Mátéfalva település (Brassó megye) Központ: Alsórákos. Mátéfalva román elnevezése: Mateias.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén.

Mátéfalva (Brassó megye) és környéke turisztikai látnivalói

1377-ben Racus néven említik először.
A falu különleges temetkezési szokásairól árulkodnak a temetőben található faragott lábfák, a halottak lábához elhelyezett, úgynevezett gombosfák.
Vulkanikus kráter Alsórákos
A bazalt kitermelését 1895-ben kezdték meg.
Egy szűk kapun lépünk be, és a szemünk elé tárul egy majdnem ovális alakú, hatalmas feltárás, melynek egyik tengelye körülbelül 400 m hosszú, a másik pedig körülbelül 200 m.
Az ortodox templom, mely a falu felett és attól nyugatra található, 1982-ben volt felszentelve, és Szent Piroska nevét viseli.
Mihályvára Mátéfalva
Itt csodálhatjuk meg az ország egyik legöregebb, több mint kilencszáz éves tölgyfáját, a Kárpátok öregét is.
Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére.
A Kárpátok öregje Mirkvásár
Sósvizes kút Mirkvásár
A hágókról levezető utak a Barcaságon csomósodnak, hogy innen több átjárón át vezessenek tovább Erdély központi részei felé.
Rákosi Tepő Alsórákos
15 m mély, a bejáratánál 5 m széles és 3 m magas, befelé alacsonyul és 50 m-re kiszélesedik, körülbelül 45 fokkal süllyed lefelé.
A völgy bal oldalán, az Oltra nézve helyezkednek el a Töpe-barlangok.
Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla.
Ekkor erősítik a templomot a négyszög bástyáira támaszkodó falakkal.
Bazaltos kőzetek alkotják, melyek körülbelül 1 millió évvel ezelőtt keletkeztek.
A gerince egy kifli alakú görbülethez hasonlít, a két vége Alsórákos felé mutat.
A feltételezések szerint az egyszintes épületet 1553-ban építették, majd a 18-dik században átalakították.
Kék-kő Ürmösi Töpe-patak
E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek.
A feltételezések szerint 1553-ban építették egy középkori kolostor romjain, állítólag Bethlen Gábor is lakott itt egy ideig.
A falutól délkeletre, a Kis-Homoród és Kósd-patak (Kozd, Koos, Kosdbach) összefolyásától alig több mint 1 km-re keletre.
A hely a Tolvajos-barlangtól körülbelül 500 m távolságra található, észak-északkelet irányba.
Egykori malom és villanytelep Homoród
Innen dél felé folyik, majd 6 km után, Szászugránál, az Oltba ömlik.
Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla.
Iskola és községháza - Homoród
A többtornyú, impozáns erőd értékei a virágmintás, több szinten futó karzata, illetve a régi szentélyben látható 13-14-dik századi freskók.
Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is.
Találunk itt néhány százévesnél idősebb sírkövet, feliratuk szóhasználata érdekes, elgondolkoztató, néha megmosolyogtat.
A 16-17-dik századi várról okleveles nyom alig maradt.
Kerék-domb alatti vízesés Ágostonfalva
A látványos sziklaalakzat néhány lépésre van a települést átszelő műúttól, a helybeli cigányok házai mögött.
Mai temploma a XIV-dik században épülhetett, 1488-as felirata javítására vonatkozik.
A városi tanács nem engedélyezi, a terv csak 1761-ben valósul meg.
Több mint százötven évvel ezelőtt népszerű fürdőt létesítettek itt.
A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető.
Neve is a szász telepítés előtti eredetre mutat: Kőhalom.
Ha középkori templomról nincs is adat, bizonyos, hogy voltak katolikus hívek, akik a reformáció után unitáriusok lettek s az 1630-as események után is megmaradtak unitáriusoknak.
A Feketevár név talán egy, a kezdetben fagerendákból épült palánkvárra utal.
Itt született Apáczai Csere János 1625-ben.
Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert.
A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető.
[ Fel ↑ ]
Faragott kövei gótikus átalakításokról vallanak.
Borvíz fürdő Bölön
Az 1505-ben végzett erődítések során a keskeny templom elveszti eredeti formáit.
Kálmán, László és Béla pénzérméket találtak itt, melyek az 1048-1114-as évekből származnak.
Büdös-feredő Bölön
Alsóvenice
Középkori templomról nincs adat.
Késő gótikus stílusú.
A sóskút mélysége 0,55 m, a vízoszlop magassága 0,55 m.
A 80-as években itt egy üzletközpont és orvosi rendelő épült.
[ Fel ↑ ]
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.