Kétszer is kerestük a ládát, de sajnos eltünt. Megtaláltuk. Bojca község a Szebeni-havasok főágának keleti végében, a Vöröstoronyi-szoros északi felében, az észak-keletről érkező és itt délre forduló Olt jobb partján fekszik.
Református templom Dombos Ez korai templom létezését feltételezi. Korai neve, villa Latina és Waldorph azt jelzi, hogy XII-dik századi szász, azaz vallon telepítés.
Vaiuga-nyereg Fogarasi-havasok Mután megjártam a Mammutot gondoltam megkeresem a dobozkát a dendrológiai parkban. Aznap a Torockói-hegységben túráztunk, rejtettünk egy új geodobozt a Szív-tisztásra rálátást biztosító pontnál.
Zebernik várának romjai Borberektől 2,5 km távolságra vannak északnyugatra, a Vincipatak falu feletti Várhegyen.
A segesvári várhegy temploma mellett még ma is látható egy boltozott alagút kezdete, amely végső szükségben kimenekülő utat biztosított az ostromlott várból. Közvetlenül a Segesvár felé vezető régi úton, a város Marosvásárhely, illetve Medgyes felőli bejáratánál, a mai zsidó temető mellett, áll egy jelentéktelennek tűnő, 6 méter magas, hétszögletű, zsindellyel fedett tornyocska. A dobozban lévő doboz arra való, hogy bárki kivehesse, és elrejthesse egy új rejtekhelyre, ezt abban az esetben, hogy ha szeretne rejteni, de nincs doboza, vagy dobozoló kedve, stb. Egy kis keresés után megtaláltam.
Óratorony Segesvár A segesvári Óratorony eredetileg egy kaputorony volt, melynek négy tornyocskája van a tetején. Segesvár a világ egyik legszebb városa. Habár sokan voltunk, alkalmas pillanatban megpróbáltuk a dobozt kivenni, de sajnos már nem találtuk. Én délben jutottam a rejtekhez, ezért nagy volt a sürgés.
Tekánu (Tecanu)-nyereg.
1907-ben bontották le, helyette vasfelszerkezetű hídat építettek a régi hídfők felhasználásával. A fenyőfalvi Olt-híd a Szeben megyei Fenyőfalva és Felek községek között állott, 1838-1842-ben épült, a két település vámot szedett rajta 1900-ig.
A híres Nárcisz-mező (románul Poiana Narciselor és Dumbrava Vadului néven is ismert) tulajdonképpen egy 394 hektár kiterjedésű, nedves talajú, ritkás kocsányos tölgyes, amelynek tisztásait májusban ellepik a csillagos nárcisz fehér virágai. A doboz továbbra is várja a keresőket, a nárciszok kezdtek virágozni.
Zirna-hágó menedékhely, románul Curmatura Zarnei.
Templomának eredete egy századdal korábbra, a XIII-dik századra tehető, mert eredetileg háromhajós bazilika volt. 1335-ben plébániatemploma van - temploma után, melynek Szent Márton lehetett a védőszentje, Szentmárton volt a neve.
Az oklevelekben először feltűnő Vallis Mariae és a németben szereplő Mariental, arra enged következtetni, hogy Mária-temploma volt. 1332-ben plébániatemploma van - mivel az első szász települések közé számítják, már az előző században kellett lennie templomnak.
A Hosszú-tó a Rosiile-tó mellett, attól nyugatra található. A tó mellett vezet el az a túraösvény, mely a Mundra-tó mellett elhaladva, a Grujú-nyeregnél ér ki a főgerincre.
Sálfalvi szakadék A szakadék bejárása után megtaláltam én is, ugyanazt a fát a bejárattól balra, de doboz nélkül. Talán nem a legjobb módját választottam a szakadék megközelítésének. A sálfalvi szakadék 15 hektáron védett terület, Sálfalva községtől 1 km-re található.
Segesváron, a tűzoltóság mögötti kertekben elrejtve, egy érdekes, alvó oroszlánt ábrázoló szobrot találunk. 1849 július 31-én, a segesvári csatában ütközött meg Bem József főserege az oroszokkal- ebben a csatában esett el (tűnt el) Petőfi Sándor, Fehéregyháza közelében.
Morin-ház Segesvár Küküllőkőrös temploma a XIV-dik század első feléből származik, a gótikus kor alkotása, háromhajós csarnokrendszerben épült templom. Miután a szomszéd néni befejezte a tisztogatást a kapuja elött, előkerült ez a BabBerci-féle doboz is. Ennyire lelkes "idegenvezetővel" rég nem találkoztam.
