.
A Tamás-szikla, más néven Halál-, Ördög-, vagy Lovas-szikla, a tatai Öreg-tó nyugati partján található. A legenda szerint a sziklatömb a közeli domb tetejéről gurult le, és maga alá temetett egy lovast, aki azóta is alatta pihen.
Megközelíthető Pilisvörösvárról, a Szabadságligetről indulva, a sárga kereszt, majd sárga sáv jelzés mentén. A Sas-szikla egy kiterjesztett szárnyú sasra hasonlító sziklaalakzat, mely Piliscsaba és Pilisvörösvár között található.
A kőgomba különböző oldalairól nézve egyebet mutat, így például az egyik oldalról ET (a földönkivüli) fejéhez hasonlít. A Gomba-szikla Piliscsaba déli szélén található, több hasonló sziklaképződmény társaságában.
Az érdekes sziklacsoport, ingókő anyaga kvarcit, a Meleg-hegy gerincét követő kvarctelérből készítette a természet. A Meleg-hegyi Likas-kő Nadap községtől nyugatra található, a Meleg-hegy gerincén.
Kialakulását tekintve egy gejzírkúpnak a maradványa, ami vulkáni tevékenységre utal. Az Asztag-kő Gyöngyössolymostól északra, Lajosházától nyugatra helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 501 m.
A Pilis egyik legszebb bükkösén keresztül lehet megközelíteni a sziklaormot, lábunk alatt pedig a Pilisszentléleki-medence terül el.
Munkahelyhez elég közel van a Gellért-hegy, így aztán ezt most különösebb túra nélkül sikerült becserkészni :-). A Gellért-hegyi mesterséges, csak nyáron működő vízesés az Erzsébet-híddal szemben levő Gellért-hegy északi oldalán, annak alján látható.
A Kaán Károly-kilátó Budapest területén, a Budai-hegységben, a Nagy-Hárs-hegy 454 m magas csúcsán található. A kilátó többemeletes, a legfelső szintjéről körpanoráma nyílik, ahonnan belátható a Budai-hegység és Budapest legnagyobb része.
A Rákóczi-törökmogyorófa a romhányi Rákóczi tanösvény harmadik állomásán áll, Romhány délnyugati szélén, a Bereczki Máté utca 11 szám közelében - megközelíthető a kék kereszt jelzésen. Balogh András leírása alapján 1932-ben a fa törzsének kerülete 2,56 m, 1940-ben 2,6 m, 1960-ban pedig 2,7 métert mértek.
A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik. A Bába-kő gejzirit sziklacsoport, utóvulkáni működések hatására jött létre - a gejzírkúp Gyöngyössolymos tájképi, geológiai, és szakrális szempontból is különleges látnivalója.
A kilátó a 20-dik század elején épült, Pappenheim Szigfrid gróf építette felesége kérésére. A Buják település melletti, 466 m magas, festői panorámával kecsegtető Sasbérc a Cserhát legmagasabb pontja.
A 305 m magas Lóingató-hegy (igen, ez az eredeti, történelmi helynév) Óbarok községtől északra, illetve a vele egy közigazgatási területet alkotó Nagyegyházától keletre található. Délnyugati peremén egy látványos, északnyugat-délkelet irányú mészkővonulat szegélyezi.
Nógrád vára Magyarország egyik legrégebbi kővára, romja a Lókos és Feketevíz patakok mellett található, egy vulkáni eredetű domb tetején. A vár megközelíthető a Hunyadi utcán keresztül, a várhegy alatt parkolni is lehet.
A Pákozdi Ingókövek természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd községtől északra található. A Velencei-hegység Magyarország legöregebb tájegysége, gránit alapkőzetű, mely itt elszórtan, sziklacsoportokat alkot.
Pomáz felett a Kő-hegyen áll 1958 óta, útban a Czibulka János Turistaházhoz. Látványos panoráma a Budai-hegységre és a környező településekre egy 100 méter magas sziklameredélyről.
A Csaplári-erdőben helyezkedik el, Székesfehérvár és Tata között, Budapesttől alig 40 km-re. Az Alcsúti Arborétum 40 hektáron elterülő természetvédelmi terület, Magyarország legrégibb és legeredetibb angolpark jellegű kertje.
A Kossuth út 72 szám alatt található, régi magtár épülete mögött lehet parkolni, innen 200 m légvonalban, északkelet felé. A Sárkányszikla Nemti község közvetlen közelében fekszik, egy sárkány hátára hasonlító, érdekes alakú homokkő kúpokból áll.
Mátraalmás Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése a Mátra északi oldalában. A harangláb Szent Imre-szobrát 2015-ben Koltai László fafaragó készítette.
Az Ördögoltár-szikla, más néven Csabai-torony, egy különleges sziklaalakzat, mely a Budai-hegységben, Piliscsaba déli szélén található. A legrövidebb megközelítési lehetőség a Kálvária utca délkeleti végéből, a Haláltábor forgatási helyszínének közeléből.
A Tündér-szikla a Budai-hegységben található, a 383 m magas Tündér-hegy gerincéből emelkedik ki, nevét a tündéri panorámáról kapta. Látható innen az alattunk levő Zugliget a Hunyad-orommal és a Fácán-dombbal, felettünk a Normafal és a János-hegy, valamint a Nagy-Hárs-hegy irányában a Pilis.
