Csíkszentsimon és Csíkcsatószeg a legújabb időkig egy egyházközséget alkotott, ma külön plébánia van Szentsimonon és Csatószegen is. Csíkszentsimon a falu Szent Simon tiszteletére szentelt első temploma után kapta a nevét, mely Csatószegen épült.
A falu a templom védőszentjéről, Szent Márkról kaphatta nevét. A régi templom már nem létezik, helyébe 1875-ben új templomot építenek.
A Feketehalmi vár felkeresése után indultunk tovább a kilátópont felé.
A Koncsag borvíz a tusnádfürdői állomás feletti, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén található borvízforrásások egyike. Megtaláltuk, megcsodáltuk a Várhegyeket innen is. A hazak mogott hatramentunk a borvizhez azelott egy par nappal meg voltam ott de akkor sajnos elfelejtettem megnezni hogy vane geodoboz. Csak Vártető, nem Várhegyek.
Egy sétát tervezünk, hogy látnivaló is legyen, célpontként irány Tusnádfürdő. Megtaláltam a ládát a feleségemmel együtt. Eleg nehez megtalalni, 2 masik bukaresti kincsvadasz talalta meg elottem, es igy konnyu volt. A tusnádi IV.
A feredőtől nyugatra, alig több mint kétszáz méterre, a Sós-patak földrajzi jobb partján található a Dungó-domb. Ez a domb az erdélyi iszapvulkánok legnagyobb lerakódása, egyedülálló a mésztufával váltakozó rétegezettsége miatt.
Az Olt rakosi szakasza folotti karszt teruleten, az Also-Rakos feloli oldalon talalhato egy piramis alaku meszkoszirt, aminek a neve Rakosi Tepo, 820 m magassaggal.
A Mozsár-patakán felül, Fürészmezőtől egy jó órai távolságra a Garcsin völgye kiszélesedik, partjain egy havasi községnek fekhelyül kinálkozó, szép térség terül el, buja tenyészetű bekeritett kaszálókkal. A drájvinos Nagy-kő-túrából hazafele tartva, bár nagyon siettem, nem hagyhattam ki a Garcsin-mező szűz geodobozát. A rejtek szomszedsagaban reszt vettunk, a brassoi EKE szervezeseben, az ez evi farsangon.
A turulmadaras emlékmű 2006-ban készült a honfoglalás és hősi halottak emlékére. A turulmadar emlékmű 2006-ban készült, a honfoglalás és hősi halottak emlékére. Két alkalommal is kerestem az (állítólag) itt elrejtett geodobozt, de sajnos nem találtam meg. Igaz en is sokat keresgeltem.
Tisztelt címzett: Hangyalka és Imecs. Köszönjük Trekkingklub. Karácsony alkalmával négy kincskeresőnek vitt az angyal ünnepi geodobozt. Kedves ünnepi meglepetés volt.
Ez a Hatod hágó 710 méteren. A Hargita hegység és a Baróti hegyek között, a Hatodon vezet át az út, az Oltfejből, Háromszékről Erdővidékre.
Erdővidék népművészetéről híres falujából Vargyasról indulunk, a Vargyas patak völgyén fölfelea Homoródalmási Orbán Balázs barlang irányába, a szurdokvölgy kezdete 13 km-re van a falutól. Kihasznalva az 5-ik HEKE napokat a Vargyas volgyeben vegre megkereshettem ezt a dobozt is. Reggel a friss levegotol hamar felebredtem, ugy hogy hatra hagytam a tarsasagot, nyeregbe szalltam es irany az Ejtoko. Miután kiverekedtem magam a csobánkutyákkal, nekiindultam a hegynek.
A magyar lutheránus (evangélikus) templom Brassó Bolonya (Blumenau) nevű városrészében áll, a Vasút (Iuliu Maniu, Bahngasse) utca 2 szám alatt. 1783-ban építették, itt mondták ki az önálló erdélyi magyar evangélikus egyházmegye megalakulását.
A hévízi Olt-híd újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal. Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla.
A rejtek adta magát, de doboz nem volt sehol.
Jo kis seta. A tusványosi geocitrom alkalmával találtuk meg. Szép volt az idő, gyönyörű volt a kilátás. Sepsibükszád határában, a Rakottyás-patak és az Olt közös teraszormán, ez utóbbi jobb parti hegyfokán, a Zsombor-patak beömlésétől északra fekszik, az őskori telepre épült, kora középkori Vápa vára.
Az Alszegi borvízkutat 1960-ban fúrták Tusnád falu alszegi részén.
A kastély helyén már a 16-dik században állt egy udvarház, mely 1609-ben került a vargyasi Dániel-család birtokába. A Daniel-kastély az erdővidéki Olasztelek központjában található, reneszánsz stílusú épület, a falu egyik legfontosabb műemléke.
Székelypetőfalva határában található Fortyogófürdőnek már az 1800-as években nagy látogatottsága volt. Ez az a doboz, amelyiket már messziről látni véljük.
A Braul Portitei vagy az Ablak-parkany a Bucsecs-hegyseg K-i leszakadasanak egyik erdekes pontja, szikla kapuja. Ha nem letezne ez a kapu, akkor nem tudnank tovabb haladni ezen az ovon, a kapucska oven.
