Torboszló (Maros megye) és környéke turisztikai látnivalói

Református templom Torboszló
Régi templomról nincs adat, a katolikus korban Berekeresztúr filiája. A reformáció után a hívek reformátusok és továbbra is Berekeresztúrhoz tartoznak, később pedig Nyárádszentimre református egyházához.

Csűrmúzeum Torboszló
A torboszlói Csűrmúzeumot a marosvásárhelyi idegsebész, doktor Madaras Sándor és családja hozta létre. Erdély székely, szász és román vidékeinek alkotásait, megmentett használati tárgyait egymást kiegészítő kiállítótermekben mutatja be.

Nyárádszentimrei templom és harangláb
Érdekes épület a Nyárádszentimre református temploma. Részletes beszámolók Rendben van. Szent Imre szobor Nyárádszeredából hazafele választottam ezt az útvonalat. Szent Imre tiszteletére szentelték fel, a falu a templomáról kapta a nevét.

Árpád fejedelem szobra Székelybere
Árpád fejedelem szobrát, Gyarmathy János szobrászművész alkotását, 2012 májusában avatták fel Székelybere központi terén. Száz évvel a budapesti Hősök tere után, Erdélyben először itt avattak Árpád szobrot.

Református templom Nyárádmagyaros
1590-ben már egyházát említik, ami legalább kápolna létét tételezi fel, 1643-ból is van adat kápolnáról, amikor még mindig Berekeresztúr filiája. 1791-ben kőtemplom épül s ebben az időben lesz anyaegyház.

Ropó-domb Székelybere
Székelyberétől észak-északnyugatra egy kerek dombot láthatunk, mely a falu fölé magasodik. A helybeliektől érdeklődve tudtam meg, hogy Ropó-domb a neve.

Svájci-ház Nyárádmagyarós
Nyárádmagyarós főutcáján, a 289 szám alatt, egy különleges lakóház és a hozzá tartozó telek vonja fel magára a figyelmet. Kiállítás, műterem, galéria, képzőművészeti tárlat - az Alexandru Crisan egyesület otthona, mely a vizuális művészeteket és kultúrát hívatott népszerűsíteni.

Református templom Berekeresztúr
A szent keresztről elnevezett egyházközségek, illetve falvak mind régiek és a szent keresztről elnevezett templomuktól kapták nevüket. Tető alatt Nyárádszentimréről jöttünk át Berekeresztúrra. 1335-ben a pápai tizedjegyzékben Berechce szerepel, Berekete néven szerepel.

Sorba helyezett dombok Nyárádmagyarós
A Nyárádmagyarósról Nyárádselyére vezető út baloldalán, Nyárádmagyaróstól északra, látványos földhalmokat láthatunk. Ismerkedés a helyszínnel Borús márciusvégi napon érkeztem a helyszínre, a környék sárosnak ígérkezett. A szabályszerű sorokba helyezett halmoknak nevük is van, ilyen például a Leányhegy, Haranghegy, Lugashegy, Ördöngös domb, Faragott domb, és Kis-Érhegy (Őrhegy).

Karingóvár Rigmány
A néphagyomány által török sáncoknak nevezett Karingóvár egy földvár, mely Rigmány falutól északra található, a Rigmány-patak völgyfőjében. Ez egy körív alakú földtöltés, mely körülbelül 750 m hosszú, 9 m magas, és mély árokkal van megerősítve.

[ Fel ↑ ]

Találkozás háza Zágor
Az 1794-ben épült papilakot és az egykori tanári lakásokat 2007-2008 között részben újjáépítették és felújították. Johann Bretz hagyatékának segítségével felépült a Találkozás háza, németül Haus der Begegnung, román fordításban Casa Prieteniei (Barátság háza).

Evangélikus erődtemplom Zágor
Zágor középkori templomáról nincs adat, temploma viszont volt, mert valószínűleg 14-dik századi település. Domáld után Mitán elhagytam Domáldot, eljutottam a zágori evangélikus templomhoz. Lutheránus templom, papilak és Találkozás háza Zágor evangélikus-lutheránus temploma a község központi részén, a főút mellett, az egyik kanyarban, az általános iskola szomszédságában található. A mai templom egy gótikus templom utóda, 1723-24-ben épült, bástyás várfal veszi körül, északnyugati tornyán 1653-as dátum van.

Parajdi faszerkezet
A parajdi faszerkezet helyét illetően egy erős tippem van. Rég jártam arra, akkor még csak a gátként szolgáló farönk volt ott.

Katolikus templom Székelykeresztúr
Székely- vagy Szitáskeresztúr a Székely előnevét onnan nyerte, hogy a lakói székelyek, a Szitás melléknevet pedig arról, hogy itt nagyban folyt a szitagyártás. Keresztúr a Gagypatakának Nagy-Küküllőbe szakadásának térhelyén fekszik.

Szászszőlős temploma
Szászszőlős közepén egy egyszerű csarnoktemplom áll, félköríves záródású szentéllyel és négyszögletes ablakokkal. A csarnokot egyszerű fatető fedi.

Pusztaalmás
1256-ban Almás néven jelentkezik az okiratokban és úgyszintén 1432-ben is. A Református Névkönyv szerint a Basta korszakig egyháza volt, azután elnéptelenedett, ezt erősíti meg a Puszta előneve is.

[ Fel ↑ ]