Szákul (Krassó-Szörény megye) és környéke turisztikai látnivalói

Tibiscum római municípium
Délmagyarország legtekintélyesebb római municípiuma, Tibiscum, Krassó-Szörény vármegyében feküldt, a mai Zsuppa helyén. Római Igazából sokkal impozásabb építményekre számítottam.

Szerelem-alagút Obrézsa
A Szerelem-alagút egy elhagyott sínpár fölé nőtt fakoronák által kialakított zöld folyosó, Obrézsa és Novákfalva között, Karánsebes közelében, Krassó-Szörény megyében. Sínek Csodálkozom, hogy egyáltalán még létezik a sínpár. Több helyen is meg lehet közelíteni, Obrézsa egyik mellékutcája is keresztezi a sínpárt.

Ferenc József szobrának talapzata Karánsebes
Ferenc József egészalakos szobrát 1906 október 7-én avatták fel Karánsebesen. Ferenc Jóska Az igazat megvallva, szerintem az öreg császár jobban nézett ki azon a talpazaton. 1943-ban eltávolították, azóta a talapzaton Dragalina tábornok szobra áll.

Szervesd tava
Szervesd tava V@lybra_1 Miután leparkoltunk megkerültük a tavat.

Sebestorony
A Szörényi-havasokhoz tartozó Szárkő-Godján-hegység északnyugati részében, Karánsebestől keletre fekszik Sebestorony község. Havas hegyek alatt Fél óra gyaloglás után értünk fel a romokhoz. V@lybra_2 A szervesdi tó után megkererstük a Sebestoronynál elrejtett dobozt is. A falutól 1 km-re északkeletre található a 420 m magas Stirminica-hegy, melynek ormán többemeletes toronyrom dacol az idők múlásával.

Zsuppányi halomsírok
A Bozsor községhez (románul Traian Vuia, régebb Bujor) tartozó Zsuppány településtől északnyugatra két halomsírt találunk. A nagyobbik, Zsuppányi halomsírnak nevezett lapos halom 610 méterre, kelet - északkeletre található a Bégaszuszányi vasúti megállótól, 30 méterre északra a Glavica pataktól, annak jobb partján.

Bégaszuszányi halomsírok
A Bozsor községhez (románul Traian Vuia, régebb Bujor) tartozó Bégaszuszány településtől északra több halomsírból álló régészeti lelőhelyt találunk. Tiku (Ticu) halma, egy Hallstatt-kori szentély, 540 méterre van a templomtól és 20 méterre délre a vasútvonaltól.

Bégamonostor
A település első írásos említése: Monostor (1427), 1484-ben mezőváros, várát először 1505-ben említik. 1551-ben Petrovics Péter, 1616-ban Bethlen Gábor foglalta el, később a törökök lerombolták.

[ Fel ↑ ]

Kemenceszék tava
Kemenceszék tava. A közelben szénbányák és több cseppkőbarlang van.

Kohó-kövek Kőfalu
A Kohó-kövek Kőfalu (románul Pietroasa) településtől délkeletre találhatók. A hely neve a régi osztrák térképen Eisen-Stollen, ami a német Bergwerkstollen-ből fordítva, magyarul vasbánya-bejáratot jelent.

Egykori ipari drótkötélpálya Resicabánya
A resicabányai egykori ipari drótkötélpálya 1964-ben készült el, a város egyik jelképévé vált, de több mint 30 éve nincs használatban. A Kereszt-dombot köti össze az Üresség dombjával (románul Dealul Golului), eredetileg mészkő szállítására szolgált, 1992-ig használták.

Constantin Gruescu ásványgyűjtemény Vaskő
A Constantin Gruescu ásványmúzeum Vaskő községben, a Völgy-(Vale) utca 113 szám alatt található, a gyűjtő házában. Itt, Koszti bácsi (nea Costica) több mint 2000 bányavirágot gyűjtött össze, Vaskő, Dognácska, Oravicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova környékéről, de határon túlról is.

[ Fel ↑ ]