Navigálj valós időben a terepen, segítünk megtalálni a turisztikai látnivalót!
Balázs-hegyi kilátó - Nyugat-Mecsek - Turisztikai látnivalók
 


Balázs-hegyi kilátó - Nyugat-Mecsek turisztikai látnivalói

A 320 méteren található Balázs-hegyi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Pécsi-tóra és a Nyugat-Mecsek erdős hegyvonulataira. Az eredeti, 1975-ben épített kilátó leégett, 2001-ben már fémszerkezettel építik újra, amit 2014-ben felújítottak...

Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben - teljeskörű hozzáféréssel.

***

Eljutottál erre a helyre, és különleges felvételeket sikerült készíteni? Töltsd fel a képeidet a Balázs-hegyi kilátó Nyugat-Mecsek fotóalbumba! A Rejtekhely képtárában már összesen 22814 fényképet tudsz megtekinteni.

***
Kalandjáték jellegén túl, a rejtekhely-keresés igazi kihívása az arra fogékony emberek figyelmének felkeltése, Székelyföld, Erdély, illetve a Kárpát-medence természeti látnivalóinak, történelmi és kulturális örökségének, valamint igaz értékeinek megismerésére, ismertetésére.

>>> Fedezzétek fel Nyugat-Mecsek és a környék turisztikai értékeit, ismerjétek meg az általunk bemutatott szép és érdekes látnivalókat, mint amilyen a Balázs-hegyi kilátó!

