Feketelak (Maros megye) és környéke turisztikai látnivalói

Isten tava

Levendulás Mezősály

Később így szerepel a forrásokban: 1348-ban Ozdizentpéter, 1587-ben Zentt Péter.

Uzdiszentgyörgy

A reformáció idején az egész lakosság református lesz, a templommal együtt.

A régi templom a falu délkeleti részén állott, a falu akkori központjában, 1884-ben lebontják és felépítik a ma is álló új templomot.

Később mesterséges gátakat készítettek, hogy az eliszaposodás következtében alacsony vízszintet megemelhessék.

Június közepétől 3 héten és 4 hétvégén át, virágzó levendulabokrokkal, illóolajokkal, a levendula virágából készült termékekkel várják a látogatókat.

Kölpényi tó Mezőkölpény

A falu főútjáról felkanyarodó rozoga úton közelíthető meg az épület, amely a Burszána nevű erdős rész közepén fekszik.

Középkori harangja van 1448-ból: O rex glorie veni cum pace Anno Domini MCCCCLVIII felirattal.

A Bándról Marosvásárhelyre bevezető út nyugatról megkerüli ezt a magaslatot.

A bazsarózsa állítólag április végén, május elején nyílík.

Kissármás

1575-ben Bergenie, 1632-ben mai formájában, Bergenye néven említik.

Pambusnak Arva.

A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik.

Az út melletti épület egy zongorára hasonlít, a mögötte levő épület utcára néző oldalán hegedű formájú ablaknyílást alakítottak ki.

Mezőmajos

Nagyercse

Akik autóval akarnak átkelni, két lehetőség közül választhatnak: kerülnek néhány kilométert a Kerelőszentpál és Magyardellő között épült új hídig, vagy átkelnek a gyalogoshíd melletti kompon.

Az erdő szélén, egy dombon helyezkedik el.

A helyfoglalással, nyitvatartással, a tóban levő halfajtákkal, sporthorgászattal, illetve egyéb tevékenységekkel kapcsolatban, lásd a hely képtárába feltöltött képeken levő adatokat.

A dombról a teljes Marosvásárhely látható, és a Maros völgye Régentől Szentpálig.

1322-ben temploma van, ugyanis a falu Keresztúr nevét csak templomától kaphatta, mely a szent kereszt tiszteletére volt szentelve.

A délkeleti részen található a Szabó Garatjának (Marosdátosi szakadék) nevezett, látványosabb rész.

Az eredetileg székelyek által lakott településről az első írásos forrás 1293-ból származik.

A Református Névkönyv szerint a Basta korszakig egyháza volt, azután elnéptelenedett.

Haller-kastély Kerelőszentpál

Zöld-tó Marosszentkirály

1657-1661 között teljesen elpusztul a falu, templomával együtt - 1706-ig Marosdátos fogarasföldi görögkeletiekkel települ be.

Nyugati szélén, a Maros északi partja mentén haladó út fölött egy észak-dél irányú dombnyúlványon található a malomfalvi őskori vár középkorban is használt központi dombja.

Paulo, 1587-ben Zentt Pál néven írják az okiratok.

Egyetlen gazdasági épület áll még a kastély melléképületeiből, az Iskola utca 139 szám alatt.

Póka

A szabadulást kép is szemlélteti.

A kisvasút világáról sokat tudhatunk meg a maroskeresztúri Varga Istvántól, aki valaha még gőzmozdonyt is vezetett ezeken a vonalakon.

Nem ma és nem csak a tegnap volt ez így, mert Marosvásárhely mióta a sokoldalúan fejlett szocializmus útjára lépett, az egész város, a környező falvaival, egyetemben a népe egészségével tizedet fizet az ipar istenségének.

A dátum azonban csak a befejezést jelölheti, mert 1423-ban már Bogáti Péter egy malom vámjogát adományozza a radnóti templomnak, és 1442-ből plébánosa nevét is ismerjük, akit Demeternek hívtak.

Érdeklődtem a halászoktól, de nem tudtak ők sem a Faragó melletti tó valamilyen különleges elnevezésről.

Megközelíthető az Alsógát (Barajului) utcából.

Valószínűleg 1708-ban épült, erre enged következtetni a bejáratnál található megrongált emléktábla épen maradt része.

Látnivalója templomának gyönyörű freskója.

Kornis-Rákóczi-Bethlen kastély Radnót

Ennek a kastélynak az anyagából is készült a XIX-dik század elején, a Degenfeld Miksa Kristóf gróf által elkezdett udvarház.

[ Fel ↑ ]