1446-ban jelentkező neve (Marienburg) Mária tiszteletére szentelt templomáról tanúskodik, az 1417-ben feltűnő Erenberg szász lakosságra utal. Szerencsére könnyű helyen van. Könnyen meglett, de az a fránya kő majdnem kifogott rajtam. Meglett, jó hogy van akinek befér a keze.
1319-ben Beryteluka, 1503-ban pedig Berecztelke néven jelentkezik az okiratokban.
A Csicsói-Hargita északi kilátópontja és a kőgombák között, látványos sziklabástyákat láthatunk.
Egykori evangélikus templom, ma Szent Demeter ortodox templom.
Az egykori Nagypiac középső részén áll Erdély egyik legszebb késő barokk épülete. Miután összeszedtem a kis csapatot, közösen, elsétáltunk az utolsó rejtekhelyhez. Amikor megjelent ez a rejtés, arra számítottam, hogy a geodoboz valahol a forgalmas járda felőli részen van elrejtve. Nem pillanatragasztó, hanem egy méregdrága két komponenses "szuper" ragasztó.
Óriások dombja Atosfalva Az Óriások dombja valamikor Maka várához tartozott, jelenleg a csókfalvi határ legdélibb és legmagasabb csúcsa. Innen nagyméretű emberi csontok kerültek elő a múltban, talán ezzel magyarázható e hely neve is.
Szeltersz egyik nevezetessége a nádasszéki borvíz. Miután megkóstoltuk Nádasszék sós borvizét, a szekeres helybeliek csodálkozására eltűntünk a rengetegben. Na, e mán a kaptató. Ez volt kirándulásunk első állomása.
A környéken itt nyílik legkorábban a hóvirág, a farkasboroszlán, a csillagvirág és a májvirág. A Bojzás-forrás Marosfő pompás bükkerdejének öléből ered, különösen tavasszal vagy ősszel érdemes egy erdei sétát tenni odáig.
A Gomolyát-domb lábánál, a Bálintitt kastély előtt fekszik a Báró kertje. Dolgom volt Ernyében és gondoltam megkeresem a tó körüli dobozokat.
Itt, a Kripta lábok nevű dűlőn (Orbán Balázsnál Kőláb nevű domb) áll Pekri Lőrincz gróf négyszög formájú, kivehetetlen feliratú sírköve. A falu nyugati szélén, közel a Maroshoz, a Ripa nevű szakadékos oldal felett található a település református temetője.
A Nepomuki Szent János-kápolna a csíksomlyói kegytemplom előtti templomkert bal oldalán áll, a kerítőfalba építve. Nem is tudtam, hogy ez egy rejtekhely.
Éjjel könnyű :-). Nagyon jó a hely. Megtalaltuk, eleg hamar sikerult rabukanni, de annal nagyobb volt az orom. A marosvásárhelyi Kultúrpalota vagy Közművelődési Ház 1911-1913 között épült, Dr.
A Lobogó-borvízforrást a házak között, egy mellékutcán lehet megközelíteni.
A középkori ujrafelhasználáskor körben egy földsáncot alakították ki, ez az építkezés a 13-dik század második felére tehető. Fehéregyházától 3 km-re délre lévő 400 m magas hegyen középkori vár nyomai találhatók - itt először az őskorban vagy a dák korszakban építettek ki egy erődítményt.
A doboz korul nedves minden. Gondoltam, távol tartja majd az illetéktelenek. A mai sétán megtaláltuk, a hangyák nagyon beköltöztek a doboz mellé. Izsák Márton és Csorvássy István alkotása, melyet a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum előtti Bolyai téren 1957 szeptember 8-án lepleztek le az iskola alapításának 400 éves évfordulóján.
Bár a Gyerekek palotája viszonylag közel van hozzám.
Zsögödi fahídak Csíkzsögöd A Csíkszeredához tartozó Zsögödben két felújításra, javításra szoruló fahíd is van, az egyik az Olt-folyó felett, a másik a Fitód-patakon. A kettő közül az Olt-híd érdekesebb, hiszen itt még a teljes hídszerkezet fából van - érdemes most megnézni, alulról is, mert a jövőben betonszerkezetűre tervezik átépíteni.
Görgényszentimre látnivalója a 18-dik században épült Bornemisza-kastély, mely valamikor Rudolf Habsburg trónörökös vadászkastélya volt, ma erdészeti iskola működik benne. Szép kastély, csodálatos kert. Rákóczi-, Bornemissza-kastély, ki melyik nevén ismeri.
A Hagymás hegységben a Fehér mező fölé impozáns sziklafalaival magasodik a Patkó-kő. A doboz elég könnyű helyen található. Van egy patkó alakú szikla, mely a Nagyhagymás tetejéről nézve piros- fehér színeivel oldja Feketehagymás sötét színét.
Kolozsnagyida vára A Mezőség északkeleti részében, a Szamosmelléki dombvidék Sajói ágában, a Tekei Dipse-patak mellett fekszik Kolozsnagyida község. A település keleti végénél, a falu szélétől körülbelül 1 km-re emelkedik az 516 m magas Várhegy.
