Csíkrákos és vidéke - Csíkszék - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Kaláka - 50 diákkal kirándultunk ma a Hargitán. Vörös-áfonya - Október derekán jártunk itt újra. Vízesés - Rengeteg sziklarepedés van korulbelul 6 méternyi távolságban, de aztán összejött a doboz elékeritése. A vulkáni kitörések idején a Madarasi Hargita oldalában létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti 100-150 méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz.

Ez igen! - A tó még csendes, csak a halászok üldögelnek körülötte. A doboz maradékait összeszedtük - A tuskó teljesen elkorhadt. Ujra fenn a dalnoki gerincen - Ellenoriztem a ladat es az most lekoltozott a csutak ala. A Várhányás egy erődített ősvár (pogányvár) volt, amelynek a 4-5 méter mély nyaksáncát ma is láthatjuk.

Kőzúgó Gyergyócsomafalva 32,45 km-re. Fennebb e völgy havasias küllemet ölt, szép fenyvesek-koronázta sziklák tornyosodnak fel, melyek alján az összeszoritott patak haragosan tombol sziklamedrében, a Kőzúgónál pedig szép zuhatagot alkotva rohan le. Hangos patak - Út menti rejtekhely, könnyen megközelíthető. Zúgó - A fából készült lépcsőkön a jeges hó nagyon csúszott, de a Zúgó vízesés megéri a "nyaktörést". Utunk jó darabig a Somlyó vize terén vezetett, azután a Kis-Somlyó hegyek közé mélyedő völgyébe tért be.

Függőhíd az Olt felett Tusnádfürdő 36,01 km-re. Függőhíd az Olt felett - Tusnádfürdő EKE-tábor 2015 - Mivel a függőhíd deszkáinak nagy részét kicserélték és a maradék régi deszkákat is újraszegezték hát a doboznak úgymond nyoma veszett, pedig nagyon egyértelmű a rejtés helye. Na, végre - Na, végre, sok kutakodás után sikerült előbányásznom a dobozt is. Függőhíd - Valamikor, ez a híd nagyon jó állapotban volt. Függőhíd az Olt felett - Tusnádfürdő

Sehol senki. Ortodox templom 2 geodobozzal - Bükkloka Csíkszépvízhez tartozik. A Tatros forrása és Piposz felé indultunk, megálltunk kicsit ennél a templomnál, megcsodálni a környéket.

Kannásné fájának maradványa Székelyudvarhely 39,65 km-re. Egy nagy terebélyes koronájú fa volt, melynek nagy koronája az útra is kihajlott. Restaurálták Kannásné fáját - Mivel a Kannásné fájának a maradványa egy magánház udvarán volt, oda nem rejtettünk. Székelyudvarhelynek egy régi érdekessége, egy öreg 200-300 éves fa az Ugron Gábor utcában, az egyik tulaj kertje végében, amit a köztudat Kanásné fájának nevezett.

Begyenkő sziklája Torjai-hegység 42,37 km-re. Begyenkő sziklája Térkép és az orrunk után, a Begyenkő sziklájához - Bálványosfürdőről indultunk, Csiszárfürdő érintésével. Közös mászás - Öröm volt találkozni, közösen mászni, közösen eldönteni, hogy merre is. Begyenkő sziklája

Üldözöttek áldozatok emlékműve Székelyudvarhely 39,36 km-re. Az emlékmű egyszerű, de elgondolkodtató, széttört rácsdarabokon a nyitott bilincs és lánc található. Zárva - Egyáltalán nem látom értelmét, hogy a kerítés zárva van. A műalkotás a város főterének északi részén, a Ferences templom mellett található.

Jelenleg a menedékhely közelében néhány esztena található, ami nem mondható túl szerencsés helyzetnek. A Naskalat-csúcs közelében felállított faházikót a fehérmezei és Ördög-tavi hasonló létesítménnyel együtt, 2010 nyarán helyezték el a Hargita megyei tanács programja keretében, önkéntes és hivatásos hegyimentők.

Bojzás-forrás Marosfő 22,63 km-re. A környéken itt nyílik legkorábban a hóvirág, a farkasboroszlán, a csillagvirág és a májvirág. A Bojzás-forrás Marosfő pompás bükkerdejének öléből ered, különösen tavasszal vagy ősszel érdemes egy erdei sétát tenni odáig.

