Római katolikus templom és Szent-kút Magyaregregy 2,54 km-re, Arnold-ház / Falumúzeum Magyaregregy 2,88 km-re, Borbélymúzeum Kárász 3,84 km-re, Istálló Múzeum Kárász 3,87 km-re, Erdészeti emlékhely Kárász 3,95 km-re, Vár-völgyi földtani tanösvény Magyaregregy 4,08 km-re.
Kéthely környékén jártam, a Somogyszentpálon lévő varjaskéri román kori templomrom mellett ezt a helyet néztem meg. A kastélyépület nyugati szárnya 1760-ban épült, a keleti szárny és a főépület 1912-1920 között.
A 173 m tengerszint feletti magasságával, az Illancs homokhátságán, Rém községtől északra található Ólom-hegy Bács-Kiskun megye és a Duna-Tisza köze legmagasabb pontja. Az Ólom-hegy csúcsán egy geodéziai mérőtorony áll, rajta a felirat: Állami Földmérés 1979.
Az eredeti, 1975-ben épített kilátó leégett, 2001-ben már fémszerkezettel építik újra, amit 2014-ben felújítottak. A 320 méteren található Balázs-hegyi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Pécsi-tóra és a Nyugat-Mecsek erdős hegyvonulataira.
Az Ágnes-vízesés a Mecsek legnagyobb vízesése, igaz a patak vize csak másfél-kétméteres magasságból zuhan alá egy mésztufaküszöbön. A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk.
A mésztufában kialakult üregrendszer körülbelül tízezer éves, járatait mesterségesen is bővítették, labirintusrendszert hozva létre benne. A Tettyei mésztufa-barlang, egyedülálló geológiai képződmény, Pécsett található.
A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált. A szekszárdi Szőlő- vagy Kálvária-kilátó a város címerének jelképeiből, szőlő- és kalászmotívumokból létrehozott kompozíció.
Az 1950-es években építették a brüsszeli világkiállításra, mai formájában 2012 óta látható. A Gömbkilátó, eredetileg a magyar alumíniumipar, ma Balatonboglár város jelképe, a 165 m magas, vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán áll.
A 38 m magas fekete nyár (Móricz-Duna, Gemenci-erdő, Bács-Kiskun vármegye) Magyarország legnagyobb törzskörméretű fája, kerülete 12 m.
Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla. Az Óbányai-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, Óbánya és Kisújbánya között húzódik.
A kereszttel megkoronázott, két mohos sziklatömbön gránittáblák vannak elhelyezve, melyek elhunyt természetjárók emlékét őrzik. A Baranya megyei természetjárók panteonja a Közép-Mecsekben található, a Büdös-kúti kulcsosház mögött, a Feri-forrással szemben.
Nemesnádudvar (Nadwar) lakói sváb származásúak, a település pincesorain szorosan egymás mellett elhelyezkedő fehér kis présházak magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit. A Mária-völgyi pincesor a leghíresebb, de löszfalba vájt lyukpincék elé épített szép présházak találhatók a Temetői-, a Kender-völgyi-, a Felső-, valamint a Sükösdi-pincesoron is.
Sajnos, sem az építéséről, sem a vár pusztulásáról nem maradt fenn írásos emlék. Nádasd elfelejtett vára, a Rékavár (Rákvár) a feltételezések szerint a 13-dik században épült, majd valamikor később tűz pusztította el.
Ez a fekete nyár (Drávakeresztúr, Baranya vármegye) jelenleg Magyarország második legnagyobb egytörzsű fája, kerülete 11 m, belsejében hatalmas odú van.
A 25 m magas fehér fűz (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kölked, Baranya vármegye) 11,2 m kerületű, 130 cm magasságban két törzsre oszlik.
Az alacsony magaslaton épült erődítmény belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, külső és belső várból áll. A siklósi vár Magyarország egy fontos történelmi nevezetessége, erődjének falait 1260 körül rakták le, az első írásos emlék 1294-ből való.
A Jakab-hegy tetején, a csúcstól délkeletre légvonalban mintegy 500 m-re, egy fára épített házikó Császár Péter munkája, egy failak. A művész üzenete: Nem kell a fákat kivágni ahhoz, hogy házat építsünk - a fát és a mesterséges építményeket össze lehet kombinálni.
A Képes-fa Libickozmától délnyugatra áll, a faluhoz tartozó Kopárpuszta tanya felé vezető úton, az odvában elhelyezett Szűz Mária-kép előtt gyakran imádkoznak a helybeliek.
A kastélyt 2015-re felújították, ma találunk itt egy zarándokházat, egy turisztikai információs pontot, a kastély történetét feldolgozó kiállítást, valamint a Mindszenty-emlékkiállítást. Püspökszentlászló kastélyának környezetét már az 1797-es felépítés után parkosították, az arborétum mai formáját Hetyey Sámuel püspök létesítette.
A Kis-Tubes 577 méteren található kilátóterasza 1959-ben épült, tetejéről pompás panoráma nyílik a hegyláb alatti Pécsre. A Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán, a Misinát a Tubessel összekötő gerincen elhelyezkedő betonkilátó Kiss Tibor tervei alapján készült.
A Csillagpark a Zselici Tájvédelmi Körzet területén található, 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A csillagvizsgálót csak előre meghirdetett programok keretében lehet bejárni, önállóan nem látogatható.
1844-ben épült a reformkor építkezési hullámában klasszicista stílusban, és Paks emblematikus történelmi épülete lett.
A hajdani középkori lovagvár, Máré-vár vagy a Magyaregregyi vár, a Mecsek egyik kis hegycsúcsán áll. Az épület elődje a 13-dik században épült egy őrtorony helyén, majd átépítették reneszánsz palotává, míg 1543-ban a törökök lerombolják.
A világ egyik legnagyobb méretű Szűz Mária szobrát 2008 szeptember 19-én állították fel a hercegszántói kegyhelyen, a magassága 10,53 m. A Máriakertet 1838-ban szentelték fel és nyilvánították zarándokhellyé, Vodica vizéhez több csodás gyógyulás kötődik, a kápolna 1877-79 között épült.
A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették.
A fonyódi középkori palánkvár, másik nevén Fácános vár, maradványa a Balaton déli partján, Fonyód város keleti részében található. A vár létezésének első hiteles említése 1548-ból származik.
A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté. Az Őstölgyes hatalmas, néha 5 m törzskerületű, több száz éves tölgyeivel 87 hektáron terül el, Bogyiszló és a Duna között.
A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található.
Az Eszterpusztai templomrom Cikó község külterületén, Cikótól délre, Ófalutól keletre, az egykori Ösztör (Eszter) nevű település helyén áll. A templomot a 15-dik században építették, gótikus stílusban, egy 1776-ból származó kéziratostérkép már romként tünteti fel.
