Szárazpatak (Maros megye) és környéke turisztikai látnivalói

Földpiramisok Mezőkirályfalva
A Mezőkirályfalva melletti földpiramisok földcsusszamlás útján jöttek létre. A falutól délre találhatók, a DJ173 jelzésű megyei út keleti oldalán, a Cseh hát nevű dombtól nyugatra.

Református templom Nagyölyves
Nagyölyves román stílusú temploma egyike a legrégebbieknek, Kelemen építését a XIII-dik századra teszi. A freskók eredetét is a XIII-dik századra tette, de ebben tévedett.

Hattyúk tava Faragó
A Hattyúk tava elnevezést én adtam, mivel a tavon hattyúkat lehet látni. Aszfalt darabbal álcázva A nyáron mikor zöld volt minden nem találtam meg a dobozt. Mezőségi tó Sok tó van a Mezőségen, nemrég ismertem meg ezt is. Érdeklődtem a halászoktól, de nem tudtak ők sem a Faragó melletti tó valamilyen különleges elnevezésről.

Unitárius templom Szabéd
1451-ben jelentkezik először a forrásokban villa Zabedy néven, középkori templomáról oklevelek nem beszélnek. Középkori harangja van 1448-ból: O rex glorie veni cum pace Anno Domini MCCCCLVIII felirattal.

Uzdiszentpéter
1305-ben Scenpetur néven írják az oklevelek. Később így szerepel a forrásokban: 1348-ban Ozdizentpéter, 1587-ben Zentt Péter.

Tancs
1439-ben az okiratok Tats néven írják. 1454-ben Thanch, 1508-ban Thanchháza, 1587-ben Thancz, 1639-ben Tancs a neve.

Pusztaalmás
1256-ban Almás néven jelentkezik az okiratokban és úgyszintén 1432-ben is. A Református Névkönyv szerint a Basta korszakig egyháza volt, azután elnéptelenedett, ezt erősíti meg a Puszta előneve is.

Kölpényi tó Mezőkölpény
Mezőkölpény Marosvásárhelytől 14 km-re északnyugatra, a Komlód völgyére nyíló völgykatlanban fekszik, és a 10 km-re keletre levő Mezőcsáváshoz tartozik. Halásztó a völgy mélyében Közös kincskereső-kiruccanáson vettem részt a mezőkölpényi tó mellett elrejtett geodoboz rejtőjével.

István-tó Fekete határrész Mezőmadaras
Létezik a hajdani Marosszék és a valamikori Torda vármegye határvidékén, a Mezőbánd, Mezőmadaras és Sámsond között elterülő tanyavilág egyik dombján, különleges természeti jelenségként egy tó. 5-4-0 Az 5 fűzből csak 4 van már, azok is össze-vissza nyesve, szegelve, drótozva. Hogy lett Istvánból Isten? Pesty Frigyes 1865-ös helynévgyűjteményében Mezőmadarasnál említi, hogy ezen a helyen egykor egy Fekete nevű falu állott. Melyet a környező lakosság Isten tavának, illetve románul Istan tau-nak nevez.

Unoka
1268-ban Varakatelke néven írják az okiratok, 1319-ben Vnokateluka, 1446-ban Onoka formában fordul elő. Középkori templomáról nincs adat.

[ Fel ↑ ]

Kemény-kastély Marosvécs
Marosvécsre érkezve, már messziről feltűnik a falu fölötti dombon, a lombos fák övezte, egykori reneszánsz várkastély. Több mint 300 évig a Kemény család tulajdonában volt.

Evangélikus templom Harina
Erdély egyik legkorábbi épen maradt temploma, már messziről magasztosan fehérlik a dombtetőn. Az 1834-es földrengés során nagyon megrongált templomot a XIX-dik század végén restaurálták.

Református templom Mezőveresegyháza
A helységről szóló első oklevél már egyházáról, templomáról ad hírt: Veresegyház, ez jelölheti a templom köveinek színét vagy festését. De jelölheti az egyházat alapító veres barátok jelenlétét, akikről úgy tudjuk, hogy 1314 előtt itt templáriusok voltak.

Református templom Kékes
1595-ból van feljegyzés arról, hogy unitárius papja van, mind az unitárius, mind a református egyház a forrásokban továbbra is mindvégig szerepel. A korai adat bizonyossá teszi, hogy középkori temploma volt, amelyet a reformáció idején örököltek az új hitre tért hívek.

Unitárius templom Iszló
Iszló Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Székelyhodoshoz tartozik. A település földrajzilag az Iszló-patak völgyében, Marosvásárhelytől csupán 19 km-re található.

Haller-kastély Kerelőszentpál
Kerelőszentpál Marosvásárhelytől 20 km-re található - látnivalói a Haller család 18-dik században épült, barokk stílusú, jelenleg romos kastélya és temető kápolnája. Szomorú Ma délben jártam a romos Haller kastélynál.

[ Fel ↑ ]