Örményesi-szoros Örményes A Temes-folyó két szakaszon is bevágta magát a Szemenik-hegység kemény, kristályos kőzetébe. A Teregova falutól északra található szoros mellett, Örményesnél is szép, vadregényes, epigenetikus szurdokvölgy alakult ki.
Ferences templom és kolostor Szászváros Ferences kolostorról már 1260-ból van adat a vatikáni Varasinum írásos kódexben. Megtaláltam a kis "BabBerci-féle" dobozt ott ahol a segítö információ mutatta. Ez volt az első szászvárosi doboz, amit megkerestem.
Krivádia vártorony Csak az újabb kutatások derítették fel, hogy valójában Perényi Péter építtette a zömök tornyot 1528 táján. Nagyon impozáns a hatalmas kútgyűrűre hasonlító vártorony. Krivádia községtől délre fekvő Gyálu-Babi dombon magasodó erődítményről korábban úgy tartották, hogy egy római őrtorony maradványa.
Rosiile-tó Páreng-hegység A Páring-hegység legnagyobb, 3,72 hektár vízfelületű tava. A Rosiile-tengerszem a róla elnevezett gleccsermedencében található, 2000 m magasságban.
Szerelem-alagút Obrézsa Több helyen is meg lehet közelíteni, Obrézsa egyik mellékutcája is keresztezi a sínpárt. Csodálkozom, hogy egyáltalán még létezik a sínpár. A Szerelem-alagút egy elhagyott sínpár fölé nőtt fakoronák által kialakított zöld folyosó, Obrézsa és Novákfalva között, Karánsebes közelében, Krassó-Szörény megyében.
Grujú-csúcs, románul Varful Gruiu (Gruiul). A Nagy-Páring-csúcstól keletre található első magaslat, tengerszint felett 2345 m-en.
Tényleg Pistyulé volt a címzett, rosszul emlékeztem. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham erejétől meg is tántorodtunk volna. A csúcson úgy fújt a szél, hogy egy-egy szélroham ereje meggyőzőtt volna, hogy tessék visszafordulni. A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek.
Szkerisóra-tó, románul Lacul Scarisoara.
A Ponor-rét, melyet az Isten tenyere néven is emlegetnek, a Kudzsiri-havasok Gradistea Muncelului-Cioclovina Nemzeti Parkjában található. Köszönet a játékvezetőnek, tőle hallottam először erről az ízlésemnek megfelelő helyről.
Őraljaboldogfalva református templomát a késő román korban építették, tornyát román stílusu ikerablak díszíti, bizánci jellegű freskóit a 14-dik század elején készítették. Pontosabban szólva a diószedésnél a gyönyörű, román stílusban épült református templom udvarán, mialatt a geoláda elrejtődött. Szerintem a honfitársaink csak el vannak foglalva a mogyorógyűjtőgetéssel. A kepek es a segitoszoveg segitsegevel(ugyanis egyelore gps nelkul keresek) megtalaltuk.
Nopcsa kastély - Szacsal, XIX-dik szazad.
Az Erdélyi Érchegység déli részén, Feredőgyógy településen olyan szénsavas források törnek a felszínre, amelyek környezetükben jelentős mennyiségű mészanyagot halmoztak fel. Kihasználva a természetes úton létrejött forráskrátert, a langyos források feltöréseinél, a mésztufában, a rómaiak fürdőmedencét alakítottak ki. Már az ókorban felismerték a termálvíz gyógyító hatását, ezért a rómaiak komoly fürdőt alakítottak ki a mészkőtufában.
A Máda község északnyugati szélén, a Gyógyi-patak partja közelében álló utolsó ház kertje mellől indul északi irányban egy ösvény. Körülbelül 400 métert gyalogolva könnyen megtalálható a barlang - a szurdokig el kell menni, innen indul az ösvény.
Tiszti kaszinó Petrozsény Mihai Viteazul utca 2. Egykori Petrozsény részvénytársaság tisztviselőinek kaszinója 1905, ma Ion D Sarbu-színház.
Pozsgai erdő A Pozsgai erdő természetvédelmi terület 20 hektáron.
Mija-tó Páreng-hegység A Mizsa-tó (Mija) a hasonló nevű csúcs impozáns sziklaorma alatt terül el, egy kőomlásos kráterben. 1980 m tengerszint feletti magasságban található, 0,8 hektár területű tó.
A tavacska víztükre a Szlivej-hegygerinc északi aljában, a sziklás törmelék és a morénagátak között csillog. A 0,62 hektáros Zöld-tó a Sztojnica-csúcstól kelet-északkelet felé található.
Hasznald ki, mert ha jol ertettem doktor leszel. Megtaláltuk, igen ám - gondoltuk magunkban - de hol a vízesés? A legtöbb túrázó északról közelíti meg a Retyezát-hegységet, a Nuksóra völgye mentén, kocsival vagy menetrendszerint közlekedő mikrobusszal érkezve a Carnic menedékházig. A Déli Kárpátok szivében emelkedő Retyezát egyike a Kárpátok leglátványosabb hegytömegeinek.
Ez egy dák település és hasonlóan a többi feltárt erődítéshez itt is megfigyelhető a mészkő tömbökből épült falazási technika a murus Dacicus. A település nagy valószínűséggel a második dák háború (105-106) alatt pusztult el.
Pelága-nyereg Retyezát-hegység A tó vízét a Galceag földalatti vízerőmű hasznosítja. Az Oasa-tó a legnagyobb mesterséges vízgyűjtő tó a Sebes völgyében.
A Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén található, Krassó-Szörény és Hunyad megyék területén. A Szárkő név az ómagyar szár szóból ered, kopaszkövet jelent.
A Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok nyugati részén található. A térképen egy eldőlt, egyenlő szárú háromszögre hasonlít, melyet nyugaton a Temes völgye választ el a Szemeniktől, északon a Bisztra a Ruszka-havastól, délen a Hideg patak a Godjántól és a Csernai-havasoktól, keleten a Sesz és a Nagy patakok a Retyezáttól. A túránk legmagasabban fekvö dobozát a Kis-havasi kereszt alatt találtuk meg.
A Gorj megyei Pádes községhez tartozó Cserna-falu területén található, 1166 hektáron terül el. Miért írod azt, hogy "csak úgy oda van téve az út mellé"? A Ciucevele védett terület, a Cserna-folyó és a Szén pataka között terül el.
Pestere egykor erődített barlangját Parospestere határában kereshetjük fel. Felsőszálláspataktól mindössze néhány kilométerre délre, a Paros-patak mellett fekvő község két részből áll - az északra eső Parosból, és a hozzá 2,8 km-re délre fekvő Pesteréből.
Branu-nyereg Godján-hegység Piski városka fölött, az Érchegység Nagyági csoportjának délii végében, az itt északnyugatra kanyargó Maros jobb partján fekszik Arany község. A falu délkeleti végében, az Arany-hegy lábánál, közvetlenül a Maros ártere fölött középkori vár is állott egykor.
A hely neve a régi osztrák térképen Eisen-Stollen, ami a német Bergwerkstollen-ből fordítva, magyarul vasbánya-bejáratot jelent. A Kohó-kövek Kőfalu (románul Pietroasa) településtől délkeletre találhatók.