A legközelebbi település Orfű, 0,82 km távolságra található.
Milyen fontos látványosságok és népszerű látnivalók vannak a Balázs-hegyi kilátó Nyugat-Mecsek közelében?
(részletek teljeskörű hozzáféréssel)
Balázs-hegyi kilátó Orfű, Medvehagyma Ház Orfű, Vízfő tanösvény Orfű, Malommúzeum Orfűi malmok, Trió barlang Orfű, Orfűi Tájház és Kemencés Udvar.
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek egyik népszerű kirándulóhelye, magassága 592 m, a tetején pálos kolostorrom és toronykilátó.
A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk.
A művész üzenete: Nem kell a fákat kivágni ahhoz, hogy házat építsünk - a fát és a mesterséges építményeket össze lehet kombinálni.
A Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán, a Misinát a Tubessel összekötő gerincen elhelyezkedő betonkilátó Kiss Tibor tervei alapján készült.
A mésztufában kialakult üregrendszer körülbelül tízezer éves, járatait mesterségesen is bővítették, labirintusrendszert hozva létre benne.
A legenda szerint itt vált kővé egy pásztorlegény és leány, a szülők átka nyomán, miután szüleik tiltó szava ellenére egymásba szerettek.
A hajdani középkori lovagvár, Máré-vár vagy a Magyaregregyi vár, a Mecsek egyik kis hegycsúcsán áll.
A kastélyt 2015-re felújították, ma találunk itt egy zarándokházat, egy turisztikai információs pontot, a kastély történetét feldolgozó kiállítást, valamint a Mindszenty-emlékkiállítást.
Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla.
Sajnos, sem az építéséről, sem a vár pusztulásáról nem maradt fenn írásos emlék.
A Csillagpark a Zselici Tájvédelmi Körzet területén található, 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet.
A templomot a 15-dik században építették, gótikus stílusban, egy 1776-ból származó kéziratostérkép már romként tünteti fel.
A siklósi vár Magyarország egy fontos történelmi nevezetessége, erődjének falait 1260 körül rakták le, az első írásos emlék 1294-ből való.
A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették.
A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található.
Ez a fekete nyár (Drávakeresztúr, Baranya vármegye) jelenleg Magyarország második legnagyobb egytörzsű fája, kerülete 11 m, belsejében hatalmas odú van.
A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált.
A 25 m magas fehér fűz (Duna-Dráva Nemzeti Park, Kölked, Baranya vármegye) 11,2 m kerületű, 130 cm magasságban két törzsre oszlik.
A 38 m magas fekete nyár (Móricz-Duna, Gemenci-erdő, Bács-Kiskun vármegye) Magyarország legnagyobb törzskörméretű fája, kerülete 12 m.
A helyi természeti ritkaságnak számító Kasztói Őstölgyes területét 1993-ban nyilvánították védetté.
A Képes-fa Libickozmától délnyugatra áll, a faluhoz tartozó Kopárpuszta tanya felé vezető úton, az odvában elhelyezett Szűz Mária-kép előtt gyakran imádkoznak a helybeliek.
A világ egyik legnagyobb méretű Szűz Mária szobrát 2008 szeptember 19-én állították fel a hercegszántói kegyhelyen, a magassága 10,53 m.
Nemesnádudvar (Nadwar) lakói sváb származásúak, a település pincesorain szorosan egymás mellett elhelyezkedő fehér kis présházak magukon viselik a sváb építészeti kultúra jegyeit.
A 173 m tengerszint feletti magasságával, az Illancs homokhátságán, Rém községtől északra található Ólom-hegy Bács-Kiskun megye és a Duna-Tisza köze legmagasabb pontja.
1844-ben épült a reformkor építkezési hullámában klasszicista stílusban, és Paks emblematikus történelmi épülete lett.
A kastélyépület nyugati szárnya 1760-ban épült, a keleti szárny és a főépület 1912-1920 között.
A szőlőhegyi Istenanya kápolna 1870-ben épült fel, közadakozásból, egy már a 15-dik században létezett, de a török megszállás alatt megsemmisült kéthelyi Szűz Mária-kápolna helyett.
A fonyódi középkori palánkvár, másik nevén Fácános vár, maradványa a Balaton déli partján, Fonyód város keleti részében található.
Az 1950-es években építették a brüsszeli világkiállításra, mai formájában 2012 óta látható.
A Kezesfa egykor egy nagy tölgyfa volt, a Kéthely és Hollád közötti erdőben, melynek ágai az erdei utak irányába mutattak.
A méretes sziklaképződményt a szél és az eső munkája alakította ki.
A környék a magyarországi karácsonyfa-ültetvények hazája.
Mindszentkálla fölé nyugatról magasodik a 302 m magas Kopasz-hegy, az Öreghegy legmagasabb pontja.
Különleges formájú sziklavilág várja az idelátogatókat, a sziklák mélyedéseiben virágok és jellegzetes növények gyönyörködtetnek.
2021 májusában a vízimalom teljesen megújult, az épületben Pékmúzeum, Festetics Fűszerkert és Herbárium került kialakításra.
A hatszögletű, 17,5 m magas építmény legfelső kilátószintjéről szép kilátás nyílik a Balaton keleti és északi partjára, illetve a Bakonyra.
A Diszel faluban található, az Eger-patak felett átívelő, ötnyílású kőhíd a 18-dik században épült, Magyarországon még két hasonló van.
A víz Felső pannon-tengeri homokkő alól szivárog a mederbe, úgymond könnyeznek a sziklafalak.
Az Eger-patakon keresztül Hegyesd faluba vezető kőkeresztes, szoborfülkés kőhíd a Balaton-felvidék egyik legszebb kőhídja.
A fából készült, 31 m magas Margit-kilátó Cserszegtomaj és Hévíz között, a Biked-domb tetején található.
A Tethys-alagút Veszprémben, a Szent István-völgyhíd közelében és attól délkeletre, a Harmat utca és a Séd-patak között helyezkedik el.
Nem műemlék híd, viszont 2006-ban teljes felújítást kapott.
A Kemence-kápolnának becézett építészeti alkotás Sénye településtől dél-délnyugatra áll a Szilváshegyen, mögötte szép kilátás van a környékre - magántulajdon, de látogatható.
A környék néhány sziklája a Hámor, a Vörös-szikla, a Kepe-kő, a Csalános.
Az itt található élményjátékok az óriás csúszda, ugrálóvár, óriás sakk, célbalövős játékok, foci darts, vízi dodzsem, gokart pálya.
A Velencei-hegység Magyarország legöregebb tájegysége, gránit alapkőzetű, mely itt elszórtan, sziklacsoportokat alkot.
A Földön járó toronyóra, a plébániatemplom egykori órája, Zalaegerszegen, a Kosztolányi utcában, a Hevesi Sándor színház és a Griff bábszínház előtti téren található.
Az érdekes sziklacsoport, ingókő anyaga kvarcit, a Meleg-hegy gerincét követő kvarctelérből készítette a természet.
Egy csendes és nyugodt hely, egy jó állapotban levő kilátótoronnyal, eső elleni beállóval, több asztalból és padból álló piknikezőhellyel.
A 479 m magas Csóka-hegy oldalában, egy sziklafennsíkon, a Vértes-hegység szélén épült, a Gaja-patak völgyében áthaladó utat ellenőrizte.
Az emlékút Magyarország (jelenleg) leghosszabb vasalt útvonala, Bucsek Henrik hazai hegymászónak állít emléket.
Az Ariadné Fonala (Cuha-völgy) vasalt útvonal 130 m hosszú, D nehézségű, szintkülönbsége 40 m, 30-60 perc alatt teljesíthető.
