Küküllőkőrös temploma a XIV-dik század első feléből származik, a gótikus kor alkotása, háromhajós csarnokrendszerben épült templom. Miután a szomszéd néni befejezte a tisztogatást a kapuja elött, előkerült ez a BabBerci-féle doboz is.
Tudom, többször is kerestem, kerestünk geodobozt sötétben. Karácsony napján, az egyik fél disznó után levezetésképpen, a másik fél disznó előtt pedig étvágycsinálónak :-), elindultam megkeresni a jeddi rejtekhelyeket. Moderátori szerepemből kifolyólag elsőként szerzek tudomást a bejelentett rejtekhelyekről. Jedd délnyugati határában földcsuszamlás létrehozta halmok találhatók, melyek között 1662-ben Ali pasa is táborozott.
Milyen jó, Marosvásárhely lassan igazi geováros lesz. Megvan a doboz. Elvittem a kisebbik fiamat segítségnek. A marosvásárhelyi Kárpátok sétányon van két szobor, amely a kommunista korszakban került felállításra, és amelyekről sehol nem találtam leírást, vagy képet.
A Tündérkert egy őshonos gyümölcsfákkal beültetett, másfél hektáros terület, az erdőszentgyörgyi református esperesi hivatal háta mögött. Ez a gyümölcsöskert egy közösségi tér, ahol a helyi családoknak saját fájuk lesz, amit ők ültetnek és gondoznak a továbbiak során.
Radák-Pekry kastély Magyarózd A Marosludastól 15 km-re, délre, Magyarózdon áll az a szabályos, négy darab, kerek alaprajzú sarokbástyás későreneszánsz kastély, amelyet régi építőiről Radák-Pekry kastélynak is hívnak.
A segesvári Szent József római katolikus templom 1896-ban épült, a lebontott domonkos apácák templomának helyén. A katedrális 1983-ban leégett, majd újraépítették 1984-ben, neoklasszikus és eklektikus stílusban.
A Zöld domb panzió egyedi hely, az erdő közepén található.
Az Ónművesek (románul Cositorarilor) utcájában láthatjuk Segesvár első, XIV-dik században épített plébániatemplomának megmaradt romjait. A romok az Evangélikus Egyházközösség kertjében vannak, a fedett Diáklépcső közvetlen közelében, az Iskola-domb aljában.
A Sárga-tető (Gelberreeg) déli oldalában levő sziklafal mintegy száz méter hosszú, és kelet-nyugat irányban nyúlik el. Mindig azt hittem, hogy ez lösszfal. Kőhalom várától északnyugatra, 1 km távolságra, a Sövénység-patak földrajzi bal partján, a DN13-as nemzeti úttól alig száz méterre, egy látványos sziklafalat találunk.
Székelylengyelfalva temploma 1500-ban épült, amint egy 1776 május 9-én kelt összeírás megállapítja. Ugyanezen forrás szerint 1629-ben a templom boltozatát deszkamennyezettel váltják fel, mely deszkamennyezetről megörökített felirat tanúskodik: Hoc opus factum in anno 1629, tempore Gabrielis Bethlen. Minden lengyelfalvi ember tudja.
A várat a Códhoz tartozó Tocile településrészrőlközelítettük meg a Tocile Mare patakot követő erdőgazdasági úton, majd az erdőben a völgyből kimásztunk a gerincre (nem könnyű). Visszafelé több ösvényt is találtunk a településrész irányába, ezeken a gerincet követve lehet várhoz feljutni.
Az egykori Városháza északkeleti részén levő Óratorony, díszes majolikacserepekkel fedett sisakjával Marosvásárhely majdnem minden pontjáról látható. Megtaláltam. Ez még számomra is újdonság volt felmenni és körülnézni az óratoronyból, és tényleg nagyon jó a rálátás a városra. Érdekes kilátás.
Református templom Magyarózd 1280-ban Dilia, 1323-ban Dálya, 1353-ban Daly maior, 1488-ban Dallendorf, 1523-ban Dellendorf néven fordul elő az oklevelekben.
1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek. Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek.
Régi Olt-fahíd Fenyőfalva A fenyőfalvi Olt-híd a Szeben megyei Fenyőfalva és Felek községek között állott, 1838-1842-ben épült, a két település vámot szedett rajta 1900-ig. 1907-ben bontották le, helyette vasfelszerkezetű hídat építettek a régi hídfők felhasználásával.
A főtéren álló, impozáns méreteivel magasan a város fölé emelkedő örmény katolikus nagytemplom 1766 és 1783 között épült barokk stílusban. "Dugó, fadugó bing-beng bent van a lukban. Jártam még itt, láttam már a templomot, ezért míg Péter kívülről a templomot fényképezte, én hamar szétnéztem az ajtó mögött, pontosabban tapogattam és meglett az eredménye. Aznap az Erzsébetváros és Szászbonyha közötti útvonalon terveztünk geodobozokat keresni, az örmény katolikus templom volt az első felkeresett rejtekhely.
A középkori ujrafelhasználáskor körben egy földsáncot alakították ki, ez az építkezés a 13-dik század második felére tehető. Fehéregyházától 3 km-re délre lévő 400 m magas hegyen középkori vár nyomai találhatók - itt először az őskorban vagy a dák korszakban építettek ki egy erődítményt.
