Ha a Szécsény-patak irányában felnézünk a Hargita gerincére, két kis tisztást láthatunk. Kerékpárral kerestem fel a helyet, a volt Fenyőke menedékház és a Piricskei letérő közötti Nagyerdő közbirtokosság utjánál tértem le a megyei utról. Szokás szerint késve indultam neki. A Som-kút felől indultam be a Lucsba, itt az erdő szélén nagyon sok fa ki volt dőlve, az erdő is nagyon száraz volt.
A Rompácai-borvíz kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos tartalmú és mésztufát rak le. A helyiek szerint a rompácai borvíznek gyógyhatása van, sokan ma is használják.
A Baróti-hegység erdővel borított szelídhajlású hegyek-dombok képét nyújtja. Ez is az utamba esett a Benko kert fele.
A Lepcsosrol mar a Toronyszekebe leptunk.
Mig sokan otthon toltottek a husvetot v. A város szélén, jót lehet járni erre, és inni kis sós vizet. Már rég készülök megkeresni ezt a rejtést, de csak most került sor rá. 2011-2012 környékén a szovátai önkormányzat a sóhegyek tövéből, a hegyből kibukó sósforrás vizét, a géravizet, a Géra utca, Csendes utca, Tölgyes utca találkozásához, az egykori Géra fürdő területére vezette be.
Csíkmindszent felől a Hosszúaszóba vezető út közepén, a Bükk feje gerincén állva, nem tudtuk eldönteni, hogy mit mihez tódtak. Kerékpárral indultam egy kis rejtéssel is egybekötött dobozkeresésre.
Útban Tündér Ilona vára felé megkerestük Sóstótetej várát is. Mivel nem egy és nem kettő korhadt csutak található a környéken és persze hóval borítva, de miután úgy feltúrtuk a helyet, hogy a vaddisznók elbújhatnak mellettünk, végül csak előkerült a dobozka. Nagyon helyes. Itt mi lettünk az ezüst érmesek.
Tiborc vára, Bibarcfalvától délre fekvő, Várbükk nevű hegyen épült. Az esős idő elől menekültünk Csíkszeredából dél felé. A valaha létezett, és néhány térképen még nyomtatva is látható, de a valóságban nyomaiban sem. Azért, őseink jó nagy várat húztak fel, olyan mint a Herec vára.
Előkerült a GPS, kiszámoltuk a helyes irányt, elővettük a dobozt. Mivel most még nem volt besötétedve, s az úthoz, a parkolóhoz is nagyon közel van úgy döntöttünk, hogy ideje megkeresni ezt a dobozt is. Tobb mint 150 eves tortenet, es sajnos ma is gyakran ismetlodik nalunkfele. A Csíkszereda - Székelyudvarhely közötti országút déli oldalában levő parkoló mellett, közel ahhoz a kanyarhoz, amely alatt a Gyepü-patak átfolyik az országút alatt, egy régi, több mint százéves kőkereszt árválkodik az oldalban.
Dianna Levendula Kert Székelykeresztúr 2023-ban, június 24-én kezdődik a Dianna Manufaktúra levendulaültetvényények hatodik szüretje. A levendulakertbe két kapun keresztül is be lehet jutni, a Kriza János utca 59, illetve a Székely utca 9 szám bejáratainál.
A XIX-dik század végén épített keskenynyomtávú vasút Gyulafalváról (ma Kommandó) indult Kovásznára. Vasárnap a kovásznai sikló aljában kerestem a geodobozt, amíg rá nem jöttem, hogy csak a segédpont helyén keresem a geodobozt. Lentről már háromszor végig gondoltam, hogy na, onnan aztán nem. Gratulálok a sikeres túráért.
Mirkvásár templomáról az azt körülvevő várfalon feltüntetett két évszám ad biztos eligazítást: 1517 és 1541. Ekkor erősítik a templomot a négyszög bástyáira támaszkodó falakkal.
Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek.
Felkeresése Csernáton falu határában nem könnyű feladat, mivel eléggé eldugott helyen fekszik. A Bodoki hegység keleti lábánál megbújó Szentkert temploma Székelyföld legkorábbi várfallal övezett egyházi épülete.
Ozsdola és Martonos között, egy dombon, a Kurtának nevezett helyen, van egy nagy, bár nem óriás méretű, de legendás kő. Nem könnyű megtalálni, mert sűrűn benőtte a cserjés.
A 957 m magas Cenk-hegy Brassó délkeleti oldalán emelkedik, itt már az Árpád-korban erődítmény állt. Megtalaltam. Igazából most már van 5. Kovászna felé vezető útamon egy bő fél napot töltöttem Brassóban.
Fel orat kerestuk, teto alatt, mogott, folott, de nem talaltuk. Ez nem jött össze.
Középkori templomról nincs adat. Lakói azonban tiszta katolikusok voltak, akik a reformáció idején unitáriusok lettek.
Ha mar az igehez kozel kerultunk, ideje volt egy kis furdozesre is gondolni a mindszentek havaban. Tetszett, hogy rendben van tartva a fürdő, a környéke, hogy asztfaltos úton tudtuk megközelíteni. A Nagy Székely Kincskeresésre készülve, rejteni indultunk a Bereck és Kökös közötti útvonalon. A Martonosi-patak völgyfőjében édes-kénes, gyógyhatású ásványforrások vannak.
