Tatárszentgyörgy (Pest vármegye) és környéke turisztikai látnivalói

Bagolyvár Helvécia
A Bagolyvárat (Wéber-kastélyt) Helvécia település névadója, Wéber Ede svájci származású tanár építette 1905-ben, szőlőbirtokának központjaként, az építész Székely Ödön volt. Téglalap alaprajzú, az északi sarkán egy háromszintes torony áll, melyhez támfal csatlakozik, neogótikus nyíláskeretekkel, 14 fa- és betonhordós pincéje poroszsüveg boltozatos.

[ Fel ↑ ]

Wéber Ede kilátótorony Helvécia
A Wéber Ede nevét viselő, Köncsög tanyai kilátó egyéni kezdeményezéssel, pályázati úton megvalósult pihenőhely, Helvéciától nyugatra. Egy csendes és nyugodt hely, egy jó állapotban levő kilátótoronnyal, eső elleni beállóval, több asztalból és padból álló piknikezőhellyel.

Dinó park Orgovány
Az orgoványi homokdűnék között dinó parkot hoztak létre, élethű, mozgó, és hangot adó dinoszauruszokkal. Az itt található élményjátékok az óriás csúszda, ugrálóvár, óriás sakk, célbalövős játékok, foci darts, vízi dodzsem, gokart pálya.

Feneketlen-tó Budapest
A budapesti Feneketlen-tó, annak Újbuda belvárosában, a Szentimrevárosban található, a Kosztolányi Dezső-tér és a Villányi út között. Agyaggödör Egy találkozó előtt szét tudtam nézni Szentimrevárosban. 1,1 hektár területű, 500 m kerületű, 4-5 m mély, szabálytalan papucs formájú, mesterséges állóvíz.

Gellért-hegyi vízesés Budapest
A Gellért-hegyi mesterséges, csak nyáron működő vízesés az Erzsébet-híddal szemben levő Gellért-hegy északi oldalán, annak alján látható. Szent Gellért a város felett Munkahelyhez elég közel van a Gellért-hegy, így aztán ezt most különösebb túra nélkül sikerült becserkészni :-).

Kilátókő-szobor Gellért-hegyi víztározó Budapest
A Kilátókő-szobor a gellérthegyi Gruber József-víztározó tetején, a Hegyalja út feletti parkban található. A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja.

Tóth Árpád sétány Budapest
A Tóth Árpád-sétány a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, a várfal mellett húzódik, a Bástya-sétány részét képezi. Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak.

[ Fel ↑ ]