg) között találhatók. A falutól délkeletre, a Kis-Homoród és Kósd-patak (Kozd, Koos, Kosdbach) összefolyásától alig több mint 1 km-re keletre.
A négy saroktornyos, valaha külső falakkal és sarokbástyákkal megépített várkastély a Küküllőközi dombvidék területén állt. Ha ez betonút, akkor a leírás pontos.
A kőtömb amelyen Jézus lábnyoma található, Gyergyócsomafalvától dél - délnyugatra található. Megközelíthető a Veresvirág panzió, sípálya és kilátópont felől.
Miután megkerestem "Románia közepét", bementem az erdöbe és megkaptam a dobozkát, közel az oszlophoz. Lesses falu közelében, a lessesi templomtól délkeleti irányban, körülbelül 1,5 km távolságban találjuk az erdőben az enyhén kiemelkedő Várhegyet, ennek tetején pedig egy középkori vár nyomait.
Szalárd és Andrásháza között a Maros bal partján közvetlenül a folyómeder mellett egy termálvizes medence található. A szalárdi bunkerek felkeresése előtt a melegpocsolya közelében elrejtett geodobozt kerestem meg.
Az 1660-1690 közötti években készült leltár említi a templomot. Orbán Balázs írja: A két csermely közötti dombot régi templom koronázta.
1391-ben villa Nogilpusnak vagy Nogfilpusnak írják az oklevelek,1332-ben Philpus major, 1404-ben Magyarfilpes, 1599-ben pedig Magyar Fewlpes a neve. Eredetileg szász település 1314-tól.
Középkori templomáról nincs adat, de nem lehetetlen, hogy volt, miután 1666-ban újra anyaegyház, amikor templomépítésről van adat. Megtalaltam a dobozt, ugy nez ki, elsonek. Énlakáról hazafele, gondoltuk megkeressük a geodobozt.
Másodszor jártam ott, elöször el is felejtettem miért is mentem a nagy mászkálás közben. Teljes sebességgel nekicsapódni egy szűz rejteknek? Megvolt az adrenalin plusz, szuper volt. Adrenalin Plus kalandpark - Tivoli tó, Szováta.
A Hangya-lépcsőnél is nyugis volt a környék, de itt már senki sem járt.
Kund evangélikus templom szakrális építmény a XIV-XV-dik századból, a tornyát 1804-ben építették. Miután rejtettünk Erzsébetváros tavainál, Kundon folyattuk a kincskeresést az evangélikus templomnál. Amíg az aznapi túratársam, fakir, a rejtekhez sietett, én lemaradtam fotózni. A dobozt nem találtuk, vélhetően a fát már kivágták.
Szencsedi-tó vagy Fenyőkúti-tó A szencsedi nárciszmezőket elhagyva, Fenyőkút felé a kerékpárúton egy tó mellett haladunk el. A nárciszmezőtől jöttem, anélkül, hogy visszatértem volna az utra. Fenyőkúttól majdnem teljesen meg tudtuk közelíteni a tót autóval. Maga a csoda ez a völgy, most nárciszvirágzáskor pláne.
Út menti rejtekhely, könnyen megközelíthető. A fából készült lépcsőkön a jeges hó nagyon csúszott, de a Zúgó vízesés megéri a "nyaktörést". Utunk jó darabig a Somlyó vize terén vezetett, azután a Kis-Somlyó hegyek közé mélyedő völgyébe tért be.
Akik kocsival utaznak át Segesváron talán nem tudnak a Serkes-tóról, hiszen félreesik kissé a főúttól, megközelítése pedig körülményes. A református templomtól jöttem át a tó partjára. Elég eldugott utakon lehet eljutni a tavakhoz, sok az indián kunyhó.
Patakfalva régi temploma az 1802-es földrengéskor elpusztul. A falutól délre fekvő Papdomb tetején, a temető szélén állott.