A Tóth Árpád-sétány a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett húzódik, a Bástya-sétány részét képezi. Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak.
Inkább gyerekeknek és kezdő felnőtteknek ajánlott, bár van rajta egy érdekesebb, 10 m hosszú butáni híd is. A tatai várban működő Kuny Domonkos Múzeumban most egy új, ideiglenes kiállítás is bemutatja a tatai Kálvária-domb földtörténetét és az itteni őstenger világát. A tatai Kálvária-domb sziklafalán kiépített vasalt utakat 2023 májusában nyitották meg.
A Rákóczi-forrás (egykori nevén Közel-kút) a Mátra egyik legismertebb forrása, nevét II Rákóczi Ferencről kapta, akinek kedvelt pihenőhelye volt. A Kékes oldalában összegyűlt vizet felszínrehozó, betonba és kőbe foglalt forrás körül pihenőhelyet, esőházat és tűzrakóhelyet alakítottak ki.
A 2015-16-ban épült, Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben található, a 495 m magas Hármashatár-hegy csúcsán. A szabályos nyolcszög alaprajzú kilátó egy második világháborús légvédelmi ütegállás újrahasznosításával készült.
A Huszonnégyökrös-hegy a Budai-hegységben lévő Csíki-hegyek délnyugati nyúlványa, 288 m magas, Budaörshöz tartozik. A Budakeszi-árok által nyugatról övezett hegy több pontjáról is jó kilátás nyílik Budaörs, illetve Budapest felé.
Az Óbarok községtől északra elhelyezkedő Öreg-Kőszikla-tető 225 méteren levő csúcspontjától körülbelül 100 méterre nyugatra található egy kisebb, piszkosfehér színű, lépcsős-teraszos alakú sziklatömb. Nevezik Fehér szikláknak, Öreg-szikla mészkőfalnak, Öreg-kősziklának.
A vár egykor két részből állt, egy külső védőfalból és egy belső várból, ez utóbbi falai állnak még ma is. A Várgesztes felett álló gesztesi vár volt nemzetségi vár, királyi vadászkastély, magyar és török végvár, kőbánya, menedékház és turistaszálló.
Strázsa-hegyi kilátó Esztergom A Strázsa-hegy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, Esztergom-Kertváros közelében, a Pilis-hegységben található. A kilátó a 233 m magas Kis-Strázsa-hegy tetején áll, egykor világítótoronyként működött, fontos stratégiai pont volt.
A Kőleány a Leány-kő nevű hegy látványos kőgombája, Nemti községtől kelet-északkeletre található, a Medves-vidék déli részén. A sajátos alakú, körülbelül 6 m magas homokkőoszlop Magyarország egyetlen homokkő-kőgombája.
A vértesszentkereszti apátság egyik legjelentősebb magyarországi román kori emlékünk. A XIII-dik században ereje teljében lévő Csák-nemzetség idején élte virágkorát a Vértes erdeiben lévő kolostor, amely közel egy hektáron terül el.
A Visegrádi-hegység eme csúcsát a Rám- és a Ferenczy-szikla koronázza, szép panoráma a Dobogókőre és a Prédikálószékre. Neve a német nyelvterületen gyakori Ramsberg, azaz Medvehagyma-hegy részfordítása lehet.
A Hangistálló koncertterem és rendezvényközpont egy nyugat-európai mintára átalakított mezőgazdasági épület, több mint százéves istálló Nagyegyházán, a Bányász úton. Folyamatosan szerveznek itt koncerteket, képzőművészeti alkotótáborokat, falunapokat, kézműves vásárokat.
A Hármas-szikla, egy érdekes és látványos sziklaképződmény, Esztergomtól keletre, a Sípoló- és a Nagy Széman-hegy közötti völgyben található. A négy tömbből álló sziklacsoport mellett egy kettős keresztet is felállítottak.
1840 körül építtette klasszicista stílusban vadászkastélynak még valószínűleg a Wattay-család, 1920-as években kapta mai formáját. 1880-as években első állandó lakója, Tisza Lajos közmunka- ésközlekedésügyi miniszter, az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítési biztosa építtette át Benedicty József tervei alapján.
A biatorbágyi Kő-hegy déli oldalának peremén kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik, a legmagasabb pontja a 301 m magas Kőorr. Itt tíz sziklafülkét találunk, a Kőorr első sziklájában kettő, a Szélkapu-völgy végén levő két sziklában további nyolc fülke van.
1,1 hektár területű, 500 m kerületű, 4-5 m mély, szabálytalan papucs formájú, mesterséges állóvíz. A budapesti Feneketlen-tó, annak Újbuda belvárosában, a Szentimrevárosban található, a Kosztolányi Dezső-tér és a Villányi út között.
Csókakő vára a hasonló nevű település látnivalója, Fejér vármegye egyetlen fennmaradt középkori eredetű vára. A 479 m magas Csóka-hegy oldalában, egy sziklafennsíkon, a Vértes-hegység szélén épült, a Gaja-patak völgyében áthaladó utat ellenőrizte.
A Kilátókő-szobor a gellérthegyi Gruber József-víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található. A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja.
A Mátra északi lejtőjén fekvő zsákfalu római katolikus templomát 1750 körül építették, huszártornyát 1811-ben kapta. Mátramindszent érdekessége a tiszta levegőn túl, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya is birtokos volt itt.