Cseppköves bunker Kászon-völgye 40,85 km-re. Vizes túra III - Egyre jobban esett az eső, de nem akartuk kihagyni a rejtekhelyet, és különben is már elég vizesek voltunk. Csak a geodoboz volt otthon - Bár a cseppköves bunkert én találtam meg, és dokumentáltam elsőnek ezen a játszótéren, a geodoboznál a harmadik helyre érkeztem. Bunker 1 - Bár ott volt az ösvény mellett, ezt találtuk meg utoljára s teljesen véletlenül. A Kászon- és a Bellő-patak közötti hegygerincen húzódik az Árpád-vonal erődrendszerének a kászoni szakasza, melyet a 24/2 székely határvadász század háromszéki katonái védtek.

Máré vára Máréfalva 28,02 km-re. Itt volt Máré vára. Ott, hol a havasias jelleget öltő Fenyéd vize keleti irányát megváltoztatva, északra fordul, a jobb partján, szemben a Czekend tetővel egy kiszökelő hegyfok van, melyet Várnyak foknak hivnak.

Attila vára Vargyas 43,49 km-re. Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert. Kereszt - Megtaláltam a dobozt. A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik.

Egyházilag sokáig főesperesség volt, Tusnád fíliája, csak 1726-ban szakadt le róla. Kicsi - Női kéz kell ehez az odúhoz. Gomba - A körtefa üregét sajnos belepte a gomba, ezért nem lehetett a dobozhoz hozzáférni. A templomkertben - Ha mar ott az ember akkor nagyon konnyu megtalalni, mert egyetlen egy kortefa van az egesz templomkertben. A Kozmás-patak mellett elterülő Csíkkozmás igen régi alapítású település.

Unitárius templom Kálnok 58,14 km-re. A famegmunkálás remekműve az itt látható két szép harangláb. Református vs unitárius templom - Mint az előttem kereső, én is a református templomhoz érkeztem először. Fatorony - Sikerült bejutnom a templomba. Visszatértünk - A harangláb dülöngél, így nem engedték hogy felmásszunk. Egykoron népi hagyományairól volt híres a falu, ebből mára már csak a díszítőfaragás maradt élőben.

Kis-Békás-vízesés 39,8 km-re. Annak ajánlom ezt a helyet aki szeret erős sodrású hegyi patakokban felfele mászni, vízben, zubogókon és kanyonokban. Akár életveszélyes is lehet a hely - Kevéssel sötétedés előtt érkeztem a Békás-szorosba. Érdemes volt másodszor is visszatérni - Az egyik barátom túrázni, kirándulni akart ezen a hétvégén, ezért megkért, hogy egy látványos helyet mutassak neki a közelben. Kezdem sejteni, hogy hol lehet a geodoboz - Elfelejtettem megírni, hogy a vízesés alatt állva megpróbáltam lemérni a koordinátákat. Aki még nem mászta meg a Kis-Békás patakot az sürgősen pótolja hiányosságát!

A Magyarok hídja, vagy befejezetlen híd a Békás-szorosban, a Pokol tornáca és a Pokol torka között, az Őrtorony alatt, a Kis-Békás-patak torkolatánál található.

A szemben levő csorgó felett, a víz mentén, egy ösvény vezet az erdőben, egészen a nagyon közeli forrásig. Nem rejt már - Szép helyen van a forrás, de sajnos fakitermelés folyik a környéken. Finom víz - Nagyon finom vize van ennek a forrásnak. A geodoboz a helyén van - BabBerci, ez a rejtés kifogott rajtad. A Csíkszeredából Székelyudvarhelyre vezető útról, a Piricske erdei útra letérve, 300 m után felhagyott házakat találunk.

Bükk feje Csíkmindszent 16,22 km-re. Fitód falu neve ugyanis, népies magyarázat szerint abból ered, hogy a Hosszúaszóban lakó fiak egyre tovább tódtak, azaz építkeztek. A keresztfánál - Kiértünk a Bükk fejére és megálltunk a keresztfánál. Egyszer lenéztem, majd felnéztem - Kerékpárral indultam egy kis rejtéssel is egybekötött dobozkeresésre. Csíkmindszent felől a Hosszúaszóba vezető út közepén, a Bükk feje gerincén állva, nem tudtuk eldönteni, hogy mit mihez tódtak.