Menet Podragu fele kerestem meg. Hetvegen felugrottunk furodni egyet a Podragu toba. Árpás-völgyi bánya.
A 2203 m magas Scurtu-csúcs mellett, a 2111 m-en található Scurtu-nyeregnél gyönyörű kilátás nyílik a Kicsi-Zsíl (Jiet-patak) völgye felé. Itt tér le a Mija-tó (ejtsd Mizsa) felé a túraösvény.
A Tímár-torony a XIII-XIV-dik században épült, az Óratorony udvarát hívatott megvédeni. Az Ónművesek tornyával, egy várfolyosón keresztül, össze van kötve.
A főtéren álló, impozáns méreteivel magasan a város fölé emelkedő örmény katolikus nagytemplom 1766 és 1783 között épült barokk stílusban. "Dugó, fadugó bing-beng bent van a lukban. Két nap keresés után, tizenannyi rejtekhely után, végre egy kis sikerélmény. Aznap az Erzsébetváros és Szászbonyha közötti útvonalon terveztünk geodobozokat keresni, az örmény katolikus templom volt az első felkeresett rejtekhely.
A 2034 m tengerszint feletti magasságban található tengerszem a Fogarasok legnagyobb terjedelmű tava. Legnagyobb mélysége 11 m, felülete 46500 m2.
Krivádia vártorony Krivádia községtől délre fekvő Gyálu-Babi dombon magasodó erődítményről korábban úgy tartották, hogy egy római őrtorony maradványa. Csak az újabb kutatások derítették fel, hogy valójában Perényi Péter építtette a zömök tornyot 1528 táján. Nagyon impozáns a hatalmas kútgyűrűre hasonlító vártorony.
Negoveanu gyüjtőtó A Cód (Sadu) patakon a Berbécsnyak (Gatul Berbecului) szorosra épített duzzasztógát az ország egyik legrégebbi hidroenergetikai létesítménye. Az 1945-ös villamosítási terv szerint a Sadu V hidroenergetikai üzem Erdély központi részének kellett bíztosítsa az áramellátást.
Hasonló megoldást alkalmaztak már az országban, a nagyváradi Zöldfa utcában. Nagyszebenben, a Lazaret negyedben levő Acélmunkások (Otelarilor) utcában, 40 fa lombkoronáját kocka alakúra alakítják ki.
1231-ben jelentkezik először Sarpotoc néven. A középkorban katolikus temploma volt, amelyet azonban megroskadt állapota miatt 1800-ban le kellett bontani.
Grujú-csúcs, románul Varful Gruiu (Gruiul). A Nagy-Páring-csúcstól keletre található első magaslat, tengerszint felett 2345 m-en.
Először Henrik nevű plébánosa kapcsán említik 1289-ben, majd 1317-1320 között a pápai tizedjegyzék részére készült számadásban is szerepel. Aki arrafelé jár ne hagyja ki, csodálatos templom a védművekkel együtt. A templomot a falu birtokosai, az Apafiak építették Szűz Mária tiszteletére a 13-dik században.
Teréziánum Nagyszeben A Nagyszeben-külvárosi plébániát, régi nevén Terezianumot, a 18-dik század második felében, 1771-ben alapították, eredetileg árvaházként működött, amelyet Mária Terézia alapított. A Nagyszeben-külvárosi plébániatemplom, melyet Mária Terézia alapított, 1767–1781 között épült és
Batthyány Ignác erdélyi püspök szentelte fel. Az árvaház szervezője Delphini János Teofi l jezsuita volt.
Szebenvár Orlát Nagyszebentől nyugatra, 15 km-re távolságra fekszik Orlát község. Hogy itt volt-e valaha Szebenvár?
Persze, hogy nem kell, mert 13 méternél közelebbit nem mutat, hanem csak kóvályog. Vasárnap reggel megkerestem (persze hogy nem kellett GPS) ezt a dobozkát. Nem tudtam róla, hogy Szebenben van egy Petőfi Sándor park. Petőfi Sándor a szabadságharc idején Nagyszebenben is megszállt.
Az Ónművesek (románul Cositorarilor) utcájában láthatjuk Segesvár első, XIV-dik században épített plébániatemplomának megmaradt romjait. A romok az Evangélikus Egyházközösség kertjében vannak, a fedett Diáklépcső közvetlen közelében, az Iskola-domb aljában.
