Az Erdélyi Érchegység déli részén, Feredőgyógy településen olyan szénsavas források törnek a felszínre, amelyek környezetükben jelentős mennyiségű mészanyagot halmoztak fel. Kihasználva a természetes úton létrejött forráskrátert, a langyos források feltöréseinél, a mésztufában, a rómaiak fürdőmedencét alakítottak ki. Már az ókorban felismerték a termálvíz gyógyító hatását, ezért a rómaiak komoly fürdőt alakítottak ki a mészkőtufában.
Mammut-csúcs Diód vára A szomszédos kerten keresztül lehet bejutni, a tulajdonos engedélyével. Diód várának romját Diód belterületének északnyugati szélén, a Diód-patak partján, az ottani tó melletti kisebb kiemelkedésen találjuk.
Célszerű a templom mellől kelti irányba induló földúton elindulni. Ez a földút egy kisebbnyílt terepre, legelőre visz.
Remetei panoráma Torockói-hegység A Felsőenyed - Bucsum közötti 107I jelzésű megyei út áthalad a Torockói-hegységen nagyjából kelet-nyugat irányban, helyenként kb 1000 méteres magasságban. Remek a panoráma, az út frissen kövezve.
Mija-tó Páreng-hegység A Mizsa-tó (Mija) a hasonló nevű csúcs impozáns sziklaorma alatt terül el, egy kőomlásos kráterben. 1980 m tengerszint feletti magasságban található, 0,8 hektár területű tó.
Felsőszálláspataktól mindössze néhány kilométerre délre, a Paros-patak mellett fekvő község két részből áll - az északra eső Parosból, és a hozzá 2,8 km-re délre fekvő Pesteréből. Pestere egykor erődített barlangját Parospestere határában kereshetjük fel.
Brukenthal-palota, ma muzeum, Épült 1778-1788-ban.
Zsinagóga Szászváros A zsinagóga az megtaláltatott. A szászvárosi zsinagóga a XVIII-dik századból származik, szakrális épitmény.
A Magyarigeni-tengerszem a Torockói-hegység egyetlen nagyobb méretű, természetes képződésű, állandó tava. Tövis felől közelitettük meg a tavat.
Branu-csúcs Godján-hegység Csurila-nyereg, románul Saua Ciurila.
Gombostű-szikla Havasgáldi-szoros A Havasgáldi-szoros kőgörgetegei felfelé, nekem már elég fárasztóak.
A Nagy-Páring az Olt és a Zsil szorosai között elhelyezkedő Páring-hegység legmagasabb csúcsa. Egy Pareng-Kapacina túra alkalmával. A Groapa Seaca menedékháztól közelítettük meg, gyönyörű napsütéses időben. Megérkeztem a csúcsra.
A 13-dik században épült, szép fekvésű, hangulatos kelneki várat 2004-ben újították fel. A várfalakon belül reneszánsz virágmintás, festett fakarzatos, evangélikus kápolnát építettek, melyben ma koncerteket, kiállításokat rendeznek.
Szlevej-tó, románul Slaveiu.
A Szfinx-től a sziklakapu felé folytattuk az utat. A Havasgáldi-szoros monumentális sziklakapujához vezető jelzetlen ösvény elvezet egy kisebb sziklakürtő, vagy kilyukadt zsomboly teteje mellett.
Soborsin látnivalója a gyönyörű díszparkkal körülvett, 17-dik században épült klasszicista épület, a királyi kastély.
Gyulafehérvártól 30 km-re északra a Maros jobb partján fekszik, legmagasabb pontja az Őrhegy, 367 m. Itt jöttem rá, hogy milyen jó kereső vagyok. Nem tudom eldönteni, hogy eltűnt vagy sem, mert nem tudom, hogy hol lehetett- vagy hol lehet. Feltettem egy fenykepet a rejtekkel.
Hőség-domb kőtojása Pedig gps koordinátánk is volt. Nem kis munka volt megtalalni a kotojast.
A Havasgáldi-szoros földrajzi bal oldalán, érdemes a sziklák között is barangolni. A Havasgáldi-szoros út feletti rejtésétől indultam tovább az ösvényen, kelet felől kerülve az erdőben. A Szfinx és a Sziklakürtő után a Sziklakapu következett.
1929-ben nyitotta meg kapuit a nagyszebeni Fiatalerdőben Románia első állatkertje. Először jártunk ebben a kicsi, de szép helyen fekvő állatkertben.
Bár a Retyezát majdnem száz glaciális eredetű tavának nagy többsége 1900 és 2200 m közötti magasságokban található és nyílt terepen, a Fenyőkközti-tó 1740 m-en jött létre, a fenyőerdő közepén. Szép kis tó, olyan, akár egy tengerszem a Mohosban. Az előző bejegyzést megerősíthetem, valóban a Mohos és a Szent-Anna-tó emlékét idézte fel bennem.
Nopcsa kastély - Szacsal, XIX-dik szazad.
Dendrológiai park Gyulafehérvár Mután megjártam a Mammutot gondoltam megkeresem a dobozkát a dendrológiai parkban. Aznap a Torockói-hegységben túráztunk, rejtettünk egy új geodobozt a Szív-tisztásra rálátást biztosító pontnál.
Az Oasa-tó a legnagyobb mesterséges vízgyűjtő tó a Sebes völgyében. A tó vízét a Galceag földalatti vízerőmű hasznosítja.
A Bélavár a természet remekműve, egy majdnem 800 m-es szintkülönbségben kiemelkedő sziklaóriás, bércek halmaza. Szep oszi fototura tetejen a hab a geolada volt. Újabb kudarc a kincskereső pályafutásom alatt, sem gerenda, sem rejtek, pedig tutira mentem. Mondhatnám, hogy se Bélát se várat nem találtunk.
A vadászmúzeum Nagyszeben egyik fontos személyiségének nevét viseli.
Hihetetlen, hogy fél méter miatt nem találtam meg. Mert alig volt rá időm. Lementünk ezért a dobozért, és korulbelul 10 perc keresés után megtaláltuk. A dévai várrom Déva központjában levő Várhegyen található, a hegytetőn levő, romos állapotban levő vár legrégibb része egy falgyűrű.
A Vörös-szakadéktól jövet megálltunk, hogy megkeressük ezt a dobozt is. Régóta készülök itt rejteni egy dobozkát a környék legjelentősebb épületéhez. 1150 előtt terra Siculorum terrae Sebus, utána szász település.
Rüsz falu szász temploma egy kis dombon áll. Megvan a dobozka.
Dosul Dobarlesei-barlang Balsa 
