Geotrekker
Navigálj valós időben a terepen, segítünk megtalálni az itt elrejtett kincsesládát! Bejelentkezés után.
Bazaltoszlopok - Alsórákos - Turisztikai látnivalók <-- Regisztráció
 


Bazaltoszlopok - Alsórákos

Az egyik bányaudvar északi falában 10-12 m magas, függőleges bazaltoszlopokat tártak fel. Az oszlopok, a piroklasztit rétegre ráfolyt bazaltlávák kihülése során keletkeztek. A szürke, tömör bazalt helyenként zöld olivin kristályzárványokat tartalmaz, az oszlopok keresztmetszete öt- vagy hatszögű...

Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben - regisztráció után, teljeskörű hozzáféréssel.

***

Néhány kép a Rejtekhely.ro képtáraiból:

Mirkvásári öreg tölgyfás legelő
A 900 éves fa
Leány-vár - Bereck
Kilátás
Teleki Téka - Marosvásárhely
Bibliotheca Telekiana
Szencsedi nárciszmezők
A liget
Fingó-borviz - Korond
Összetétel
Laposlik - Korond
Laposlik - 3
Málnavész sziklája
Szemétmezők
Ördögmalom-vízesés - Bucsecs-hegység
Rojtos harangvirág
Hattyúk tava - Faragó
Hattyúk 2
Csodavár
A barlang szája

Eljutottál erre a helyre, és különleges felvételeket sikerült készíteni? Töltsd fel a képeidet a Bazaltoszlopok Alsórákos fotóalbumba!

***
Kalandjáték jellegén túl, a rejtekhely-keresés igazi kihívása az arra fogékony emberek figyelmének felkeltése, Székelyföld, Erdély, illetve a Kárpát-medence természeti látnivalóinak, történelmi és kulturális örökségének, valamint igaz értékeinek megismerésére, ismertetésére.

Fedezzétek fel Alsórákos és a környék turisztikai értékeit, ismerjétek meg az általunk bemutatott szép és érdekes látnivalókat, mint amilyen a Bazaltoszlopok!

A Persányi-hegységet, kelet-nyugat irányban átvágó Olt-folyó a szorosból kilépve Alsórákosnál újból belevágja széles medrét a negyedkor elején képződött bazalterületbe. A bazalt kitermelését 1895-ben kezdték meg. Lépjél be a virtuális kincskeresők titokzatos területére, és keresd meg a Rejtekhely geojátszótér itt elrejtett geodobozát!

