Pelága-nyereg Retyezát-hegység Nagy-Szviniecsa-csúcs, románul Svinecea (Sviniecea) Mare.
Kis-Tucsila-csúcs, romanul Varful Tucila Mic.
Délmagyarország legtekintélyesebb római municípiuma, Tibiscum, Krassó-Szörény vármegyében feküldt, a mai Zsuppa helyén. Igazából sokkal impozásabb építményekre számítottam.
Nárciszrét Felsőszálláspatak A Retyezát-hegység északi részének leggyakrabban használtmegközelítését ajánljuk. Pedig könnyű volt, első körben ugyanis azt állította a GPS, hogy a túl parton van. Kivettem belőle a TB-t. Köszönöm a bejegyzést, és a ládakarbantartást.
Tényleg Pistyulé volt a címzett, rosszul emlékeztem. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham erejétől meg is tántorodtunk volna. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham ereje meggyőzőtt volna, hogy tessék visszafordulni. A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek.
Szkerisóra köve-csúcs, románul Varful Piatra Scarisoarei.
A Temes-Cserna árok a Kárpátok leghosszabb folyosószerű árka, 90 km hosszú, Örményes és Teregova között összeszűkül, kialakítva a Teregova-szorost. A Teregova szűk szorosán keresztül kapcsolódik északra a Teregova-felszín a Karánsebesi-medencével.
A régi iskola romjai Merisor Az egykori fogadó helyén épült, ahol a postakocsik idejében az utasok megálltak pihenni, lovat cserélni. Az 1897-ben épült, régi általános iskola romjai a merisori ortodox templommal szemben állnak.
Grujú-csúcs, románul Varful Gruiu (Gruiul). A Nagy-Páring-csúcstól keletre található első magaslat, tengerszint felett 2345 m-en.
Hunyad vára a Zalasd patak meredek partja fölé emelkedő dombon létesült a XV-dik század első felében. Elrejtettem egy dobozt a kastélyban, a régi kaputoronyba, egy faragott kő csúcsos része alá. Mivel másoknak is minivakációja volt, itt is tele volt látogatóval és nem tudtam kedvem szerint keresgélni. Rendes sáskajárás van várban s környékén, hátha nem lenne ez a covid hisztéria.
Csomfu-tó Retyezát-hegység A Flórián-szikla egy érdekes, csúcsos formájú sziklaképződmény, az Üveggyári telep (Tamásdi üveggyár, Colonia Fabricii) szélén.
Ferenc József egészalakos szobrát 1906 október 7-én avatták fel Karánsebesen. Az igazat megvallva, szerintem az öreg császár jobban nézett ki azon a talpazaton. 1943-ban eltávolították, azóta a talapzaton Dragalina tábornok szobra áll.
A volt emlékmű felirata: Hunyadi János tizenötezer vitézével, az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatá ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében.
A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek. Habár a fél hegyet összemásztam érte. Tetszettek a noteszben található bejegyzések. A Pelága-csúcs nem volt betervezve a mai napra.
A Kis-Páring-csúcsot kihagyva, az alatt és attól délre, kelet felé indulva lehet haladni a Nagy-Páring-csúcs felé vezető túraösvényen. Az 1850 m magas Badea-csúcsról feltérhetünk a 2074 m magas, füves Kis-Páringra.
A Ruszka-havasok Sztrigy hegysorában, a Hátszegi-medence nyugati szélén, a Demsusi-patak mellett fekszik Demsus (Demsdorf) falu. A legrégibb görögkeleti templomnak tartják. Ez, tényleg egy építészeti kincs.
Észak-Lolája-csúcs.
A bánsági szfinxnek nevezett kőszikla a Herkulesfürdőhöz tartozó terület délnyugati szélén, a Cserna folyó partján, a DN 6 jelzésű műút közelében található.
Őraljaboldogfalva református templomát a késő román korban építették, tornyát román stílusu ikerablak díszíti, bizánci jellegű freskóit a 14-dik század elején készítették. Pontosabban szólva a diószedésnél a gyönyörű, román stílusban épült református templom udvarán, mialatt a geoláda elrejtődött. Szerintem a honfitársaink csak el vannak foglalva a mogyorógyűjtőgetéssel. A kepek es a segitoszoveg segitsegevel(ugyanis egyelore gps nelkul keresek) megtalaltuk.
Krivádia-szoros A völgyhídról néztük a szorost, nem volt kedvem a Banica után újra mezítlábra vetkőzni.
A Gemanarea-csúcs a Páring-hegység főgerincének és 2420 m magas Szlivej (Slivei) hegytömbjének találkozásánál helyezkedik el. Innen körülbelül 1 óra alatt lehet feljutni a Nagy-Páring 2519 m-es csúcsára.
Krivádia vártorony Krivádia községtől délre fekvő Gyálu-Babi dombon magasodó erődítményről korábban úgy tartották, hogy egy római őrtorony maradványa. Csak az újabb kutatások derítették fel, hogy valójában Perényi Péter építtette a zömök tornyot 1528 táján. Nagyon impozáns a hatalmas kútgyűrűre hasonlító vártorony.
A Kis-Páring egy füves csúcs, mely 2074 m magasságban helyezkedik el. Petrozsény irányából, a Maleja-völgyből indulva, a Badea-csúcsról kapaszkodhatunk ki ide.
Szervesdi nárciszrét Erődítmény Felsőszálláspatak Felsőszálláspatak község a Retyezát-hegység északi lejtőjének végében, a Hátszegi-medence déli részében terül el. Mi több, egy másik doboz véletlenszerű megtalálásánál is, mialatt a megfelelő rejteket kerestem. A doboz megvan, igaz 6 éve nem nyúltak hozzá.
Fekete-tó, románul Lacul Negru.
Petrozsényi Egyesületi Fürdő, 1923-1925 - Grivita Rosie utca 36 szám, Petrozsény.
Nagy-tó (Lacul Mare) - Rossz-völgy (Valea Rea).
Turcselu-tó, románul Taul Turcelu.
Szlevej-csúcs Retyezát-hegység Én is ott voltam a rejtésnél. Szép kis tó, olyan, akár egy tengerszem a Mohosban. Bár a Retyezát majdnem száz glaciális eredetű tavának nagy többsége 1900 és 2200 m közötti magasságokban található és nyílt terepen, a Fenyőkközti-tó 1740 m-en jött létre, a fenyőerdő közepén.
Pelága-rét Retyezát-hegység
.JPG "Barokk Makoldy-ház - Kolozsvár")
