Aranyoslóna település (Kolozs megye) Központ: Aranyoslóna. Aranyoslóna román elnevezése: Luna. Német neve: Lohne.
A betonállványra helyezett vadászgép alatt, márványtáblán olvashatók a nevek, az utolsó kettő a közelmúlt szomorú eseményét idézi.
A jelenleg tető nélküli kastélyrom kocsival is megközelíthető, a főútról leágazó talajúton.
Református templom Aranyosgerend
Levendula kert Harasztos
A két tatárjárás (1241, 1284) valamelyike vagy mindkettő következtében pusztulhattak el lakói, ebből következik, hogy már pusztulása előtt megvolt a Szent kereszt-templom.
A gerendkeresztúri levendulásba, 2023-ban, két hétvégén szerveznek látogatást, június 17-18-án és 24-25-én.
március 12-én III.
1723-ban épült, belsejét Popa Nicolae festette 1810-ben.
1332-ben Kuchard, 1463-ban Kocsárd 1857-ben Koczyard formában fordul elő.
Tornya alatti bejáratának kapuja gótikus kori alkotás, csúcsíves, hasonlóképpen a torony lóhereívvel záródó ablakai is.
Az alakja miatt a helybeliek Nyolcas-tónak is nevezik.
Tordai Sósfürdő, Római-tó
Fülemüle-tó - Torda
Épült 1804-1815-ben, vámot szedtek rajta.
A középkori első templom Szent Márton nevét viselte, s valószínűleg az ótordai templom örökölte ezt a címet, s elődje volt a város legrégibb parochiális temploma.
Ennek kőbe vésett tanúi is vannak: egy külső támpilléren 1458-as, egy másikon 1478-as, egy harmadikon 1504-es dátum.
Az együttes lényegében két épületből, a templomból és a szentélyhez derékszögben csatlakozó kolostori lakóépületből áll.
Az épület a XX-dik század elején épült, a katolikus plébánia tulajdona volt, majd a két világháború között gyógyszertár működött benne.
Törvényszék Marosludas
Katolikus templom Felvinc
Tordai sóbánya
Eszerint 1204-ben épült Szent László tiszteletére.
Brancusi Végtelen oszlop című szobrának másolata egy kis ráadással, a tetejére egy sas került.
Ez arra utal, hogy korai templomépítésről van szó, amikor még nem használták fel más építkezésekhez a római téglákat.
A temető területét felnőtte a fű, a héber feliratú sírkövek egy része előre, mások hátra vannak dőlve, egy sírkő már a földre esett.
Egyetlen bekerített sírkert van jobb állapotban, itt van az Ecken nemesi család sírköve, valamint a Tradíció síremlék.
Marosoroszi felől a bogáti nyaknak irányuló római úton, a Maroson keresztül, két híd is lehetett, melyet castrum stativum védhetett.
Unitárius templom Mészkő
Hajóját újjáépítették, de a régiből átmentették félköríves kapuzatát.
Itt, a Kripta lábok nevű dűlőn (Orbán Balázsnál Kőláb nevű domb) áll Pekri Lőrincz gróf négyszög formájú, kivehetetlen feliratú sírköve.
Magas és meredek oldal, agyagos föld, mely a Maros folyó és a Kripta lábok (Kőláb) nevű domb között található.
Az átalakítás Dániel István idejében történt.
A délkeleti részen található a Szabó Garatjának (Marosdátosi szakadék) nevezett, látványosabb rész.
A közelben van a Vágottkő római kőfejtő.
Ha autóval vagy biciklivel vágunk neki az útnak akkor legjobb ha Tordáról, Szentmihályon keresztül Mészkő fele megyünk.
Ennek a kastélynak az anyagából is készült a XIX-dik század elején, a Degenfeld Miksa Kristóf gróf által elkezdett udvarház.
Rajta két vastábla, melyen a keresztet felállító személyek neve olvasható, illetve a következő felirat román nyelven: Azoknak, akik értik a hegyet.
Hili magyarpeterdi szolgalegény volt, 1860-ban, húsvét alkalmával a hegytetőről leereszkedett a dúsan zöldelő borsfenyő bokrokhoz.
1657-1661 között teljesen elpusztul a falu, templomával együtt - 1706-ig Marosdátos fogarasföldi görögkeletiekkel települ be.
A falu főútjáról felkanyarodó rozoga úton közelíthető meg az épület, amely a Burszána nevű erdős rész közepén fekszik.
© 2005-2024 Rejtekhely.ro. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.