A marosvásárhelyi Főtér déli részén impozáns, tornyos épület hívja fel magára a figyelmet. 1907-ben épült szecessziós, eklektikus stílusban Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján.
Homoródkeményfalva egyik kevésbé ismert nevezetessége, amelyről a helybeliek is kevesen tudnak, a Hollókő. A hozzá fűződő legendáról Orbán Balázs a Székelyföld leírásában is említést tesz. Nem itt vezetett el az utam, de Homoródfürdőtől egy kis kitérővel kocsival is megközelíthető a hely.
Csíkverebesen megmaradt néhány, majdnem kétszáz éves faragott székelykapu.
A Szent László emlékhely magába foglalja a Szent László kápolna konzervált romjait, Szent László kövét, valamint Szent László kútját és az újonnan épült haranglábat. Végre elértünk a kitűzött célhoz. A Szépvízi tároló rejtekhelyén mikor belőttem a következő célpontot, ami a Kis Pogány Havas volt, úgy döntöttem, nem megyek vissza Szépvízre, toronyiránt rövidebb.
Mivel vasárnap van, a templomot nyitva kaptam, sikerült belülről is megnézni. A hely kissé forgalmas volt, ezért várnunk kellett, amíg megközelíthettük a rejteket.
Úgy tűnt, hogy a 300 éves erdélyi piarista múlt az utolsó erdélyi piarista szerzetesek kihalásával együtt véget ér Romániában. Itt nem volt olyan szerencsénk, a piarista atya épp kint sétált. 20 éve néhányan biztosan tudtuk, hogy a régi gazdasági épületet szellemek járják.
Megtaláltuk, helyretettük. A rejtés nagyon jó, majdnem ki is fogott rajtunk, de aztán megláttam a fényt, akarom mondani a fehér doboztetőt, a mini alagútban.
1645-ben Magyarbölkény a neve. 1453-ban villa Belken néven jelentkezik az oklevelekben.
Egy sétát tervezünk, hogy látnivaló is legyen, célpontként irány Tusnádfürdő. Megtaláltam a ládát a feleségemmel együtt. Mire bekapcsoltam a gps-t, addigra a többiek meg is találták, gps nélkül is. A tusnádi IV.
1329-ben Zengurgy néven jelentkezik a forrásokban, majd 1344-ben Zentgurgthelke, 1461-ben Zenth Gewrg Siculorum formában.
Végre sikerült.
Itt volt Máré vára. Ott, hol a havasias jelleget öltő Fenyéd vize keleti irányát megváltoztatva, északra fordul, a jobb partján, szemben a Czekend tetővel egy kiszökelő hegyfok van, melyet Várnyak foknak hivnak.
Sok kicsi mesebeli házikó, meg ne kóstold, nem mézeskalácsból van, és a boszorkány sem leselkedik. A pünkösdi geotúra-geocitrom után a nap utolsó programpontja számomra a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása volt, melyet a borospataki skanzen színpadán tartottak.
A marosvásárhelyi egykori Régi városi strand a Mátyás király tér 4 szám alatt található. Próbálkoztam már néhányszor, de valahogy mindig sokan voltak a környéken. Természetesen nem kizárt, hogy eltűnt a doboz, de a bejegyzésed szerint azt tartom valószínűnek, hogy nem jó helyen kerested. Nem tudom mi derül ki erről a rejtésről, de a megálló-táblát áttapogttuk, és nem került elő semmi sajnos.
Nem hiszem el, hogy gyönyörű kilátás volt :-). Bár elsőnek értem fel a csúcsra, nem én voltam az aki meglátta a geodobozt. Nem volt könnyű feljutni a sziklára, de a lélegzetelállító látványért bármikor újra megtenném. A Hagymás hegység egyik jellegzetes sziklaformációja a Czofronka köve, amelyről csodálatos kilátás nyílik a környező havasokra.
A Gyilkos-tó a természetes torlasztavak csoportjába tartozik, Székelyföld egyik legszebb és legmonumentálisabb tava. Nem volt könnyű, mert a fák miatt a vétel is nehézkes, és a meredek, vizes hegyoldalon sem könnyű szökelleni a fatörzsek, tuskók, aljnövényzet között. Tisztelet azoknak akik GPS nelkul keresik a rejtekhelyeket. Picit keresgélni kellett a ládát, úgy túnt, a koordináta kb 15 méterrel feljebb mutat, mint valójában van.
A központi park, tömbházak melletti szélső sétányának kultúrház felőli bejáratánál húzódik meg szerényen a négy fenyőfa. A fenyőkhöz szokott csíkiak érdeklődés nélkül mennek el melletük.
