Az Ilona borvízforrás Homoródfürdő délnyugati részének még használható forrása. Kezdetlegesen fedett, küpübe foglalt forrásvíz.
Érdekes hely, nagyon hasonlít a környéken fellelhető maradványokra, mint amilyen a lövétei Várhegyen, vagy a bágyi várnál látható. Kerékpárral jöttem ide, igaz a bicikli a kocsi tetején volt :-). Azzal a különbséggel, hogy ennek területe jóval kisebb, és szabályos négyszög alakú, ami természetes, ha egy őrtorony helyéről van szó.
Első alkalommal délután 5 órakor próbálkoztam ezzel a rejtekhellyel. Egy-két fára felmásztunk aztán majdnem feladtuk a sötét miatt, de végülis meglett. Jó rejtés. A Cserealji forrás, régi nevén Büdöskút, a Csereerdő alján, egy gödörben tör a felszínre, már 1630-ban említik a nevét.
A Lobogó bobpály minden korosztály számára ajánlott, izgalmat és örömökkel teli pillanatokat nyújt mindenkinek. Az egyedi tervezésű pálya útvonala majdnem 1000 m hosszú, látványos kanyarokat és lejtőket tartalmaz, és teljes biztonságban akár 45 km óránkénti sebességet is el lehet érni.
Igaz, hogy csak egy fenyofa segitsegevel ertem fel a dobozt. Nemrég ellenőriztem a geodobozt, és a helyén van. Lehet, hogy a tető alatt fennebb kellett volna keresni. Csíkcsomortán keleti határában, az Aracs-patak völgyében, egy tisztás szélén bekerítve áll egy emlékkő, mely történelmi múltunkra emlékeztet.
Kőcsonka Balaskó vára Orbán Balázs így ír Balaskó váráról, A Székelyföld leírása című művében: Szentmihálytól a Köd szép fenyvesei között vezet az ut Szenttamásra, ennek közelében egy dombocskát Balaskó várának neveznek. Valószinüleg a Jenőfalván lakott ily nevü primor családnak lehetett itten vára, melyet azonban most nyomtalanul eltörölt az idő hatalma.
1240-ben Castrum Sancte Marie néven jelentkezik a forrásokban, 1379-benSaxonum de Fewldwar, 1381-ben Feulwar alias Marienburg, 1489-benMarienburg, 1529-ben Marienberg formában fordul elő. A ládát nem találtam meg. Több ízben is eltűnt már a földvári geodoboz. Meglátogattam a várat, s gondoltam hátha megtalálom a dobozt, de nem jött össze.
A Nagy-Küküllőbe ömlő Vágás-patak felső, kitáruló völgyében fekszik Dobó. A Cigány-patak völgyében, ahol Dobó Vágással összeér, ott fekszik a két falu temploma.
Ebben a házban lakott Krauss György (1607-1679), Segesvár krónikása és történésze, a XVII-dik századi Erdély történelmének szerzője.
Tényleg szép a kilátás, bár a dombok már korántsem olyan szép zöldek, mint a képeken. Valószínűleg a szárazság az oka a kopár színeknek.
Csomafalva terjedelmes erdőségei között egy Várhegy nevezetü havas levén, ez elnevezés oly vonzerővel hatott reám. Hogy bár nagy távolra van, bár útja kényelmetlen és fáradságos, én egy várrom felfedezésének vágyától lelkesedve, mégis elhatároztam oda (ki)rándulni.
A Zászpás egy 1279 m magas csúcs a Görgényi havasokban. Először a rejtő elrejti-majd a többiek megkeresik típusú játékot akartunk játszani, de végül együtt rejtettük el. Megtaláltuk, habár nagyon ravaszul elbújt egy felhőbe az egész környék. Gratulacio az elso megtalalonak.
Ehed falunak temploma a középkorban nem volt. Nem készültem különösebben az ehedi rejtekhelyhez. A közelben volt még néhány cseresznyefa, de a repedés nagy segítség.
