Na, itt aztán rendesen fúj a szél.
Ott voltunk a rejtésnél. Én megtaláltam. Igen, hézagban volt.
Annak ajánlom ezt a helyet aki nem fél attól, hogy letérjen a turista ösvényről és hatalmas falak tövében, iszonyatosan szép kilátás mellet, egy csendes helyen szeretné élvezni a Bucegi szépségét, nem a Babele és a Sfinx turista forgatagában.
A 2034 m tengerszint feletti magasságban található tengerszem a Fogarasok legnagyobb terjedelmű tava. Legnagyobb mélysége 11 m, felülete 46500 m2.
Számtalan alkalommal végigmentem a Jepii vagy Caraiman-völgyben levő útvonalon, fel a Babele-menedékházhoz vagy lefelé Bustenibe. Bár a kék kereszttel jelzett ösvényről is szépen látszik a Habos-völgyi vízesés, valahogy mindig kimaradt a hely felkeresése.
Nevét a vöröses színének köszönheti, a rajta megtelepedett moszatoktól. A Réz-híd a Csukás-hegységben található, a Zákány-csúcs közelében.
A Fehér-patak völgyében egy sötét, vad szurdokot találunk, mely nem igazán jellemző a Csukás-hegységre.
Ott voltam a rejtésnél.
A Sárga-fal elnevezésű sziklafal aljából, a Calinet-völgyből érkezve, több lehetőség közül választhatunk az utunk folytatására, az egyik a Homokos- (szó szerint) sziklavályúban.
Az elso vilaghaborus emlekmu a kozos temeto kozpontjaban talalhato, sajnos elgge elhanyagolt allapotban.
A Bárbes agyarai sziklacsoport, románul Coltii lui Barbes, alatt vezet el a piros ponttal jelzett túraút egyik szakasza. Mi ezt az ösvényt visszavonulásra használtuk, Szinaja felé, miután bejártuk a Vágy völgyét, és megnéztük annak vízeséseit.
Ott voltam a rejtesnel. Sikerült bejutnom a templomba, mert a másnapi termésnapra készültek a szászok. Na de annál jobban ízlett végül beleírni a nevem a noteszbe.
Miután már elég sokat hallottunk meg olvastunk erről az új útról ideje volt kipróbálni is. Későn indultunk útnak, nem számoltunk avval a csúcsforgalommal, ami Busteniben volt, mikor gyalog gyorsabban lehetett haladni, mint autóval.
Dálya néveredetéről a mese arról szól, hogy egykor tündérlányok jártak a tájon: Klára, Dála, Ramocsa. Mindhárom tündér a környék egy-egy varázslatos táján alapított otthont.
Körömvirág-nyereg, románul Saua Galbenele vagy Fereastra Ursului.
Megtalálták a "szacsvaiak" is. A rejtek közeléből tényleg Magyarósra lehet inkább rálátni. Bár a doboz, inkább a magyarosi panorámát látja, mint a szacsvait.
A vágy forrása, románul Izvorul Dorului, nevű patak a Vanturis- és a Varful cu dor elnevezésű hegyek oldalaiból ered. A Szinaja és Targoviste közötti utat a Podul Izvor, vagyis Forrás-hídnál keresztezi.
Brassótól kelet-északkeletre, a Csukás-hegység északi lábánál, a Barcaság síkságának keleti szélén, a Nyén-patak mellett fekszik a körülbelül 6 km hosszan elnyúló Keresztvár község. A község határában két várhely is található, egyikük a Kis-Várhegyen állt egykor.
Csodálatos. Rengeteg bimbó van, főleg a rejtek körül. Nem a kockás tulipán nyílásának idején, de biciklis kincskereső körútunk alkalmával felkerestük a lelőhelyet.
Mai temploma a XIV-dik században épülhetett, 1488-as felirata javítására vonatkozik. Kőhalom plébániatemploma a szász telepítés korában, a XII-XIII-dik században épül.
A Szalonna és a Baliceni csúcsok közt található Fereastra Mare Sambata nyeregben található, egy kőzethasadék-barlang. 1992 augusztusában fedezte fel Ica Giurgiu.