Bardócz párkányai - Békás-szoros Bardócz párkányai - Békás-szoros

Nepomuki Szent János-kápolna Csíksomlyó 9,55 km-re. 1767-ben épült Salamon Imre kolostori gondnok saját költségén. Hol lehet? - Hiába keresgéltünk a szószék alatt, a ládának (vagy füzetnek) hírét sem láttuk. Kápolna - Nem is tudtam, hogy ez egy rejtekhely. A Nepomuki Szent János-kápolna a csíksomlyói kegytemplom előtti templomkert bal oldalán áll, a kerítőfalba építve.

Kis-Békás kilátópont 39,87 km-re. A hidat a magyarok építették 1940-44 között, de a háború miatt nem sikerült befejezni. Befagyott patak - Mikulásra várva kisétáltunk a kilátóra. A Kis-Békás-patak egy befejezetlen hídnál, az úgynevezett Magyarok hídjánál ömlik a Békás-patakba.

Oltárkő Szentegyházasfalu 16,03 km-re. Akkor éppen a Madarasi Hargita felől érkeztünk, a Hegyes-kő érintésével, röviden kitértünk az Oltárkő sziklái tetejéhez, majd a Csihányos-kút pusztáján keresztül ereszkedtünk be a Vargyas völgyébe, Szentegyházasfalu felé. 2006-ban jártam itt először, egy Hargita 50 km-es teljesítménytúra alkalmával.

Jellegzetes tornácos házait megcsodálva, a Murva utcából indultunk a Siklódi-kőre. Siklód igazi hegyre szúrt falu, a világ végén, írja Orbán Balázs.

Az egyházi javakat közösen használják, és úgy látszik egy ideig a templomot is. Na, ebbe sikerült bejutnom - Szerencsére a harangozónő ráért, így egy szép élményben volt részem. I Rákóczi György uralkodása idején a hívek egyötöde református.

Dánfalvi Naskalat Naskalat-hegycsoport 21,5 km-re. Útközben még csodálatos a kilátás a Jávárdi-patak völgyére, a csúcsról viszont már nincs kilátás. A Terkő-mező felől érkezve, elhaladunk a Szakadát havasi legelőjének peremén található sziklás csúcsok mellett, és hamarosan fel is kapaszkodhatunk a Dánfalvi Naskalat erdővel borított csúcsára.

Kirándulásra, piknikezésre kialakított hely, több mint 60 személy részére, fedett asztalokkal és padokkal. Sokadalom - Nagyon sokan voltak a forrás környékén. A pihenő - Munka után sürgős volt megtalálnom a güdüci dobozokat, nehogy valaki lekörözzön :) Leányunknak első sátrazási helye volt ez, féléves korában. A Hideg-kúti pihenőhely Gyergyószárhegy közelében található.

A Kecskevésznek nevezett elágazástól lefele, a híd után az Ivó-patak felé tartunk, és átmegyünk két hídon. Patak szöktetés - A koordináták segítségével könnyen rátaláltam a tárnára, majd a visszafele folyó patakra, miután jó darabig bolyongtam Ivó felett az erdőben, lévén hogy Kápolnás felől a Cekend tetőn keresztül érkeztem. Régóta keressük a Visszafolyónak is nevezett vizesárkot.

Most csend van, nem játszanak itt gyerekek, a kapu pedig zárva. Játszótér - Ezt sem volt nagy ördöngösség megtalálni. A játszótér tele volt - A pünkösd előtti pénteken utaztam erre. A Kirulyfürdői letérővel szemben, a jelenleg zárt Kalibáskő vendéglő mellett, egy kis erdei játszótér áll üresen.

Vízimalmok Eszenyő 48,2 km-re. Majd a 18-dik században éppen a malmoknak köszönhetően alakult ki Eszenyő település. Garda Dezső történész adatai szerint az első gyergyóremetei malmok valószínűleg a Kő-patak mentén jöttek létre.

[ Fel ↑ ]