Durutya-Ebner-ház Segesvár No itt csak szemét és a doboz sült helye van. Azt hiszem csak a helye van meg, fotoval fogom alatamasztani.
A Székelykeresztúrhoz tartozó, a várostól 1 kilométerre települt Fiatfalva látnivalói közé tartoznak a falu délnyugati részén található iszapvulkánok. A szárazság miatt csak a legfelső, D-K-i vulkán működött, enyhén szivárgott az iszap.
Nagyernye nevét az ér, vízfolyás főnévből származtatják, mások szerint az Árpád-korban élt Ernyei családról kapta. Sajnos az útjavítás miatt sok munkás pihent a környéken. Mágneses a doboz, vonzza a romákat? Mi is többször próbálkoztunk itt, de mindig kupaktanács volt, amikor arra jártunk.
Brancusi Végtelen oszlop című szobrának másolata egy kis ráadással, a tetejére egy sas került. Marosbogát fő utcáján, mely a települést észak-dél irányban metszi át, mielőtt átmennénk az autópálya alatt, a 429-es számú ház udvarán, egy ismerős műalkotás vonja magára a figyelmet.
Esti sétára indultunk a terepjáróval és az Ördög-tó - Csíkdánfalva utat választottuk.
A Kirulyfürdői letérővel szemben, a jelenleg zárt Kalibáskő vendéglő mellett, egy kis erdei játszótér áll üresen. A pünkösd előtti pénteken utaztam erre.
A zárt parkkal körülvett létesítmény Radó Sándor tervei alapján készült, szecessziós stílusban, 1908 és 1911 között. Az 1-es számú ivóvízmedence és a szivattyúház az egykori Széll Kálmán (ma Verii - Nyár) utca 4 szám alatt található.
A Terkő-nyereg fontos turisztikai csomópont, északnyugati irányba a piros sáv jelzés az Egyes-kőhöz vezet. Csodálatos társakkal, csodálatos időben, csodálatos tájakon, egy csodálatos napot töltöttem kedvenc hegységemben.
Nagyon megdolgoztatott ez a hegy, pláne miután a biciklit is feltaszítottam az erdő széléig, nehogy gyalog kelljen hazamenjek. Alsóidecstől keletre lévő, 596 méteres magaslaton feküdt hajdan Idecs vára.
Szentgerice látnivalója az 1670-ból származó, szép kazettás mennyezetű, unitárius templom. A belsejét is tükörrel -elemlámpával, de nem találtunk dobozt.
A hargitafürdői, fokozatosan bezárt kaolinbánya után több meddőhányó és zagytározó maradt gazda nélkül. A Balu park mellett van a legnagyobb zagytározó, ahol 14,5 hektáron 3,5 millió tonna kaolinsteril halmozódott fel.
Gyergyószentmiklós déli kijáratánál, a város és Tekerőpatak között, az út keleti oldalán, egy kőtömb és egy fedett kereszt hívja fel magára a figyelmet. Az emlékhelyet Ferenc pápa 2019 június elsejei, csíksomlyói látogatása emlékére hozták létre.
A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló a nyolvanas évek végén épült. Soha nem használták, jelenleg üresen és romos állapotban áll.
Árokaljára érkezve, egyszer az északkeleti kapun próbálkoztam, de az zárva volt. Ez aztán az ambíciós keresés. A Bethlen-kastély a 19-dik században épült, neobizánci stílusban - ma a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofón Központja működik benne, és tudományos konferenciák színhelye.
A csíksomlyói Mária-kegyhely ma már egyre inkább a vallási turizmus szinterévé válik. Udv mindenkinek, megtalaltam az elso dobozomat (szuzdoboz) Csiksomlyon a Baratok Feredojenel. Köszönjük a lehetőséget. Első kis-geoláda, érdekes rejtés, érdekes irószerekkel, azért le lehet velük irni a nagy betűket is :).
Körbejártuk, nézelődtünk, kavicsbánya, vadkacsa, halász volt a környéken. Ez a rejtekhely volt abban a pillanatban a lakhelyemhez legközelebb levő, nem saját, általam még meg nem keresett. A Göröcsfalva közelében levő, benyúló földnyelvvel rendelkező, a rejtő által Nyelves-tónak keresztelt tó, az újabban elhelyezett irányjelző táblákon Rákosi tó elnevezéssel jelenik meg.
A Lucskőtől a gerinc túrát folytatva, észak irányba, eljutunk a Kis-Lucskőhöz. Ez a gerinc utolsó kiemelkedő sziklája.
Ha Juh-patak felől érkezünk, a Patkókő alatt elhaladva, kék pont vezet a Berszán-pusztán keresztül. A Fekete-Hagymás a Hagymás-hegység második legmagasabb hegye.
Ettől északnyugatra, 300 m-re, a Veres-kő-bütü csúcsára megfigyelő- és szálláshelyet építettek. A Kis-Beszterce északi oldalán, a 15 számú út felett épült az északi erődítmény, egy hatszög alaprajzú zártsánc.
Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. Erdőszentgyörgy református temploma gótikus, a 13-14-dik század fordulóján épült.