Nagyernye nevét az ér, vízfolyás főnévből származtatják, mások szerint az Árpád-korban élt Ernyei családról kapta. Sajnos az útjavítás miatt sok munkás pihent a környéken. Jó lenne rendezni ennek a rejtésnek a sorsát. Mi is többször próbálkoztunk itt, de mindig kupaktanács volt, amikor arra jártunk.
Rusu szerint eredete a XIII-XIV-dik századra teheto, felszínén régészeti kutatásra eddig még nem került sor. Almakerék falu délkeleti szélén, közvetlenül az utolsó házak fölé emelkedo kis dombteton állhatott Almakerék vára.
A Kőd-vonulat kakukkfióka a Csíki-havasok kristályos palából, mészkőből, dolomitból, de főleg kárpáti flis homokkőöszletből felépült tömegéhez képest. Vulkáni kőzetek, kevés törmelékanyag alkotja, felgyüremlett magmatikus kőzettömeg.
Mikó-kúria Csíkzsögöd, műemléképület a 19-dik századból.
Tortomától csekély távolra a Hermánból Bardóczra vezető út mellett van egy most össze omladozott, Ravaszlik-nak nevezett sziklaüreg, mely régi harczias időkben a vidék lakóinak erőditett védhelyül szolgált.
Homoródkarácsonyfalva nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán, 2 hektáron elterülő szelídgesztenye ültetvény található. Évente két-háromszor meglátogatjuk ezt a helyet Almásra menet. Mi jegyezzük be elsőként, de jkgabor írt elsőnek a dobozba. Minden tyúk még a tojáshéjjal a fenekén születik :-).
Marosbogát fő utcáján, mely a települést észak-dél irányban metszi át, mielőtt átmennénk az autópálya alatt, a 429-es számú ház udvarán, egy ismerős műalkotás vonja magára a figyelmet. Brancusi Végtelen oszlop című szobrának másolata egy kis ráadással, a tetejére egy sas került.
Itt lakott Joseph Bacon (1857-1941), orvos és szenvedélyes gyűjtő, az Óratoronyban található Történelmi Múzeum (eredetileg Régi Segesvár Múzeum) alapítója.
Garda Dezső történész adatai szerint az első gyergyóremetei malmok valószínűleg a Kő-patak mentén jöttek létre. Majd a 18-dik században éppen a malmoknak köszönhetően alakult ki Eszenyő település.
Nyugat felől jövet Parajd Hargita megye kapuja, itt a völgy méginkább elszűkül, a hegyek egészen közel merészkednek. Az átjáróra emlékeztünk korábbi látogatásainkból. Nem felvonultunk, hanem levonultunk ma a bányába.
A tervemben úgy volt, hogy a hídtól visszatérek, de hamar lemondtam róla. Amikor a legutóbb a Mária-kő kilátópontjainál jártam, még nem volt átadva az új függőhíd, így elmaradt annak bejárása. Az új függőhíd lehetővé teszi, hogy száraz lábbal mehessünk végig a Magyarok-hídja - Mária-kő turista útvonalon.
Hol van a Kalibáskő? Ezt a kérdést tettük fel a Kiruj-patak völgyében embereknek, akikkel vasárnapi kiruccanásunk alkalmával találkoztunk. Mar reg megtalaltuk, es elsök lettünk. Megtaláltam. Igy itt is megalltam egy kis ladakeresesre.
Gondolom, hogy a lentebb levő Hollós-tanyát látta el vízzel. A Bekecs-tetőtől keletre található a Hollós-tó, ez egy körülbelül 100x50 m-es mesterséges tó.
Nem értjük júniusban hogy nem találhattuk meg, de most újra megálltunk a tetőn, és egyszerű mint az egyszeregy. Mit lehet hétfőn csinálni, mint elindulni túrázni :-). A geodobozban levő megjegyzés szerint csak a második megtaláló vagyok. A (Székelyudvarhely)-Fenyédről Gyergyótekerőpatak-Gyergyószentmiklósra vezető út választja el a Görgényi-havasokat a Hargitától, ennek legmagasabb pontja a Libán tető, ez a gyönyörű havasi világ.
