Tápiószőlős (Pest vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

Oszoly-barlang - Királyerdő-hegység 191,57 km-re

Csűr-nyelőbarlang - Királyerdő-hegység 199,24 km-re
A Csűr-nyelőbarlang 6 m magas és 7 m széles bejárata a Runcuri-fennsíkon, a Csűr-gödör hatalmas dolinaszerű mélyedésében, annak nyugati oldalában található.

A tiszakürti arborétum Tiszakürtön, a Hősök teréről az új iskolánál északra tartva, a Tisza irányába haladva, a Bolza gróf út 5 szám alatt található. A kertet a Bolza család létesítette, a 19-dik század végén, Tige Mária grófnő kezdeményezésére, egy 17 hektáros erdős-mocsaras területen. 50,14 km-re.

A Tóth Árpád-sétány a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett húzódik, a Bástya-sétány részét képezi. Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak. 65,55 km-re.

A budapesti Feneketlen-tó, annak Újbuda belvárosában, a Szentimrevárosban található, a Kosztolányi Dezső-tér és a Villányi út között. Agyaggödör - Egy találkozó előtt szét tudtam nézni Szentimrevárosban. 1,1 hektár területű, 500 m kerületű, 4-5 m mély, szabálytalan papucs formájú, mesterséges állóvíz. 63,95 km-re.

Az Asztag-kő Gyöngyössolymostól északra, Lajosházától nyugatra helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 501 m. Kialakulását tekintve egy gejzírkúpnak a maradványa, ami vulkáni tevékenységre utal. 62,49 km-re.

A Wéber Ede nevét viselő, Köncsög tanyai kilátó egyéni kezdeményezéssel, pályázati úton megvalósult pihenőhely, Helvéciától nyugatra. Egy csendes és nyugodt hely, egy jó állapotban levő kilátótoronnyal, eső elleni beállóval, több asztalból és padból álló piknikezőhellyel. 57 km-re.

A csongrádi úgynevezett fahíd Csongrád város északi részén található, a Gőzhajó utca végén - a Mámai-réti és nagyréti mezőgazdasági területeket köti össze a várossal. Az ipari műemléki védelem alatt álló csongrádi pontonhíd a csongrádiak nyelvhasználatában fahídként van emlegetve, de a fa útpálya kivételével a híd vasszerkezetű. 68,35 km-re.

A Szent Móric-kápolna bár Kunhegyeshez közelebb van, Abádszalók területéhez tartozik, Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon található. A kápolnát 1892 szeptember 22-én szentelték fel a Nap védőszentje, Szent Móric tiszteletére. 60,62 km-re.

A Gellért-hegyi mesterséges, csak nyáron működő vízesés az Erzsébet-híddal szemben levő Gellért-hegy északi oldalán, annak alján látható. Szent Gellért a város felett - Munkahelyhez elég közel van a Gellért-hegy, így aztán ezt most különösebb túra nélkül sikerült becserkészni :-). 64,1 km-re.

A Bába-kő gejzirit sziklacsoport, utóvulkáni működések hatására jött létre - a gejzírkúp Gyöngyössolymos tájképi, geológiai, és szakrális szempontból is különleges látnivalója. A kő bába (babba) neve az ősi istenhit szentháromságából az Istenanyát jelenti, a kőkorszaki Istenanya kultuszához kötődik. 57,81 km-re.

A Bagolyvárat (Wéber-kastélyt) Helvécia település névadója, Wéber Ede svájci származású tanár építette 1905-ben, szőlőbirtokának központjaként, az építész Székely Ödön volt. Téglalap alaprajzú, az északi sarkán egy háromszintes torony áll, melyhez támfal csatlakozik, neogótikus nyíláskeretekkel, 14 fa- és betonhordós pincéje poroszsüveg boltozatos. 52,38 km-re.

A demjéni via ferrata pályák a község régi, felhagyott riolittufa kőfejtőjében kerültek kialakításra, 2021-ben, 375 m összhosszúságban. Ebben a kőbányában hasítással történt a kőfejtés, így a vasalt útrendszert a kőfejtő 33 m magas, függőleges vagy áthajló, de sima falfelületein lehetett kiépíteni. 69,64 km-re.

A Kilátókő-szobor a gellérthegyi Gruber József-víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található. A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja. 64,6 km-re.

A Rákóczi-forrás (egykori nevén Közel-kút) a Mátra egyik legismertebb forrása, nevét II Rákóczi Ferencről kapta, akinek kedvelt pihenőhelye volt. A Kékes oldalában összegyűlt vizet felszínrehozó, betonba és kőbe foglalt forrás körül pihenőhelyet, esőházat és tűzrakóhelyet alakítottak ki. 60,99 km-re.

A bökényi duzzasztó és hajózsilip 1905-07-ben épült vízlépcső, a Hármas-Körös egy folyószakaszán biztosítja az öntözéshez szükséges vizet, és a hajózást teszi lehetővé a békésszentadrási vízlépcsőig. A tűsgátas rendszerű duzzasztó az első vasbeton szerkezetű vízépítési műtárgy az országban, terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár készítette. 65,82 km-re.

[ Fel ↑ ]