A legközelebbi település Alsórákos, 1,18 km távolságra található.
Orbán Balázs - A Székelyföld leírása: Az alsórákosi szoros
Milyen fontos látványosságok és népszerű látnivalók vannak a Bazaltoszlopok Alsórákos közelében?
(részletek teljeskörű hozzáféréssel)
590 m-re. Egy szűk kapun lépünk be, és a szemünk elé tárul egy majdnem ovális alakú, hatalmas feltárás, melynek egyik tengelye körülbelül 400 m hosszú, a másik pedig körülbelül 200 m. Megtaláltam. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány helyet, a környék látnivalói közül. Ha minden igaz, a mustáros dobozon azóta is az én ákombákomjaim díszelegnek. Az alsórákosi bazaltoszlopoktól megközelítőleg 300 méterre északra található a Fenyős Kőfejtő.
640 m-re. Az alsórákosi bazaltoszlopoktól körülbelül 700 méterre, északnyugati irányban, földúton autóval is megközelíthető a Hegyes tető, vörös-fekete színű vulkáni salak bányája. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. A túratársak jóindulatából én találtam meg elsőnek ezt a geodobozt. Tegnap, július 28-án megtaláltam az - engedjétek meg, hogy így nevezzem - erdélyi Grand Canyonban elhelyezett geodobozt is.
1,1 km-re. Alsórákos kevesek által ismert látnivalója a Kövesoldal tetején 1676 és 1686 között épültreformátus erődtemplom melletti temető. A falu különleges temetkezési szokásairól árulkodnak a temetőben található faragott lábfák, a halottak lábához elhelyezett, úgynevezett gombosfák. A várkastélytól, hogy betartsam az ajánlott sorrendet, és mivel ugy döntöttem, hogy a bazaltbányát és a Rákosi Tepőt egy következő alkalomra hagyom, hogy alaposan körbejárhassam, a temetőt kerestem meg. Nagy örömmel fotóztam a lábtól állított gombosfákat, hisz kiegészítették a már meglévő kopjafa- fotó gyűjteményem. Szerencsére a térkép meg a képek alapján nem volt nehéz rátalálni a zöld béka buvóhelyére.
1,3 km-re. A falunak már a középkorban is volt temploma. Már voltam itt egy párszor, de csak most sikerült bejutnom a kastély területére. A környék látnivalóit barátaimnak megmutatni érkeztem Alsórákosra. Biztosan mentem a megjelölt helyre. Alsórákos a tatárjárás előttvalószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult.
1,9 km-re. A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. Hat igen most mar elindult.
2,2 km-re. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére. A sziklás alakzat csúcsa az N 46. A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik.
3 km-re. A Kárpát-kanyar hágói a legfontosabb átjárócsoport, amely a Kárpát-medencét a Fekete-tenger térségével összeköti. A hágókról levezető utak a Barcaságon csomósodnak, hogy innen több átjárón át vezessenek tovább Erdély központi részei felé. Jo es tartalmas a leirasod a varrol es kornyekerol, de lenne egy-ket kerdesem is. Tepő, Töpe, és Tepej csak változatai ugyanannak a helynévnek, valószínűleg csak a különböző kiejtés miatt. A tartalmas leírásnak nem én vagyok a szerzője.
3 km-re. Az Olt rakosi szakasza folotti karszt teruleten,  az Also-Rakos feloli oldalon talalhato egy piramis alaku meszkoszirt, aminek a neve Rakosi Tepo, 820 m magassaggal.
3,4 km-re. A völgy bal oldalán, az Oltra nézve helyezkednek el a Töpe-barlangok. Mar majdnem sotetben botorkaltunk lefele az Urmosi Toperol. Alsórákos felfedezésére kerékpárral indultam, Kirulyfürdő, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Felsőrákos, Ágostonfalva utvonalon. Az Olt folyó Ágostonfalva és Alsórákos közötti 10 km hosszú, kiszélesedett szorosában csak kisebb barlangokat hagyott meg az erozió.
3,7 km-re. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej.
4,2 km-re. A Kék-kő közvetlenül az Ürmösi Töpe-patak, osztrák térképeken Ürmösi határ-patak völgyében vezető erdőkitermelő út mellett található.
4,6 km-re. A Kőpince egy sziklaüreg a Tollas oldalában, mely a Kerekhegy tetején levő Kőasztallal néz szembe. 15 m mély, a bejáratánál 5 m széles és 3 m magas, befelé alacsonyul és 50 m-re kiszélesedik, körülbelül 45 fokkal süllyed lefelé.
5 km-re. A Kerekhegy az Alsórákos környékén található hegyek közül a legmagasabb, 932 m tengerszint feletti magasságával. A gerince egy kifli alakú görbülethez hasonlít, a két vége Alsórákos felé mutat.
5,1 km-re. A hely a Tolvajos-barlangtól körülbelül 500 m távolságra található, észak-északkelet irányba. Az Ürmösi határ-patak, jelenlegi nevén Ürmösi Töpe-patak fejének baloldali ágán egy érdekes sziklakapu található, mely alatt átfolyik a víz.
5,9 km-re. Mirkvásár mellett található egy különleges tölgyfás legelő. Itt csodálhatjuk meg az ország egyik legöregebb, több mint kilencszáz éves tölgyfáját, a Kárpátok öregét is. Mirkvásár északkeleti szélén, a híd mellett egy nagy kőre festve megtaláltuk a jelzést a tölgyfás legelő felé.
6,5 km-re. A Kárpátok öregje - Mirkvásár.
7,5 km-re. Útban a Datki-szoros felé, a DN13 jelzésű út felől, mielőtt beérnénk Oltbogát faluba, egy faragott kőből készült templom hívja fel magára a figyelmet. Az ortodox templom, mely a falu felett és attól nyugatra található, 1982-ben volt felszentelve, és Szent Piroska nevét viseli.
7,7 km-re. A mirkvásári sósvizes kút a falu templomától keletre, 740 m távolságra, illetve a megyei úti letérőtől mintegy 500 m-re található.
8,2 km-re. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.