Régi templomáról azt tartják, hogy XIII-dik századi, de 1763-ban átalakították. Úgy látszik azonban, hogy ez az átalakítás teljes újjáépítésével volt egyenlő.
A segesvári Jakody-ház 1772-ben épült lakóház, jelenleg a Fegyverek és Térképek Háza múzeumnak ad otthont.
A Kis-Nyárád mellett a nyíló tőzikék csodálatosak, valóságos szőnyeget alkotnak. A katolikus templom doboza után itt folytattam. Lestyán Ferenc írja, hogy Pázmány katalógusa Nyárád kolostorról is tud, de helyét nem ismeri.
Elemlámpánál mennyit mutat, mert esőben nem jöttünk rá hány óra. Délben nagyon kevesen járnak arrafelé. Megnéztük az időt. A Hiperbolikus napóra Dienes Attila szobrászművész alkotása, Marosvásárhelyen, a Nyár utcai kis parkban található.
Az 1-es számú ivóvízmedence és a szivattyúház az egykori Széll Kálmán (ma Verii - Nyár) utca 4 szám alatt található. A zárt parkkal körülvett létesítmény Radó Sándor tervei alapján készült, szecessziós stílusban, 1908 és 1911 között.
Fürdővízként szív- és érrendszeri megbetegedésekben. A Mária borvíz, forrásvíz jellemzői: szénsavas, nátriumkloridos, alkálikus, vasas, hipotonikus ásványvíz.
Árokaljára érkezve, egyszer az északkeleti kapun próbálkoztam, de az zárva volt. Ez aztán az ambíciós keresés. A Bethlen-kastély a 19-dik században épült, neobizánci stílusban - ma a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofón Központja működik benne, és tudományos konferenciák színhelye.
A Csere-negyed Farkaslaka legújabb falurésze, inkább fiatalok lakják, akik egymás között anyósmentes övezetnek becézik a lakhelyüket. Az elmúlt két évben kiépítették itt az ivóvíz- és szennyvízrendszert, nemrég pedig térkővel borították a negyed utcáit.
Ditróban, a Központ (Középszeg) és Felszeg között található III-dik tízesben, van egy Hétkapunak nevezett zsákutcás falurész. A Hétkapu hét telekből állott, melyek legyezőszerűen helyezkednek el.
Alsó fenyős Makfalva Az Alsó fenyős egy mesterséges fenyő telepítés Makfalvától északra, a Nagymagos erdejében.
A kiírt telefonszámon nem vették fel a kagylót, így hát a mellékutcából, a kerítés végénél beszöktünk. Sajnos nem kaptam meg a geodobozt. A templom szentélyében az 1453-as évszám egy későbbi építkezés befejezését jelzi, stíluselemei alapján a templom eredetét az előző századra kell tenni.
A Szentlélek tiszteletére szentelt, segesvári Leprások temploma a XV-dik században épült, és ma is áll. 1575-ben Leprosorium néven ismerték, a külső falán helyezték el a Pesthanzel nevű, külső szószéket.
Testvérfenyők Csere bérce Ahogy kiérünk a tetőre, néhány kettős fenyőfa hívja fel magára a figyelmet. A Déllői-borvízforrás közeléből sárga kereszttel jelzett túraösvény kapaszkodik ki a Csere bércére, másnéven Bükkdombra.
Miután a támfal építésen sikeresen túljutottunk fejenként 3 lejért bejutottunk a várba. A vár belülröl sokkal érdekesebb. A várba sajnos aznap sehogy sem tudtunk bejutni, de majd legközelebb. A szelindeki vár 1765-ben készült.
Református templom Gerendkeresztúr 1289-ben jelentkező neve szent kereszt tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik, ekkor azonban a helység már lakatlan. A két tatárjárás (1241, 1284) valamelyike vagy mindkettő következtében pusztulhattak el lakói, ebből következik, hogy már pusztulása előtt megvolt a Szent kereszt-templom.