A Cuha-völgyben kiépített Bakony Szíve (100 m, B) és Makarenkói Plafon (60 m, E+) vasalt útvonalak beszállási pontja egymás mellett található.
A közepénél, a sziklafalhoz érve, kiágazik belőle az E nehézségű, de rövid, 30 m hosszú Lali Király útvonal - ugyanitt ki lehet szállni a lemeneti ösvény irányába.
A Rövid Vágta (Cuha-völgy) vasalt útvonal 130 m hosszú, nehézsége C-D, épült 2021-ben.
A Mohos Csitri (Cuha-völgy) vasalt útvonal 150 m hosszú, B nehézségű, 2021-ben épült.
Téglalap alaprajzú, az északi sarkán egy háromszintes torony áll, melyhez támfal csatlakozik, neogótikus nyíláskeretekkel, 14 fa- és betonhordós pincéje poroszsüveg boltozatos.
A tavat a Bölömbika tanösvényen lehet körbejárni, a kilátókból a bivalyokat megfigyelni.
Az eredetileg fazsindelyes, impozáns épület átvészelte a második világháborút, de 1947-ben padlástűz miatt leégett, elbontható anyagát elhordták.
Az Alcsúti Arborétum 40 hektáron elterülő természetvédelmi terület, Magyarország legrégibb és legeredetibb angolpark jellegű kertje.
A dorozsmai szélmalom Kiskundorozsmán, a Szegedtől északnyugatra található városrészen található - 1821-ben építette Czékus Andor.
A vár északi végétől északra, 80 m távolságra, építmény alapfalaira utaló nyomok vannak.
A jól kitaposott ösvényekkel rendelkező, népszerű zöldövezetet délről a kereskedelmi és téli kikötő határolja, északról a már nem létező vasúti híd.
Az Óbarok községtől északra elhelyezkedő Öreg-Kőszikla-tető 225 méteren levő csúcspontjától körülbelül 100 méterre nyugatra található egy kisebb, piszkosfehér színű, lépcsős-teraszos alakú sziklatömb.
1883-ban épült, Ferenc József császár tiszteletére, az uralkodó ugyanis a Bérpalotában szállt meg, és ezen az átjárón mehetett át a Városházába.
Folyamatosan szerveznek itt koncerteket, képzőművészeti alkotótáborokat, falunapokat, kézműves vásárokat.
A 305 m magas Lóingató-hegy (igen, ez az eredeti, történelmi helynév) Óbarok községtől északra, illetve a vele egy közigazgatási területet alkotó Nagyegyházától keletre található.
A biatorbágyi Kő-hegy déli oldalának peremén kelet-nyugat irányú mészkővonulat húzódik, a legmagasabb pontja a 301 m magas Kőorr.
A Huszonnégyökrös-hegy a Budai-hegységben lévő Csíki-hegyek délnyugati nyúlványa, 288 m magas, Budaörshöz tartozik.
A Boldog Mórról, az egyik első magyar származású főpapról elnevezett, 18 m magas kilátótorony a Pannonhalmi hármas halom legdélibb magaslatán áll, a pannonhalmi főapátságtól dél-délkeletre, 257 m tengerszint feletti magasságban.
A pannohalmi arborétum története egészen az apátság alapításának idejére vezethető vissza, így a pannonhalmi arborétum és gyógynövénykert az első ismert, történelmi magyar kert.
A hagyomány szerint az 1860-as években Deák Ferenc akkori igazságügy-miniszter, a haza bölcse, az aradi vértanúk emlékére 13 tölgyfát ültetett Rátóton.
1,1 hektár területű, 500 m kerületű, 4-5 m mély, szabálytalan papucs formájú, mesterséges állóvíz.
Keskeny út vezet benne, az út melletti homokfalba borospincéket vájtak, ez a Nyúli pincesor, ahol ideális a hőmérséklet a bor érlelődéséhez.
A két szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony, egymás felé nyújtott keze a városrészek egyesítését, a köztük húzódó szakadék a Dunát szimbolizálja.
Felette áll Szent Gellért, a kereszténységet hirdető püspök szobra, akit a pogány magyarok hordóba zárva taszítottak le a szikláról, legalábbis a legenda szerint.
A Tündér-szikla a Budai-hegységben található, a 383 m magas Tündér-hegy gerincéből emelkedik ki, nevét a tündéri panorámáról kapta.
Korábbi nevei: 1879-től Bástya-sétány, 1930-ban Horthy Miklós-sétány, 1931-től Gróf Bethlen István-sétánynak.
Jeles turistaelődünk tevékenysége nagyrészt a Tátra hegységre terjedt ki, melynek kiváló ismerője volt.
Az ipari műemléki védelem alatt álló csongrádi pontonhíd a csongrádiak nyelvhasználatában fahídként van emlegetve, de a fa útpálya kivételével a híd vasszerkezetű.
A kilátó többemeletes, a legfelső szintjéről körpanoráma nyílik, ahonnan belátható a Budai-hegység és Budapest legnagyobb része.
Inkább gyerekeknek és kezdő felnőtteknek ajánlott, bár van rajta egy érdekesebb, 10 m hosszú butáni híd is.
A legenda szerint a sziklatömb a közeli domb tetejéről gurult le, és maga alá temetett egy lovast, aki azóta is alatta pihen.
1880-as években első állandó lakója, Tisza Lajos közmunka- ésközlekedésügyi miniszter, az 1879-es árvíz után Szeged újjáépítési biztosa építtette át Benedicty József tervei alapján.
A 3006 m hosszú hódmezővásárhelyi árvédelmi fal, vagy Kőfal, városképi jelentőségű műemlék, a várost körülvevő árvédelmi töltés - egyedülálló alföldi látnivaló, 1958 óta védelem alatt áll.
A szabályos nyolcszög alaprajzú kilátó egy második világháborús légvédelmi ütegállás újrahasznosításával készült.
Több mint 3200 fa- és cserjefaj él itt, rendkivül gazdag a díszfa-, díszcserje, illetve a lágyszárú gyűjteménye.
A bökényi duzzasztó és hajózsilip 1905-07-ben épült vízlépcső, a Hármas-Körös egy folyószakaszán biztosítja az öntözéshez szükséges vizet, és a hajózást teszi lehetővé a békésszentadrási vízlépcsőig.
A kertet a Bolza család létesítette, a 19-dik század végén, Tige Mária grófnő kezdeményezésére, egy 17 hektáros erdős-mocsaras területen.
Az Ördögoltár-szikla, más néven Csabai-torony, egy különleges sziklaalakzat, mely a Budai-hegységben, Piliscsaba déli szélén található.
A kőgomba különböző oldalairól nézve egyebet mutat, így például az egyik oldalról ET (a földönkivüli) fejéhez hasonlít.
Később a gencsi templom mellett állt, majd 1907-ben került a jelenlegi helyére.
A tanösvény körséta formájában két irányban is végigjárható, közben érinti a látványos kilátással kecsegtető, szokatlan formájú Krisztina-kilátót.
A Krisztina-kilátó 11 m magas kilátóteraszára egy szokatlan formájú, 30 fokos szögben megdöntött, fából ácsolt, fedett folyosó vezet fel.
A Sas-szikla egy kiterjesztett szárnyú sasra hasonlító sziklaalakzat, mely Piliscsaba és Pilisvörösvár között található.
Mindkét település felől megközelíthető, a Holdfény Liget mellett parkoló is van.
A magasból csodálhatjuk meg a Maros-parti ártéri környezetet és annak élővilágát, majd lecsúszhatunk a Kárpát-medence leghosszabb száraz szárazföldi csúzdáján.
Ez a híd Csongrád-Csanád vármegye legrégebbi téglaboltozatos hídja, összeköti Földeák belterületét a külterülettel, közlekedésre is szolgál, de rajta mennek keresztül a közüzemi vezetékek is.
Ez a juharlevelű platán (Peresznye, Vas vármegye) 26 m magas, kerülete 10,7 m.
A Pilis egyik legszebb bükkösén keresztül lehet megközelíteni a sziklaormot, lábunk alatt pedig a Pilisszentléleki-medence terül el.