Nem maradt meg fénykép vagy rajz róla. A homoródi Móric-híd (régi osztrák térképen Morizbrücke) újjáépítés áldozata lett, 1886-1887-ben cserélték ki újszerkezetű vashíddal.
Itt lenne a leírások szerint az egykori égető kemencék helye. A Fenyves-patak völgyében, a Buzgó borvíztől 1 km-re északra, az út egy kisebb tisztást kerül meg.
Megtaláltuk a keresztet. A román katonák keresztje a Kóstelek és Gyepece közötti úton található, inkább Gyepecéhez közelebb.
Megtaláltuk a természet titokzatos munkájának diadalívét. A Ládás Háza barlang környékét már alaposan bejártam.
Egy magyar és egy román katona sírja a Buha-patak hídjánál, a 12/a úton, egy építkezési lerakat előtt, Pál Péter földjén.
A gerinczről jövet valahogy csak be-bógeneztünk Csókába. Tettem egy új dobozt a székelycsókai templomhoz, a réginek hűlt helyét látva. Cserefalva felől, Kisgörgény falun keresztül érkeztem Székelycsókára. Székelycsóka a Nyárád és a Kis-Küküllő közti dombvidék alsó részén fekszik, a Töm patak völgyének széles részén.
Ezzel történelmi fejezetet élt meg a település, saját fürdőjének használatba adó ünnepét. Volt szerencsém megfürödni a medencékben. 2012 október 27-én üzemelték be a korabeli képeslap nyomán újraépült borszéki Ó-sáros fürdőt.
A zsögödi várnak is nevezett egykori erődítmény az Olt jobb partja fölé emelkedő Kis-Vár dombján volt. Már régóta szerettük volna meglátogatni ezt a helyet, most örülünk, hogy doboz is került ide. Szervízelés idejére kaptam egy cserebringát, amolyan városi bevásárlásra valót, gondoltam ne teljen az idő hiába, felkeresek egy-két rejtekhelyet.
A Komlósárok alsó, Oltba szakadása előtti szakaszán több nagyhozamú foglalt és foglalatlan, 12,5 C hőmérsékletű borvízforrás tör fel. Ezt a borvizet is megismertem, elegge zavaros volt talan meg a Nyarad sem volt ennyire. Komlósároki alsóborvíz - Tusnádfürdő.
Vállalja a következményeket. Mi jegyezzük be elsőként, de jkgabor írt elsőnek a dobozba. Évente két-háromszor meglátogatjuk ezt a helyet Almásra menet. Homoródkarácsonyfalva nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán, 2 hektáron elterülő szelídgesztenye ültetvény található.
A képek között megtalálod a geodoboz fotóját is. Én a kőrakást bizony fenekestül felforgattam, de sajnos úgy tűnik, hogy a geoládának nyoma veszett.
Az oklándi sírhalmokat 1895-ben fedezték fel, a Kövesbérc nevű hegygerincen, mely több falu területén fekszik. A Kövesbérc 2,5 km hosszú, 200-500 m széles, és 610 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt, a Hidegség völgyéhez tartozó Bándpatakán található templomot 1927-ben építették - 2001-ben kibővítették, majd 2004-ben egy új toronnyal toldják meg. Már sötétedés után érkeztem a helyszínre.
A kút mélysége 3 m, a vízoszlop magassága benne 3 m (1882-es mérés). Homoródújfalutól nyugatra, 1 km távolságra, egy sóskút található.
Ez Gödemesterházáról a Fancsal-tetőre való egynapos túra, amire ezennel sikerült társat találjak. Egy spontánul összejött túra alkalmával egy régebbi, mindeddig meg nem valósult tervemmel hozakodtam elő.
Délben, dél körül is nyugis volt a környék.
Mivel a Kormos-kőről itt ereszkedtem be, érdemesnek tartottam ezeket a sziklákat is dokumentálni, a környék sziklavilágát pedig egy körút formájában bejárni. Szóval az élethez is és a medvéhez is szerencse kell. A Kormos-kő sziklavilágától északkelet felé, Fenyőkút irányába, a következő hegylábon egy másik sziklacsoport található.
Nagyon ötletes a kopjafa sor, és tényleg mindeniknek a jelentése tanulságos. A pihenőhelyhez érkezve, nem volt senki a környéken, nyugodtan keresgélhettem. A délutáni rézsútos napsütésben talán még szebb volt most a szoros. A gyimesbükki Kontumác a Kárenta-patak Tatrosba torkollásánál található.
A segesvári várfalban levö geodobozt már bejelentettem egyszer annakidején (2013). Kerestuk es megtalaltuk :) Szep a var, most voltam eloszor.