Virgil Marzea-ház Segesvár MS-II-m-A-15983. Kézművesek háza az Iskola utca 8 szám alatt, épült a XVI-dik században, módosították a XVIII-dik században.
Céhek háza Segesvár A segesvári Céhek háza múzeum a Torony (Turnului) utca 1 szám alatt található. Segesvári és környékbeli kézművesek szerszámai, gépei és berendezései vannak itt kiállítva.
Bádogosok tornya Nagyszeben A volt Bádogosok tornya, a szebeni harmadik védőfal övezetnek része, a 16-dik században épült. Eddigi palyafutasom legagyafurtabb rejteke. Valami előadásra készülődhettek a szomszéd színházban. Elég nagy volt a forgalom arrafele, probáltam kieszelni, de mivel nem volt tul sok segitségem nem tudtam rájönni.
Jézer-csúcs Fogarasi-havasok Elég sokáig kerestem, de aztán megkerült. Megtaláltam ezt a geodobozt, gps nélkül.
A Wonnerth-ház az Ónművesek utca 4 szám alatt található, épült a XVI-XVII-dik században, módosították a XIX-dik században és 1938-ban. MS-II-m-A-15891.
Tímár-torony Segesvár A Tímár-torony a XIII-XIV-dik században épült, az Óratorony udvarát hívatott megvédeni. Az Ónművesek tornyával, egy várfolyosón keresztül, össze van kötve.
Sós kút Homoródújfalu Homoródújfalutól nyugatra, 1 km távolságra, egy sóskút található. A kút mélysége 3 m, a vízoszlop magassága benne 3 m (1882-es mérés).
Nagyszeben Szászföld "fővárosa", 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt. Az oldalon elsők vagyunk. Megtaláltam a filmdobozt, benne a listát. Madarat tolláról, keresőt találatáról ismerheted meg.
Ez nem mas, mint Busteni varosa fole magasodo Nagy Boglya sziklatornya, romanul Claia Mare. Bustényből indultam, a kabinos drótkötélpálya indító állomásától. Engem is megkisertett a nagy melyseg a Nagy Boglyarol, hogy onnan repulhessek egyet a nagy semmibe. Igen, a Nagy Boglyára mindenképpen vissza kell még térni.
A segesvári polgármesteri hivatal épületét, a régi Nagy-Küküllő vármegye palotáját, az egykori domonkos kolostor szerzetesi lakhelyeinek helyére építették. Ezzel az alkalommal lebontották a kádárok tornyát is.
Boglya-tető A Boglya-tető a szénaboglya formája miatt kapta a nevét. A Garcsin-völgy felőli részén, 100 méteres szakadék felett állunk.
Petőfi Sándor a szabadságharc idején Nagyszebenben is megszállt. Nem tudtam róla, hogy Szebenben van egy Petőfi Sándor park. Persze, hogy nem kell, mert 13 méternél közelebbit nem mutat, hanem csak kóvályog. Én is szénaszoborként találtam leírást róla a neten, de valószínűleg helytelenül használják.
Podragu-nyereg Fogarasi-havasok A Tölgyeshát-gerinc (Tölgyerdő háta, németül Eichenrücken, Eichrücken, románul Lunca Postei) Segesvár déli szélén emelkedik a város fölé. A harmadik osztrák katonai felmérés térképén ez a hely Kalbertritt (Borjak útja) helynévvel szerepel, a város Goldberg (Aranyhegy) negyedében (elővárosában).
A barcarozsnyói Fundáta-völgyi barlang Rozsnyótól 3,5 km-re található, nem messze a rozsnyói vártól, 790 méter tengerszint feletti magasságban. A 80-as evekben mar jartam itt. A félreértések elkerülése végett pontosítanék. Szep kis barlang, erdekes cseppkovek.
1332-ben már plébániatemploma van - a templom legalább egy évszázaddal korábbi, mivel eredeti formája szerint román stílusú, tornyos, háromhajós bazilika.
A Székelykeresztúrhoz tartozó, a várostól 1 kilométerre települt Fiatfalva látnivalói közé tartoznak a falu délnyugati részén található iszapvulkánok. A szárazság miatt csak a legfelső, D-K-i vulkán működött, enyhén szivárgott az iszap.