A Keleti-Kárpátok középső részének egyik jelentős barlangja, aSugó-barlang, a Gyergyói-havasok Siposkő nevű hegytömbjének a délilábánál található. Még augusztusban találtuk meg ezt a ládát. Megtaláltam. Gyergyószentmiklósról indultunk neki, egy borús napon, a barlang felfedezésének.
A parkként feltüntetett temető a Mikó-vár mögötti területen, a múzeum szabadtéri részlege, az ideggyógyászat udvara és a Hősök utcája között helyezkedik el. Ugy sikerult megtalalnom, hogy atmasztam a keritesen, es szembol sokkal egyszerubben meglett. A Vár-térről közelítettük meg. Kérdés hogy ki melyik oldalon áll.
Egy kerékpártúra alkalmával, véletlenül bukkantam rá. Tekintélyes méretű kavics- és homokbánya Göröcsfalva és Csíkszépvíz között, az aszfaltút mellett, a szépvízi lőtér szomszédságában.
Sikeres napom volt, mert ez volt a második ládám, amit elsőnek találtam meg. A Nagy Murgó északi részén, az erdőhöz közel, a legelő területén, egy 3,6 m kerületű bükkfát láthatunk.
Az Ecolog menedékháztól indulva, a piros háromszög jelzés mentén, egy rövid körtúrát járhatunk be, látványos útvonalon. A Sugó-kő a Munticsel - Sugó-szoros természetvédelmi területen, a Hargita megyével szomszédos Neamt megyében található.
1319-ben Holtmaros, 1366-ban Holhmoros, 1512-ben Holth Maros néven jelentkezik az okiratokban.
A görgényszentimrei Bornemissza-kastély mögött egy gyönyörű dendrológiai park található. Erdekes park, a portas bemutatta az udvart es a parkot. November 1-én ládakarbantartást végeztem és áttelepítettem a geodobozt egy új helyre. A kapus furcsán nézett ránk, mikor bekérezkedtünk, de végül beengedett.
Sütő András állítja (1980), hogy A székelyföldi magyarság joggal büszkélkedik Orbán Balázzsal is. Bár eredetileg úgy terveztem, hogy a környék rejtekhelyeit egy külön kirándulás alkalmával keresem fel. Lengyelfalva a legnagyobb székely, Orbán Balázs szülőfaluja - Érdekes módon Orbán Balázs szülőfalujáról igen keveset írt.
Mikor elolvastam a segítő információt, gondoltam, hogy most nem alkalmas megkeresni ezt a dobozt. Érdekes kis vízesés.
Esti sétára indultunk a terepjáróval és az Ördög-tó - Csíkdánfalva utat választottuk.
Sós kút Homoródújfalu A kút mélysége 3 m, a vízoszlop magassága benne 3 m (1882-es mérés). Homoródújfalutól nyugatra, 1 km távolságra, egy sóskút található.
A Kirulyfürdői letérővel szemben, a jelenleg zárt Kalibáskő vendéglő mellett, egy kis erdei játszótér áll üresen. A pünkösd előtti pénteken utaztam erre.
1938-ban cserépfedésűre cserélték ki az eredetileg zsindelyborítású tetejét. Az oklándi, jó állapotban levő parókia előtt álló, 1809-ben állított és jól megőrzött székelykapu, Udvarhelyszéken a legrégebbi.
Érdemes jól megnézni a rejtek fényképét is. A vizeses mostmar majdnem csonta van fagyva, mindenhol jeg kandikal. Csapatmunkával könnyű volt. A vulkáni kitörések idején a Madarasi Hargita oldalában létrejött kisebb lejtésű plató a csúcs alatti 100-150 méternyi területnek lépcsőzetes külsőt kölcsönöz.