Benkő Károly idejében épül fatemploma, mai temploma 1842-ből való.
Az egykori Vlahicai Vasipari Vállalatnak egy egyedi ipartörténeti érték volt a birtokában, a 19-dik században épült szentkeresztbányai vashámor. Allitolag megvannak az eredeti tervek, es szandek is volt a Vashamor ujja epitesere, de a telek tulajdonjoganak a tisztazatlansaga, na meg a penzhiany csirajaban fojtotta meg a kezdemenyezest. Nem egy szívderítő hely. Másodjára sikerült megtalálni elsőre a szemközti vállalatnál bolyongtunk.
A Fogarasi-havasok északnyugati lábánál, az Olt lapályán, a délkeletről jövő Feleki (Nagy) patak mellett fekszik Felek község. A falu határában található középkori vár a Várhegy 846 m magas csúcsán, a Fogarasi-havasok fő-gerincének előterében magasodik.
Feltételezik, hogy még a szász telepítés előtt, a XI-dik században, a Kőhalom feletti hegyen, királyi vár volt. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. A Rejtekhely vadászat Erdélyben harmadik találkozó, harmadik napján, már kisebb csapattal. Mogorva munkasok kiutasitottak az udvarrol, s elment a kedvunk.
Nagy szükség lenne rá, hogy konzerválják, ha lenne ki áldozzon rá, ellenkező esetben rohamos pusztúlásra van ítélve, és nagy kár lenne érte. Es meg vittem magammal vagy 25 embert. Nagyon ötletes a rejtek. A Kis-Homoród patak két partján fekszik Székelyzsombor, felette magasodik Székelyzsombor vára.
Velük volt Petőfi Sándor is, a nemzet nagy költője. A legenda szerint hajdan, az e helyen álló tornácos háznál cserélt lovakat és pihent meg Bem József lengyel származású honvéd altábornagy és vezérkara, 1849 július 30-án.
Átvizsgáltuk a szekeret, az étterem hirdetőpaneljét, az oszlopot, a fákat, de semmi. Itthon jártam MVhelyen és a környéken minden bejelentett ládát kiírtam egy listára.
Utoljára még vendéglőként üzemelt, de ma már elhagyottan áll. Az előterében egy bástyával ellátott épület a régi képeslapokon Damokos Ákos villájaként van feltüntetve.
Nagybaromlak 5 km-re fekszik Kiskapustól, 14-dik században épült, faerkélyes, román stílusú toronnyal ellátott erődtemploma van. Bár többször is próbálkoztam (a rejtés napján) és a közeli polgármesteri hivatalban biztosítottak, hogy hamarosan jön valaki, két óra várakozás után is, a templom zárva maradt számomra. Sajnos nem sikerült bejutni a falon belülre. Megtaláltam Nagybaromlakon a geoládát az út másik felén (szemben a templommal).
A hőerőműhöz vezető csatornák környékén vagyunk, ennyi zsilipet még sehol sem láttam. Most már teljesen el van hanyagolva az egész berendezés, de még így is lenyűgözött a bonyolultságával.
Nagyszebenben, a Lazaret negyedben levő Acélmunkások (Otelarilor) utcában, 40 fa lombkoronáját kocka alakúra alakítják ki. Hasonló megoldást alkalmaztak már az országban, a nagyváradi Zöldfa utcában.
A múlt századtól két falu, Kecsed és Kisfalud, egy község Kecsedkisfalud néven.
Székelymuzsnától északra egy meredek, suvadással kopaszra feltárt konglomerát sziklafal, a Likoldala emelkedik, amelynek sziklaodúi a tatárjárás idején menedékül szolgáltak. Valószínűen innen kapta a kiemelkedő csúcs, a 816 m magas Liktető a nevét.
Tomcsa Sándor mellszobra, Székelyudvarhely.
A Vargyas-patak szurdoka, a Persány-Rika hegység északi végénél, a Hargitalábainál kialakult mészkő-szikla szoros, a Székelyföld egyik jelentős, festői természeti szépségekben gazdag karsztvidéke. Megtaláltuk. Jó hír, hogy még ennyi év után is megvan a doboz, és még el sincs ázva. A ládát 2008 07 01-én találtam meg a családommal együtt.
Unitárius templom Felsőrákos Felsőrákosnak középkori gótikus temploma volt, teljesen újjáépítették. A gótikus korból egy keresztelőkút maradt meg.
Itt lakott Joseph Bacon (1857-1941), orvos és szenvedélyes gyűjtő, az Óratoronyban található Történelmi Múzeum (eredetileg Régi Segesvár Múzeum) alapítója.
Kezdetlegesen fedett, küpübe foglalt forrásvíz. Az Ilona borvízforrás Homoródfürdő délnyugati részének még használható forrása.
Kilátàs a semmibe, avagy a kilátástalan kilátó. Érdekes ez a kilátó. Köszönöm, köszönjük a két eltűnt geodoboz újratelepítését. Ellenőriztem a doboz (hűlt) helyét És elgondolkoztam, hogy az eltűnő dobozokat vajon írástudatlanok találják meg?