Természeti értékek - Baranya vármegye
* Részletek bejelentkezés után.
[ Fel ↑ ]

Teljeskörű hozzáférés esetén

  • Hozzászólások, bejelentések
  • Turisztikai látnivalók keresése kulcszóra és koordináták körül
  • Utolsó megtalálások és hozzászólások
  • Balázs-hegyi kilátó adatlapjának követése
  • Közeli és meg nem talált rejtekhelyek megjelenítése térképen és listában - Nyugat-Mecsek térkép
  • Látnivalók a felhasználó földrajzi helyzetének közelében
  • Navigálás valós időben a terepen!

Hozzászólások

    Sikerült eljutni Nyugat-Mecsek környékére? Tetszett a Balázs-hegyi kilátó? Vagy csak egyszerűen hozzá szeretnél szólni, kiegészíteni a leírást? Meséld el nekünk a tapasztalataidat! Már összesen 8238 hozzászólás olvasható a webhelyünkön.

    Látnivalók a közelben

    Tudomásod van kevésbé ismert, szép és érdekes kirándulóhelyekről Baranya vármegyében? Oszd meg velünk az információidat, és adj lehetőséget a többieknek is, hogy megismerhessék ezeket a helyeket! Már 3753 helyszínt mutattunk be.

    [ Fel ↑ ]
    A hozzászólások, leírások szerzõik tulajdonai. Minden más tartalom © 2005-2024 Rejtekhely.ro, a hivatalos magyar geotrekking webhely. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.