Csíkmadaras nyugati kijáratánál, a Nagy Madaras-patakon, ma is működik egy csergeványoló. Igaz, ma már többnyire csak szőnyegeket mosatnak itt.
Megtalaltuk egy faraszto, de izgalmas tura utan. Erdélyi körtúránk során jöttünk a Gyilkos-tóhoz, és mindjárt fel is baktattunk a Kis-Cohárd-ra. Útban a Csalhó felé egy rövid kitérőt tettem a Kis-Cohárdra. A Kis-Cohárd terjedelmes csúcsáról gyönyörű kilátás nyílik a Gyilkos-tó Juh-patak felé eső ágára, az üdülőtelepre, valamint a környék havasaira.
Szentágota Medgyestől 37 km-re délkeletre, Segesvártól 41 km-re délnyugatra, Nagyszebentől 60 km-re északkeletre, a Királyföldön, a Hortobágy két partján fekszik. Végre új aszfalton lehet végigmenni a városon. A napokban az elmaradt, moderálásra váró bejegyzésekkel foglalkoztam.
A zsögödi várnak is nevezett egykori erődítmény az Olt jobb partja fölé emelkedő Kis-Vár dombján volt. Már régóta szerettük volna meglátogatni ezt a helyet, most örülünk, hogy doboz is került ide. Szervízelés idejére kaptam egy cserebringát, amolyan városi bevásárlásra valót, gondoltam ne teljen az idő hiába, felkeresek egy-két rejtekhelyet.
A Bözöd és Gagy közötti vízválasztó gerincén van egy tanya, ahol valószínűleg a kommunisták által kitaszított emberek, családok éltek, akik ott helyben, a kert végében, temetkeztek is. Megkerestük a gyerekekkel. Sajnos nem volt nalam leiras. Bözöd felől érkeztem, egy kocsit eléggé próbára tevő úton.
Székelyudvarhelytől délkeletre létezik egy kedvelt kirándulóhely, amit Kerekerdő néven ismernek. Itt van a focipálya is, ahol már több mint 70 éve megtartjuk, megszakítás nélkül, a hagyományos Húsvéti Kupát, három utca részvételével.
Ez a második alkalom, hogy ezt a dobozt keresem. Aznap reggel a Kelemen-havasokba indultam, a Kis-Lomás-vízeséshez. A marosvécsi Kemény-kastély mögött hatalmas park, gyümölcsöskert található.
A városi park (a régi Erzsébet liget) mellett található a ma is üzemképes turbina (vízi erőmű). Találtam elég sok dobozkát amelyekben üveggolyók voltak. Ma délben korcsolyázni voltunk az Erzsébet-ligetben, majd megkerestük a Turbina közelében elrejtett geodobozt. Érdekes ez a doboz, csak a régi egylejest nem értettem.
A Nagyloki borvíz a Nagylok-patak földrajzi baloldalán található, Madicsafürdőtől 6 km-re nyugatra. Vizét ivókúrára és fürdőkúrára egyaránt használták.
Darkókertje-sarka - Kőris-domb - Hosszúaszó-árok első feje a fenyédi határban - Hosszúaszó-árok második feje a küküllőkeményfalvi határban - Barabás kaszálói - Kis-Fenyéd. Az Ördögútja székelyföldi töltésvonulat a Nagy-Küküllő bal partjától a Kis-Fenyéd patakáig terjedő szakasza.
Csapatmunkával. Tiszta véletlenül arra jártatok és szűz dobozt találtatok, igaz? Nem gondoltuk, hogy első megtalálók leszünk. 2011 júliusa óta a bodvaji egykori temető még megmaradt 8 sírköve már könnyen megtalálhatók, az őket rejtő tisztás szépen rendbehozva.
