Cserénfa település (Somogy vármegye) Közeli látnivalók: Szent Mihály Plébániatemplom Szentbalázs, Keresztek Cserénfa, Harangláb Cserénfa, Szent István szobor Cserénfa, Római katolikus templom Hajmás, Tűzoltókocsi Hajmás, Szentjakabi Bencés Apátság Romkert Kaposvár, Szent Vendel templom Kaposhomok.
Turisztikai látnivalók - Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben teljeskörű hozzáférés esetén. - Bejelentkezés/RegisztrációCserénfa (Somogy vármegye) és környéke turisztikai látnivalói
A Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek egyik népszerű kirándulóhelye, magassága 592 m, a tetején pálos kolostorrom és toronykilátó. Közelben található látnivalók az Éger-völgy, az Éger-tető, a Babás szerkövek, a Jubileumi kereszt, a Zsongor-kő, és a Farkas-forrás.
A Jakab-hegy tetején, a csúcstól délkeletre légvonalban mintegy 500 m-re, egy fára épített házikó Császár Péter munkája, egy failak. A művész üzenete: Nem kell a fákat kivágni ahhoz, hogy házat építsünk - a fát és a mesterséges építményeket össze lehet kombinálni.
A Baranya megyei természetjárók panteonja a Közép-Mecsekben található, a Büdös-kúti kulcsosház mögött, a Feri-forrással szemben. A kereszttel megkoronázott, két mohos sziklatömbön gránittáblák vannak elhelyezve, melyek elhunyt természetjárók emlékét őrzik.
Nádasd elfelejtett vára, a Rékavár (Rákvár) a feltételezések szerint a 13-dik században épült, majd valamikor később tűz pusztította el. Sajnos, sem az építéséről, sem a vár pusztulásáról nem maradt fenn írásos emlék.
A 320 méteren található Balázs-hegyi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a Pécsi-tóra és a Nyugat-Mecsek erdős hegyvonulataira. Az eredeti, 1975-ben épített kilátó leégett, 2001-ben már fémszerkezettel építik újra, amit 2014-ben felújítottak.
A Csillagpark a Zselici Tájvédelmi Körzet területén található, 2009-ben elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. A csillagvizsgálót csak előre meghirdetett programok keretében lehet bejárni, önállóan nem látogatható.
A Kis-Tubes 577 méteren található kilátóterasza 1959-ben épült, tetejéről pompás panoráma nyílik a hegyláb alatti Pécsre. A Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán, a Misinát a Tubessel összekötő gerincen elhelyezkedő betonkilátó Kiss Tibor tervei alapján készült.
Az Ágnes-vízesés a Mecsek legnagyobb vízesése, igaz a patak vize csak másfél-kétméteres magasságból zuhan alá egy mésztufaküszöbön. A közelben található látnivalók a Meleg-mányi-vízesés és a Mánfai-kőlyuk.
A Tettyei mésztufa-barlang, egyedülálló geológiai képződmény, Pécsett található. A mésztufában kialakult üregrendszer körülbelül tízezer éves, járatait mesterségesen is bővítették, labirintusrendszert hozva létre benne.
Püspökszentlászló kastélyának környezetét már az 1797-es felépítés után parkosították, az arborétum mai formáját Hetyey Sámuel püspök létesítette. A kastélyt 2015-re felújították, ma találunk itt egy zarándokházat, egy turisztikai információs pontot, a kastély történetét feldolgozó kiállítást, valamint a Mindszenty-emlékkiállítást.
A hajdani középkori lovagvár, Máré-vár vagy a Magyaregregyi vár, a Mecsek egyik kis hegycsúcsán áll. Az épület elődje a 13-dik században épült egy őrtorony helyén, majd átépítették reneszánsz palotává, míg 1543-ban a törökök lerombolják.
A Leány-kő Magyaregregytől nyugatra található, a Kisvaszari-vízfolyás felső, Vágyom-völgynek nevezett részében. A legenda szerint itt vált kővé egy pásztorlegény és leány, a szülők átka nyomán, miután szüleik tiltó szava ellenére egymásba szerettek.
Az Óbányai-völgy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található, Óbánya és Kisújbánya között húzódik. Látnivalói, többek között, a Ferde-vízesés vagy Tündér-lépcső, és a Csepegő-szikla.
Képes-fa LibickozmaA Képes-fa Libickozmától délnyugatra áll, a faluhoz tartozó Kopárpuszta tanya felé vezető úton, az odvában elhelyezett Szűz Mária-kép előtt gyakran imádkoznak a helybeliek.