8,2 km-re. Ekkor erősítik a templomot a négyszög bástyáira támaszkodó falakkal. Mirkvásár templomáról az azt körülvevő várfalon feltüntetett két évszám ad biztos eligazítást: 1517 és 1541.
9,5 km-re. A falu délnyugati kijáratánál, a régi térképeken Kiskőbányának nevezett részen, egy különleges, sündisznóhoz hasonlító sziklát találunk. Megtaláltam, kár, hogy cigánytelep van a tövében. Mivel az urmosi templom zarva volt (nem szeretem a zarakat) igy felkerestem a sundisznot, cigany kornyezetben. A látványos sziklaalakzat néhány lépésre van a települést átszelő műúttól, a helybeli cigányok házai mögött.
9,7 km-re. Székelyzsombor eredetileg szász település volt, és temploma is abból a korból való. Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII-XIV-dik századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom eredete is.
9,9 km-re. Találunk itt néhány százévesnél idősebb sírkövet, feliratuk szóhasználata érdekes, elgondolkoztató, néha megmosolyogtat. Székelyzsombor temetője a falu felett, az evangélikus templom és a parasztvár között domboldalon terül el.
9,9 km-re. A Kis-Homoród patak két partján fekszik Székelyzsombor, felette magasodik Székelyzsombor vára. Nagyon ötletes a rejtek. Es meg vittem magammal vagy 25 embert. Egy jó kis emelkedő után értünk fel a várba. A 16-17-dik századi várról okleveles nyom alig maradt.
10,1 km-re. A hévízi Olt-híd újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal. Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla.
10,1 km-re. Az olthévízi bazalt mikro-kanyon védett terület a Persány-hegység középső csoportjában, az olthévízi patak völgyében található. Bazaltos kőzetek alkotják, melyek körülbelül 1 millió évvel ezelőtt keletkeztek. Tényleg jól el van dugva ez a kis kanyon.
10,2 km-re. A falutól délkeletre, a Kis-Homoród és Kósd-patak (Kozd, Koos, Kosdbach) összefolyásától alig több mint 1 km-re keletre. A homoródi iszapvulkánok (helyesen iszapforrások) Homoród (Hameruden) település, a Geréd (Griedenreeg), és a Szenes-tető (Kohlenreeg) között találhatók.
10,2 km-re. Az olthévízi Guthman-Valenta kastély a Kálnoky-kastélytól 300 méterre dél-délkeletre található, az ortodox templom szomszédságában. A feltételezések szerint az egyszintes épületet 1553-ban építették, majd a 18-dik században átalakították. Ez az épület még megmenthető.
10,2 km-re. Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. Minden a legnagyobb rendben. Nem volt könnyű, orr után tájékozódni, de elékerült. A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető.
10,4 km-re. A feltételezések szerint 1553-ban építették egy középkori kolostor romjain, állítólag Bethlen Gábor is lakott itt egy ideig. Ez most a Haller vagy a Kálnoky kastély, mert az útmutató táblák szerint Kálnoky kastély. A Haller-udvarház Olthévíz központi részében, egy festői és szépen karbantartott, évszázados tölgyfákkal teli parkban található.
10,4 km-re. A XVIII-dik században unitárius anyaegyház. Ha középkori templomról nincs is adat, bizonyos, hogy voltak katolikus hívek, akik a reformáció után unitáriusok lettek s az 1630-as események után is megmaradtak unitáriusoknak. Ott voltam a rejtesnel. Mert nem tudtam bemenni egyik kapun sem a templom udvarára. Nagyon szívesen.
10,5 km-re. Az egykori homoródi malom és villanytelep, a két Homoród összefolyásától 500 m-re északkeletre található, az ortodox temető alatt, a Mirkvásárról érkező 132 jelzésű út északi oldalán.
10,6 km-re. A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik. Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert. Megtaláltam a dobozt.
10,6 km-re. Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Miután a megadott koordináták 10 méteres körzetében hiába kerestük, megvizsgálva minden fát, végül a doboz várnál levő fa gyökerei közül került elő. Szóval ti minden leírás, szöveges segítség, kép vagy gps koordináta nélkül találtátok meg a rejtekhelyet?
10,8 km-re. A Homoród-folyó úgynevezett forrása, pontosabban kezdete, a Kis-Homoród és a Nagy-Homoród összefolyásánál található, Homoród községben. Innen dél felé folyik, majd 6 km után, Szászugránál, az Oltba ömlik.
11 km-re. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek. Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek.
11 km-re. A gótikus korból egy keresztelőkút maradt meg. Felsőrákosnak középkori gótikus temploma volt, teljesen újjáépítették.
11,2 km-re. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk.
11,4 km-re. A homoródi Móric-híd (régi osztrák térképen Morizbrücke) újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal. Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla.
11,4 km-re. Az apácai Feketevárat székely határőrök létesítették a 14-dik században. Ott voltam a rejtesnel. Szép időt kaptunk el. Időzhettünk volna akár többet is, de tűzött a nap, és siettünk. A Feketevár név talán egy, a kezdetben fagerendákból épült palánkvárra utal.
11,4 km-re. A többtornyú, impozáns erőd értékei a virágmintás, több szinten futó karzata, illetve a régi szentélyben látható 13-14-dik századi freskók. Sajnálom, hogy nem találtad meg. Mert a templomot nyitva találtam, sőt a toronyba is fel tudtam menni. Homoród központjában található egy nagyon szép román kori, 1270-ben épült evangélikus erődtemplom.

