Aradról a Perjámos felé vezető 682-es megyei úton Munár falu határáig, ahol jobbra tér egy keskeny aszfaltcsík, a letérőtől számítva 4 kilométer a kolostorig. Aradtól 35 kilométerre, a folyó bal partján, mélyen a Maros Ártéri Természetvédelmi Terület szívében helyezkedik el.
Kovászi talán legértékesebb látnivalója a középkori templom romja, a viszonylag jó állapotban megmaradt templomtoronnyal. A rom magánterületen van a temető közelében.
A Beliczey-kastély magántulajdonban van, jelenleg nem látogatható, a kerítés mellől az épület sem látszik. Beliczey József egykori Békés megyei főispán kastélya 1870 körül épült - oszlopos portikuszú, klasszicizáló épület, melyet 1910 körül eklektikus-szecessziós, egytornyos villává bővítettek ki.
A tanintézetben kezdetben latin, majd német, a XIX-dik század közepétől az I világháborúig magyar, az 1920-as évektől román nyelven folyt az oktatás. A piarista kegyes tanítórend a magyarlakta vidékeken a 18-dik század első felében terjedt el - az ősi csanádi egyházmegyében Szentannán működtettek kollégiumot, amely a növendékek kis száma miatt 1788-ban megszűnt, majd az iskola II József rendelete alapján Temesvárra került.
A Solymosi-hegység dél-nyugati részében, a Kalodvai-patak mellett, az egykori Arad vármegyében fekszik Kalodva község. A határában az Árpád-korban jelentős erődítmény állt.
A hely a sistaróci templomtól 2,5 km-re van, a DJ572 jelzésű, Sistaróc és Kövesd közötti megyei úttól 1,4 km-re. A kilátópont 25 méterrel a Bosnyák-patak medre felett található, annak bal partjától 70 m-re nyugatra.
Szent Gellért püspök szobra Nagycsanád Szent Gellért püspök egészalakos szobra Nagycsanádon, a római katolikus templom előtt áll, a 6-os főút mellett - Huber József szobrász alkotása, 1815-ben állították fel. Szent Gellért püspöki öltözetben áll a latin feliratos magas talapzaton, jobb kezét a szívéhez emeli, mellette egy angyal látható, ahogy a püspök felé fordul.
Solymosvár Miután sokszor autóztam el a várdomb tövében, és sokszor terveztem, hogy, na majd a következő alkalommal. A tájékoztató is penészes már. Solymosvár Máriaradna közelében található, a tatárjárás után építették, de a 17-dik század vége óta romokban áll.
Fekete nyár Ópálos A fekete nyár a Maros folyó és a vasútvonal között található, Ópálostól délkeletre.
Zsombolya központjából, a Szent Flórián szobortól indulva, a Polgármesteri Hivatal és a Stefan Jäger Múzeum előtt elhaladva jutunk el a városi temetőhöz, melynek körülbelül mértani középpontjában helyezkedik el a derékbatört oszlop alakú síremlék.
A festményt 2019-ben készítették, a Decemberi forradalom 30 éves évfordulója alkalmából. Románia legnagyobb falfestménye Temesváron található, a Nicolae Titulescu úton, egy régi siló épületének oldalán.
A nagy, székesegyházhoz mérhető római katolikus templomot Ybl Lajos tervezte neoromán stílusban. A temesvári Milleniumi templom a Gyárváros központjának számító Kossuth tér közvetlen közelében, a Coronini téren található.
A temeskenézi mocsarak természetvédelmi terület, madárparadicsom - Temeskenéz és Baracháza között terül el.
A szegedi Sóhajok hídja, melyet velencei mintára építettek, a Széchenyi téren található, a Városháza és a Bérpalota között átjáróként használatos. 1883-ban épült, Ferenc József császár tiszteletére, az uralkodó ugyanis a Bérpalotában szállt meg, és ezen az átjárón mehetett át a Városházába.
Józsefvárosi víztorony Temesvár A józsefvárosi víztorony 1913-1914-ben épült, a budapesti Lenarduzzi János és Sabathiel Richárd tervei alapján. A Józsefváros Temesvár egyik régi városnegyede, itt és a Gyárvárosban építettek annak idején víztornyokat.
Látványos ünnepség keretében, először 1899 július 30-án állított emléktáblát az 1848-49 évi Honvédek Egyesülete ezen a helyen. Az emléktábla elhelyezése alkalmával született meg az ötlet, hogy a helyen ahol az áll, emeljenek fel egy nagyobb, díszesebb emlékművet Petőfi és a 48-as forradalom és szabadságharc emlékére.
Az E70-es nemzetközi út Temesvárról Zsombolyára vezető szakaszán, a Gyertyámos központjában a 693-as megyei útra kanyarodva jutunk el a köztemetőig, melynek a bejárattal átellenes határa mentén, közvetlenül egy tó közelében található a sírhely.
A Béga csatornán vízlépcsőként is szolgáló erőmű épületét Székely László tervezte, 1907-ben kezdték építeni. Az 1910 nyarán üzembe helyezett Turbinák felszerelése két darab, háromkerekű, 560 lóerős Francis turbinából áll, 385 kilowattos, kétfázisú Ganz generátorokkal.
Világosvár 1849 augusztus 13-án a Világos melletti síkon tette le a fegyvert a Görgey Artúr vezette sereg Rüdiger orosz tábornok hada előtt. Egy olyan hely ahová egyszer mindenki el kellene mennie. A Solymosi-hegység északnyugati lábánál, az egykori Zaránd vármegyében fekszik Világos község.
Buziásfürdő Temesvártól 33 km-re fekszik. A fürdőhely jellegzetessége a város központjában levő hatalmas parkban található fából faragott sétapavilonok.
Köszönöm az újratelepítést. Ujratelepitettuk a ladat a regi helyere. A Bohus kastélyt a 19-dik század első felében építették - a kastély épülete egy 30 helységből álló épülettest, fő részét egy terasz és egy homlokzat alkotja, amelyet dór oszlopok díszítenek.
A Bánság északkeleti részében, a Ruszka-havasokból nyugatra messze kinyúló Lippai-hegycsoport (Erdőhát) vidékén,alacsony dombvidéken terül el Máslak (Maşloc) község. A községtől délkeletre, körülbelül 1 km-re találjuk Máslak várának maradványait.
Tornya Kovászi A falu központjától délkeleti irányban, légvonalban 3 kilométerre emelkedik a Tornya nevű, 464 m magas hegy, melynek csúcsán középkori vár maradványai találhatók. Az Alföld keleti peremén, a Solymosi hegység nyugati lábánál fekszik Kovászi község.
Mária-emlékmű a Józsefváros és az Erzsébetváros határán, a Mária-téren - Temesvár.
A Temesvárt Nagyszentmiklóssal összekötő DN6-os országútról a 12-es kilométerkőnél bekötőút ágazik le Újbesenyő felé. Közvetlenül a falu szélén jobbra kell letérni egy a vasutállomás felé vezető úton, majd tovább a vasút mentén, mígnem feltűnik az a bokor melynek védelmében az obeliszk meghúzódik.
Őslénytani lelőhely Szabálcs 
Csörsz-árok Szabadhely Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet. A Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik.
Tiku (Ticu) halma, egy Hallstatt-kori szentély, 540 méterre van a templomtól és 20 méterre délre a vasútvonaltól. A Bozsor községhez (románul Traian Vuia, régebb Bujor) tartozó Bégaszuszány településtől északra több halomsírból álló régészeti lelőhelyt találunk.