A Gömbkilátó, eredetileg a magyar alumíniumipar, ma Balatonboglár város jelképe, a 165 m magas, vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán áll. Az 1950-es években építették a brüsszeli világkiállításra, mai formájában 2012 óta látható.
A fonyódi középkori palánkvár, másik nevén Fácános vár, maradványa a Balaton déli partján, Fonyód város keleti részében található. A vár létezésének első hiteles említése 1548-ból származik.
A szőlőhegyi Istenanya kápolna 1870-ben épült fel, közadakozásból, egy már a 15-dik században létezett, de a török megszállás alatt megsemmisült kéthelyi Szűz Mária-kápolna helyett. 1944 végén és 1945 elején a tornyában katonai megfigyelőállomás volt, azóta többször is felújították.
A szekszárdi Szőlő- vagy Kálvária-kilátó a város címerének jelképeiből, szőlő- és kalászmotívumokból létrehozott kompozíció. A Bartina városrész fölé magasodó, kilátóként használt építményt 1983-ban avatták fel, lassan a város jelképévé vált.
A Diszel faluban található, az Eger-patak felett átívelő, ötnyílású kőhíd a 18-dik században épült, Magyarországon még két hasonló van. Az Eger-patakon egykor több hasonló híd volt, közel száz vízimalom és az ezeket összekötő szekérutak hálózata.
Perczel-kastély Somogybükkösd Belső-Somogy ritkábban látogatott részein, Csurgó környékén áll a somogybükkösdi Perczel-kastély. A környék a magyarországi karácsonyfa-ültetvények hazája.
A Kőtenger a Káli-medence legismertebb nevezetessége, Mindszentkálla és Szentbékkálla között található. Különleges formájú sziklavilág várja az idelátogatókat, a sziklák mélyedéseiben virágok és jellegzetes növények gyönyörködtetnek.
Mindszentkálla fölé nyugatról magasodik a 302 m magas Kopasz-hegy, az Öreghegy legmagasabb pontja. A tetejéről csodálatos körpanoráma nyílik a Káli-medencére, látni lehet innen a Gulácsot, a Csobáncot, a Tóti-hegyet, a szigligeti várromot.
A Kezesfa egykor egy nagy tölgyfa volt, a Kéthely és Hollád közötti erdőben, melynek ágai az erdei utak irányába mutattak. Amikor a fa kiszáradt, valaki kéz formájúra faragta meg az ágait, innen a kezesfa elnevezés.
A Bagolykő-Róka-szikla, természetes kilátóhely, Ábrahámhegy község nyugati szélén található. A méretes sziklaképződményt a szél és az eső munkája alakította ki.
Fekete nyár Drávakeresztúr Ez a fekete nyár (Drávakeresztúr, Baranya vármegye) jelenleg Magyarország második legnagyobb egytörzsű fája, kerülete 11 m, belsejében hatalmas odú van.
A Sötétvölgyi-kilátó, másnéven Várhegyi-kilátótorony Szekszárdtól nyugatra, a Kakasd melletti 205 m magas Vár-hegy oldalában áll - a népszerű túracélpontot 2003-ban építették.
Talabér-Bujtor-Osvald-féle vízimalom Gyenesdiás A Talabér-Bujtor-Osvald-féle vízimalom Gyenesdiáson, a Malom utca 7 szám alatt található - az első írásos emlék 1551-ből származik, de nem lehet tudni, hogy ki és mikor építette. 2021 májusában a vízimalom teljesen megújult, az épületben Pékmúzeum, Festetics Fűszerkert és Herbárium került kialakításra.
A siklósi vár Magyarország egy fontos történelmi nevezetessége, erődjének falait 1260 körül rakták le, az első írásos emlék 1294-ből való. Az alacsony magaslaton épült erődítmény belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú, külső és belső várból áll.
A Szent Gaál-kastély, eredeti nevén Zomba-Szentgál-Dőry-Pejacsevich-Komlósi kúria, Szekszárd és Zomba település között, Szentgálszőlőhegyen található.
Az egykori Hunyadi birtok és a barokk stílusban megépített, jelenleg műemlék Hunyady-kastély Sáripusztán található, Kéthely külterületén. Sáripusztai üres kastély - Kéthely környékén jártam, a Somogyszentpálon lévő varjaskéri román kori templomrom mellett ezt a helyet néztem meg. A kastélyépület nyugati szárnya 1760-ban épült, a keleti szárny és a főépület 1912-1920 között.
Az Eszterpusztai templomrom Cikó község külterületén, Cikótól délre, Ófalutól keletre, az egykori Ösztör (Eszter) nevű település helyén áll. A templomot a 15-dik században építették, gótikus stílusban, egy 1776-ból származó kéziratostérkép már romként tünteti fel.
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.