Természeti értékek - Brassó megye
* Részletek bejelentkezés után.
[ Fel ↑ ]

Teljeskörű hozzáférés esetén

  • Hozzászólások, bejelentések
  • Turisztikai látnivalók keresése kulcszóra és koordináták körül
  • Utolsó megtalálások és hozzászólások
  • Bazaltoszlopok adatlapjának követése
  • Közeli és meg nem talált rejtekhelyek megjelenítése térképen és listában - Alsórákos térkép
  • Látnivalók a felhasználó földrajzi helyzetének közelében
  • Navigálás valós időben a terepen!

Hozzászólások

  • Mintha mas bolygon lennenk - Megtalaltuk Aronekkal, GPS nelkul. Mintha mas bolygon lennenk.
  • Betettem-kivettem - Betettem a Cochon nevu utazo malacot amelyet a Schuller kaputol hoztam el nemreg. Mielott visszatettem becsomagoltam egy nylon zacskoba, jon a tel hamarosan.
  • A geodoboznak hült helye volt - A geodoboz helyét többedmagammal mértük be. A bazaltoszlopok feletti sziklacsoport aljában a mélyedést és a köveket ugyan megtaláltuk, de a geodoboznak, sajnos, hült helye volt.
  • Oszlopok - A doboz a helyén van. Levi.
  • Terep - 3 - A bánya után kerestem meg ezt a ládát. Ez is megvan.
  • Bazalt orgonasípok - Szép hely, több odafigyelést érdemelne.
  • Erre jártam, benéztem :) - Erre jártunk, gondoltam megnézem megvan-e még. Megvolt, habár már nem az a láda amit ezelőtt néhány évvel itt találtam.
  • Bazaltorgonák - Mindenképpen többre érdemes ez a látványos feltárás, természeti jelenség, mint hogy csak POI-ként szerepeljen ezen a webhelyen, ezért ujra rejtettem egy dobozt.
  • Őrzött rejtek - Alsórákosi kincskeresésünk második állomása volt. A vulkanikus kráter felől megközelítve messziről kinéztük a rejteket, de nem lett volna veszélytelen toronyiránt haladni.
  • Látványban elmarad a tó mellett - Előbb a tónál jártunk, onnan jöttünk az oszlopokhoz. Fordítva kellet volna.
  • A gyík a helyén - Könnyű volt megtalálni a dobozt, hisz ott volt a gyík (: Az oszlopok mértani pontossága bámulatba ejtő. A környezet is friss és üde, kellemes itt sétálgatni.
  • Ez egy beugratós kérdés? Nem tudod ki lehet a többi arckép gazdája?

Sikerült eljutni Alsórákos környékére? Tetszett a Bazaltoszlopok? Vagy csak egyszerűen hozzá szeretnél szólni, kiegészíteni a leírást? Meséld el nekünk a tapasztalataidat!

Néhány látnivaló

Tudomásod van kevésbé ismert, szép és érdekes kirándulóhelyekről Brassó megyében? Oszd meg velünk az információidat, és adj lehetőséget a többieknek is, hogy megismerhessék ezeket a helyeket!

[ Fel ↑ ]
A hozzászólások, leírások szerzõik tulajdonai. Minden más tartalom © 2005-2024 Rejtekhely.ro, a magyar geotrekking webhely. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.