Középkori templomról nincs adat. Lakói azonban tiszta katolikusok voltak, akik a reformáció idején unitáriusok lettek.
Nevét időszakos feltöréseiről kapta, úgymond bolondosan tört elő és tűnt el újra. Az olaszteleki Bolond-borvíz a Kormos-patak és az egykori Malom-árok találkozása közelében, attól délkeletre található.
Egyike azon malmoknak, amelyek a napjainkig fennmaradtak, a Salamon-kőnél épült egykori turistaház mögött, amit sokan még vengéglőként láthattak működni. A Göndör hídja (románul Podul Cretului) utca 123 szám alatt van, és Serbán malmaként ismerik - ma elhagyott, összeomlott épület.
Lajos bátyám a falu jeles szülöttje.
Az 1A főúton kell menni, Négyfalut elhagyva, Ploiesti felé, Cheia üdülőfalu után találunk egy köves utat Valea Stanii felé. Ezen az úton, mely személygépkocsival is járható, 12km-t haladva jutunk el a patakon átmenő hídhoz.
1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
Innen dél felé folyik, majd 6 km után, Szászugránál, az Oltba ömlik. A Homoród-folyó úgynevezett forrása, pontosabban kezdete, a Kis-Homoród és a Nagy-Homoród összefolyásánál található, Homoród községben.
Ennélfogva a templomépítés is legkésőbb a XIII-dik század elején megtörténhetett. A helység szász telepítését a legkorábbi Szeben vidéki telepítések idejére teszik, az 1200-as évek előttire, körülbelül 1150-től kezdődően.
Moldoveanu-hasadék, románul Spintecatura Moldoveanului.
A Tigáj-vízeséshez Felsőkomána faluból kelet felé indulva érhetünk el, a Komána völgyében a patak melletti erdőutat követve. A zuhatag a Szarvas-tetőtől délre található, a Tigáj-völgyében (régebbi térképeken Szarvas-völgy), közvetlenül az út mellett.
Gyergyó (György) hídja-nyereg, románul Saua Podu Giurgiului.
Ott voltunk a rejtésnél. Meglett, ezennel kandi tekintetek nélkül. Itt is megvan a doboz.
Ha már vetted a fáradtságot és kiugrottál a Costila menhelyhez, nem éri meg kihagynod a Hegyes-szirtet (Țancul Ascutit). Ugyanis a menhely fölött közvetlenül tornyosuló hegyes sziklaszirtről még gyönyörűbb kilátás nyílik a Costila hatalmas sziklafalaira.
Ilyenkor télen, a fák sűrű lombja nem takarja a domborzati formákat, a sziklavilágot. A Kurmatura-patak völgyének a Kurmatura-gerinc felőli oldalában, tehát a patak földrajzi jobb oldalában, egy nagyobb sziklatorony található.
Eredetileg egy más helyet jelöltünk ki pihenőül utazásunk során, de a forgalom idáig vezetett. Amúgy, csak azt akarom megmondani, hogy lehet én találtam meg elsőnek a dobozt, mert az enyém volt az első bejegyzés.
Megtaláltam ezt a geodobozt. Meglett a doboz ezen a szép őszi délutánon.
Sajnos a zsindelyt megtaláltuk, de a doboz eltűnt. A regi valoban el volt tunve. A mai nap ujratelepitettem ezt a dobozt, a regi valoban el volt tunve.
Brassótól kelet-északkeletre, a Csukás-hegység északi lábánál, a Barcaság síkságának keleti szélén, a Nyén-patak mellett fekszik a körülbelül 6 km hosszan elnyúló Keresztvár község. A község határában két várhely is található, egyikük a Nagy-Várhegyen terül el.
Ez egyben arra is utal, hogy már a XII-dik században plébániatemplom, amikor a Szent Istvánról elnevezett plébániák létesültek vagy kapták nevüket, ha előbb léteztek. A falu neve is templomról tanúskodik, Szent István király tiszteletére szentelt templomáról nevezték el.