Ebben a házban lakott Krauss György (1607-1679), Segesvár krónikása és történésze, a XVII-dik századi Erdély történelmének szerzője.
Orzanele-nyereg, románul Saua Orzanele (Orzaneaua).
Számtalan zuhatagot és vízesést képez. A kék kereszttel jelzett, Busteniből a Babele-menedékházhoz vezető túraútvonal mentén, a Jepii Mici (Caraiman) völgyében levő patak vize folyamatos esésben van.
Turdolya-szikla Alsórákos A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik. A sziklás alakzat csúcsa az N 46. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére.
Az Olt folyó Ágostonfalva és Alsórákos közötti 10 km hosszú, kiszélesedett szorosában csak kisebb barlangokat hagyott meg az erozió. Alsórákos felfedezésére kerékpárral indultam, Kirulyfürdő, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Felsőrákos, Ágostonfalva utvonalon.
Várhegy Bölön Mivel nagyon szép idő volt úgy döntöttünk, hogy Sugásfürdő felől közelítjük meg. A bölöni Várhegy megközelíthető Bölön felől, és tovább a bölönpataki roma telepről kiindulva, erdei utakon.
Orbán Balázs leírása alapján a dúsan felfakadó, jéghideg vizű forrást régen Tolvajok kútjának nevezték. Az új, Honterus-forrás nevet 1845-ben kapta, a völggyel együtt.
A zuhatag a Szarvas-tetőtől délre található, a Tigáj-völgyében (régebbi térképeken Szarvas-völgy), közvetlenül az út mellett. A Tigáj-vízeséshez Felsőkomána faluból kelet felé indulva érhetünk el, a Komána völgyében a patak melletti erdőutat követve.
Közismert a Nyerges-tető és az itt lezajlott ütközet, hiszen közel van, könnyen el is érhető. Hasonló ütközet zajlott le aTömösi-szorosban is, de ez kevésbé ismert a mi tájainkon, mert távolabb van tőlünk. A patak felől közelítettem meg az emlékművet.
Rüsz falu szász temploma egy kis dombon áll. Megvan a dobozka. A templom nagyon tetszett.
Caltun-kapu, magyarul kiejtve Kölcún-kapu.
Erődített evangélikus templom Sáros 1449-ben János bíboros oklevele szerint Szent Jakab tiszteletére szentelt temploma van, mégpedig a késő gótikus kor jellegzetességeit magán viselő egyhajós, tornyos templom.
A rejtek mellől kitűnő rálátás van Bolnok villanegyedére.
1280-ban Dilia, 1323-ban Dálya, 1353-ban Daly maior, 1488-ban Dallendorf, 1523-ban Dellendorf néven fordul elő az oklevelekben.
Kerc a Fogarast Nagyszebennel összekötő főút közelében, az Olt partján, terül el. Kercen még augusztusban voltam, de akkor nem tudtam, hogy szerepel a rejtekhely listán. A kolostor romjai között éppen a Kronenfest folyt.
A rejtek adta magát, de doboz nem volt sehol.
A Bárbes agyarai sziklacsoport, románul Coltii lui Barbes, alatt vezet el a piros ponttal jelzett túraút egyik szakasza. Mi ezt az ösvényt visszavonulásra használtuk, Szinaja felé, miután bejártuk a Vágy völgyét, és megnéztük annak vízeséseit.
Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Tehat konkreten, mivel en nem irok ekezetes karakterekkel, magyaran mondva "magyarul" a leirasaimban.
A túránk második napján ragyogó napsütésben indultunk a Caraiman-kereszthez, a Babele menedékháztól.
Több ízben is eltűnt már a földvári geodoboz. A geoláda áthelyezésre került. A ládát nem találtam meg. 1240-ben Castrum Sancte Marie néven jelentkezik a forrásokban, 1379-benSaxonum de Fewldwar, 1381-ben Feulwar alias Marienburg, 1489-benMarienburg, 1529-ben Marienberg formában fordul elő.
Későn indultunk útnak, nem számoltunk avval a csúcsforgalommal, ami Busteniben volt, mikor gyalog gyorsabban lehetett haladni, mint autóval. Miután már elég sokat hallottunk meg olvastunk erről az új útról ideje volt kipróbálni is.