Kereskedelmi és Iparkamara, 1912 - Városháza utca 1 szám, Marosvásárhely.
A Google térképen műhold nézetben láthatóak a földutak is, ezért gondoltam, hogy nem szűkséges feltölteni a letérő koordinátáit. Miután megtaláltam a közeli gyalogoshíd és komp melletti geoládát. A Kápolna-hegy ormán, a temető közepén, négy sarokbástyával körülvett Mária-kápolna áll, amelyet 1744-ben Károlyi Klára építtetett fogadalma teljesítésére, abból az alkalomból, hogy a méhesi tó jegén a helység lakói csodálatosan megmenekültek.
A Kőember-szikla a Komána-völgy északi oldalában található, rögtön az erdei út felett. Felsőkománából indulva, a Tatárok sziklakapuja után 1,33 km-re, illetve a Faragott kő bazaltoszlopoktól 670 m távolságra érünk a sziklaalakzathoz.
Sós kút Homoródújfalu A kút mélysége 3 m, a vízoszlop magassága benne 3 m (1882-es mérés). Homoródújfalutól nyugatra, 1 km távolságra, egy sóskút található.
Vármező Szovátától 20 km-re fekszik, halászcsárdáiról, több tucat tóból álló pisztrángtelepeiről híres.
A Mezőkirályfalva melletti földpiramisok földcsusszamlás útján jöttek létre. A falutól délre találhatók, a DJ173 jelzésű megyei út keleti oldalán, a Cseh hát nevű dombtól nyugatra.
A Pisztrángos-patak völgye felett, közel a Pisztrángosi-borvízforráshoz, több méretes bükkfát találunk. Az egyik bükkfának 4,5 m kerülete van, a törzsén egy gömbölyű daganat látható.
Cserépgyári borvízforrás Csíkszentkirály Alcsík borvízforrásokban leggazdagabb települése, Csíkszentkirály, egyik legforgalmasabb borvízkútja a főút melletti, az egykori téglagyár előtti forrás. Innen származik a Cserépgyári borvízforrás elnevezés.
Kilátótorony Bene-hegy Oklánd Az oklándi kilátótorony a községközponttól keletre, a Bene-hegy (régebb Beteghegy, majd Bened-hegy) tetején található. A község területére remek kilátást nyújtó faépítményt az oklándi Kishomoród Közbirtokosság állította, az Oklánd és Karácsonyfalva határán levő csúcsra.
Az idén ez már a második alkalom, hogy eljöttem megnézni ezeket a "mesebeli mezőket". Mivel az idén korábban jött a tavasz, gondoltam, hogy a nárciszok is korábban fognak nyílni. Az oroszhegyi kilátótól jöttem, a lázon keresztül, érdemes ezt a részt is bejárni, akár tavasszal, akár nyáron vagy ősszel. A Kalonda-tetőtől észak-keletre köves úton juthatunk el a legkönnyebben a szencsedi nárciszmezőkre.
Erdőszengyel 1409-ben Zengelnek Arják a források, 1471-ben Zengyel a neve. Középkori templomáról nincs adat, de feltételezhetjük, hogy a középkorban katolikus falu volt, majd a reformáció idején református lett.
A Kossuth-kút természettani tulajdonságai a következők: víze nagy buborékokkal tör elő, kristálytiszta, a pohárban gyöngyözik, szaga szénsavas, fojtó, íze csípős, de nem fanyar. Szerintem ez a legfinomabb forrásvíz a környéken, pedig azért van belőlük elég. Szerintem is ez a legfinomabb forras, mutatos a csipkezett famunka is. Kezdettől fogva kinéztem magamnak azt a sarkat.
Bár nincs róla okleveles adat, minden valószínűség szerint a középkorban temploma volt. 1621-ben ugyanis még áll a reformátusok temploma, amelyben ott van az oltár is, felette festett falképpel, sőt az egykori papiszék felett is.
.jpg "Márton Áron Gimnázium Csíkszereda")