Kézdivásárhely felől érkezve, a kászonjakabfalvi eltérő előtt pár méterrel le lehet hajtani az útról, parkolásra alkalmas kis hely van a domboldal aljában.
Máré várától lefele, a meredeken ereszkedő ösvényt követve, a Vármege elnevezésű helyen, az erdőben egy vastag, legalább 3 m kerületű bükkfára bukkantam.
Eredetileg Nagybacon filiája volt, 1734-ben lesz önálló és 1794-ben épül mai temploma. Szép karcsú torony, gondozott templom. Épp az utolsó pillanatban sikerült bemennünk a templomba.
Van egy kicsi falu Székelyudvarhely közelében, de mégis távol tőle, ahová ritkán jár idegen, a polgármester is csak választások előtt látogatja meg. Nem a legegyszerűbb eljutni Gyepes faluba, illetve Homoródremetére. Homoródfürdőtől indulva, a Cekenden és a vadonon keresztül közelítettük meg a helyet.
Gelence Kézdivásárhelytől 9 km-re fekszik, itt található Székelyföld egyik leghíresebb műemléke, a 13-dik században román stílusban épített katolikus templom. Misivel jártunk itt, barátaink ajánlása nyomán. Ismet arra jartunk, a kapuban egy uj, gyonyoru Szent Laszlo szobor fogadott a felujitott templom elott. Sokszor jártam Kézdivásárhelyen, de Gelencéről nem tudtam.
Lázár várkastély Gyergyószárhegy A töltöttkáposzta-fesztivál alkalmából érkeztünk Gyergyószárhegyre. Igyekeztem nehogy valaki megelőzzön, és örvendtem, hogy ostromtervemet nem kell bedobjam, mert kivül is van geoláda. Mivel a kastélylátogatás meghatározatlan ideig szünetel, "bosszúból" ;) rejtettünk egy dobozt a falon kívül. Gyergyószárhegy településéről az első, napjainkig fennmaradt okleveles adat 1406-ból való, amikor egy Lázár Bernát nevű előkelő mondhatta a magáénak.
Létrás-szakadékvölgy Királykő A Letras szakadekvolgy a Kiralyko eszaki feleben talalhato, a nyugati leszakadasban. Megkozelitese legkonnyebben a Diana menhely fele vezeto kek savon, majd az ebbol kiagazo piros kereszt jelzesen lehetseges.
Először a tájban gyönyörködtünk, már csak ezért is megérte ideautózni. Kis forgolódás után meglett a doboz.
1267-ben jelentkezik első ízben oklevélben praedium Nicolai néven. A templom kulcsa a falu bejáratánál balra, a 99-es háznál van.
Alsórákos kevesek által ismert látnivalója a Kövesoldal tetején 1676 és 1686 között épültreformátus erődtemplom melletti temető. A várkastélytól, hogy betartsam az ajánlott sorrendet. Nagy örömmel fotóztam a lábtól állított gombosfákat, hisz kiegészítették a már meglévő kopjafa- fotó gyűjteményem. Szerencsére a térkép meg a képek alapján nem volt nehéz rátalálni a zöld béka buvóhelyére.
Érdekes ez a temető. Érdekesek ezek a sírkövek, érdemes volt felkeresni ezt a helyet is. Maros megye egyik legjelentősebb sírkőkészítő központja Havadtő.
Kirándulásunk harmadik állomása. Eredetileg én jelentettem be a Paplázon található emlékhelyet érdekes helyként. Lövéte határa, az azt körülvevő magaslatok, kereszteződések bővelkednek ujrállított és régi keresztekben.
A kilátótorony melletti házikó ablakába kitett tájékoztató szerint a kilátó naponta 12 és 19 óra között látogatható, ingyenesen. Ma a sós forrásnál jártam és innen már nagyon közel volt a kilátótorony. A rejtek tudatos, rosszindulatú kifosztását kizárom. Bár az időjárás nem kedvezett, volt egy kis szabad időm, és felkerestem a tornyot, amit ugyancsak zárva találtam.
Majdnem minden templom esetében, az épület mellett van a papilak, a kántor vagy a harangozó lakása. Kár, hogy zárva volt. Bélafalva gótikus temploma legkésőbb a 15-dik századból származik, újraépült 1758-ban, átépítették a XIX-XX-dik században.
Gyergyószentmiklós déli kijáratánál, a város és Tekerőpatak között, az út keleti oldalán, egy kőtömb és egy fedett kereszt hívja fel magára a figyelmet. Az emlékhelyet Ferenc pápa 2019 június elsejei, csíksomlyói látogatása emlékére hozták létre.
Turdolya-szikla Alsórákos A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik. A sziklás alakzat csúcsa az N 46. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére.
Ezt is az elsőnapi turán találtam meg csapatmunkával. Az első Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt.
A Nagy-barlang nevet is viselő sziklaüreg jurakori mészkőben jött létre, 162 m hosszú, járataiban ritka denevérfajok élnek. A barlangon sáros patak folyik keresztül.
Csíktaploca északi részén, a Csicsó és Delne felé elágazó országút szomszédságában, az 1912-től felhagyott régi temető mellett áll. A kis kápolnaszerű építményről azt feltételezik, hogy Nepomuki Szent János szobrának lehetett védfala.
Öröm volt találkozni, közösen mászni, közösen eldönteni, hogy merre is. Bálványosfürdőről indultunk, Csiszárfürdő érintésével.
Nem is tudtunk errol a templomrol, bar sokszor jartunk mar Gelencen.