A Kakukk-hegy menedékhelyet a csúcs keleti oldalában, attól 400 méterre állították fel, közvetlenül a túraösvény mellett. A Dél-Hargita általam kevésbé ismert helyeit kerestük fel a Fő Rejtekhelyvadásszal, egy szép napsütéses szeptemberi napon.
A Katalin-kápolna romjai Kászonfeltíz észak-nyugati részén, melyet a helybeliek Pápországának neveznek, a Kászon-patak földrajzi jobb oldalán, a település felé emelkedő dombon helyezkednek el. Keletkezéséről, építésének idejéről nem maradt fenn írásos emlék.
Alapos keresgélés után két gyanús fa maradt. Most újból kirándultam erre, s gondoltam, bejelentem, hogy megvan. Bodzavám déli végétől egy földút halad a Nagy-Bodza-patak mentén, a faluból kiérve egy útelágazáshoz érünk, ahonnan a jobb oldali út a Súgó-patak (vagy Malom-patak) völgyén megy felfele.
A Szent Anna-tó vizét magába foglaló kráter gerincének túloldalán 1050 m magasságban találjuk a Mohos-tőzeglápot, területe 80 hektár. Az abonyi természetjárókkal Erdélybe utazva kerestem meg Teveladyvel. Érdemes ide eljönni, de egy kicsit késöbb - nyáron. A Mohosba óránkén idegenvezető visz be csoportot.
Az egykori dálnoki ménes szálláshelye előtt áll a Lovak szobra, melyet Miholcsa József szobrász készített, az 1990-es évek közepe táján. Kár hogy ezt a szobrot csak az nézi meg, aki tudja hogy itt van, mert a környék nem éppen lélekemelő gyönyörúség. Regi allami gazdasag nyomait vizsgalgatva, ugy a szekelykaput, mind a lovakat es az epuleteket. Érdekes szoboregyüttes, bár a környék nem annyira megnyerő.
A Szacsva patak felső völgyében egy dombtetőn, egy kivülről szerény, de belülről annál gazdagabb késő barokk templom található. Az ötödik Rejtekhely-találkozó alkalmával, a rejtés napján találtam meg az itt elrejtett geodobozt. Kár a templom állapotáért, ha belül ilyen szép. Megtalaltuk.
A Vadász patakánál volt valamikor a határvonal, a régi öregek szerint. Meg nem tudtuk, hogy mi is var meg rank. Biciklizünk a megye legmagasabb településének környékével ismerkedve, s ha nem tudnánk, hogy keresnünk kell a rejteket, talán tovább hajtanánk.
A Curmatura menedékház a Kis-Királykő lábánál található. Hát kezet mostam alaposan, felfele menet is, lefele is, de a doboz nem került elő.
A Tigáj-vízeséshez Felsőkomána faluból kelet felé indulva érhetünk el, a Komána völgyében a patak melletti erdőutat követve. A zuhatag a Szarvas-tetőtől délre található, a Tigáj-völgyében (régebbi térképeken Szarvas-völgy), közvetlenül az út mellett.
A Fenyős-tető oldalából ered a Büdös-víz nevű patakocska. Érdekes homokkőbe vájt medrében, az úttól körülbelül 400 méterre, egy ásványvíz-forrás buzog fel.
A Kövesbérc 2,5 km hosszú, 200-500 m széles, és 610 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az oklándi sírhalmokat 1895-ben fedezték fel, a Kövesbérc nevű hegygerincen, mely több falu területén fekszik.
Ismerjuk mar regtol e szereny es csendes emlekmuvet, a Moldovaba vezeto forgalmas ut mellett. Szívmelengető ez a hely. Ott voltunk a rejtésnél. Bereck után az Ojtoz-tető felé menet, az országút 77 és 78-as kilométerkövei között, bal oldalon egy obeliszk emelkedik.
A túránk második napján ragyogó napsütésben indultunk a Caraiman-kereszthez, a Babele menedékháztól.
1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
Másik neve Bálvány-kő, németül Götzentempel. A Pogányok templomocskája egy látványos sziklaalakzat az erdő közepén, hangulatos környezetben, nem messze a Barcarozsnyói barlangtól.
Feketehalmi Magura-csúcs, Zeidnerberg.
A belsejében van egy emléktábla, amelyet 1939 - ben helyeztek el Berde Mózsa emlékére, aki az 1848-49-es forradalom és háromszéki önvédelmi harc egyénisége és vezetője volt. A szentivánlaborfalvi unitárius templom 1826 -ban épült.
A Kalaszló vízesése egy két lépcsőből álló, összesen körülbelül 5 m magas zuhatag, amely a Kalaszló-patak Ojtoz folyóba történő beömlésénél alakult ki. Útban voltam hazafelé. Vegre elallt az eso is, elindultunk Ojtoz fele. Hazafele mi is megálltunk itt, megcsodáltuk a vízesést, de a bővizű, zubogó Kalaszlón nem tudtunk átkelni.
Érdekes volt megtalálnom, ott álltam a borvízforrás mellett 1 méterre, de nem láttam, mert sűrűn benőtte a növényzet. Eleg vekonykan csordigalt de azert ennek is a vizet hasznalhatjak azt hiszem. A Kosztándi-borvíz a tusnádfürdői állomás feletti, az Olton átívelő vasúti híd jobb oldali részén található borvízforrásások egyike.