Azért nem gondoltam, hogy majdnem délben ilyen kevesen vannak a hídon. Egy kicsit várni kellett, ameddig néhány arrajáró tovább megy, addig az úszkáló kacsákat néztük. A fahíd része a Malom utcának, Székelyudvarhely északnyugati részét köti össze a délkeleti felével.
Kirulyfürdőn, a volt diáktábor területén, a Főkút-forrás közelében, attól délre, egy fedett keresztet találunk, amelyet 2009-ben állítottak Keresztelő Szent János tiszteletére. Tarkovszkij szerintem szívesen forgatna filmet itt, ha élne. Már május közepén jártam erre, de a körülmények úgy hozták, hogy nem álltunk meg, de most bepótoltam.
A napnak talán a legszebb részében érkeztünk a Kövesponkhoz. Korcsolyázni mentünk a Szent Anna tóra, és természetesen megálltunk itt megcsodálni a panorámát és megkeresni a dobozkát. Lábszárközépig érő hóban nem könnyű a keresés. Bükszád egy vadregényes hegykebelben fekszik, a tusnádi szoros alsó torkolatában, gyönyörü lombdús hegyektől körülkeretelt fennsíkon, melynek nyugati oldalán mélyen ágyalta be magát az Olt.
A reformáció után ugyanis két protestáns egyház alakul, a hívek megoszlanak a református és unitárius vallás között. Középkori templomról nincs okleveles adat, ennek ellenére bizonyosan már a középkorban volt temploma.
Mivel vasárnap van, a templomot nyitva kaptam, sikerült belülről is megnézni. A hely kissé forgalmas volt, ezért várnunk kellett, amíg megközelíthettük a rejteket.
Középkori templom állott ott, ahol ma a falutól északra a Szentegyház oldala nevő helynév őrzi emlékét. Székelymuzsnára érkezve, először a református templom torony felőli oldalánál levő udvaron keresztül próbáltam megközelíteni a rejteket.
Gyergyószentmiklósnak a Gyilkos-tó felé tartó kijáratánál, a Békény- és a Vár-pataka között, meredek sziklaszirt tetején áll a kápolna. Nagyon szép és érdekes helyekre vitt el benünket. A láda a kápolna közelében rendben van, még egy kicsit álcáztam mert látszott a nejlon zacsko. Miután egész nap a Gyergyói EKE ládasorozatát kerestük.
A szebb napokat is megélt Madicsa-fürdő helyi, kis fürdőtelep, Csíkkarcfalvától 4 km-re nyugatra, az Északi Hargita keleti oldalán. Ott voltunk a rejtésnél, és finom borvizet is ittunk. Na-ná, hogy ott voltam. Ott voltam a rejtésnél.
Hirtelen előhúztuk a dobozt a rejtekből, és ugyanolyan gyorsan vissza is ültettük, amíg szabad volt a terep. Egy kétnapos kincskereső túrára, kirándulásra indultam.
Csobotfalva településként Taplocával, Csomortánnal és Várdotfalvával alkotta a csíksomlyói egyházközséget, vagy másképpen: a szentpéteri egyházmegyét, amely 1751-ben alakult át, amikor Szereda kivált a közösségből. Már majdnem lemondtunk a kereséséről. Egészen biztos, hogy a helyén van még a geodoboz? Még sötétben keresgéltem a ládikát, a kitartó munka meghozta gyümölcsét és meglett.
Patakfalva felől érkeztem, és a bágyi Várhegy felé tartottam, de nem hagyhattam ki a lókodi református templomnál elrejtett geodobozt. Érdekes, az előttem levő bejegyzéssel ellentétben nem tudtam nyugodtan keresgélni, mert két helybéli idős bácsinak éppen ott volt fontos megbeszélni valója, nem voltak hajlandóak diszkréten hátatfordítani, hogy nyugodtan keresgélhessek. A Nagy-Homorod völgyének legkisebb települése a községközponttól, Homorodszentmártontól 2,5 km-re, a Lókod-patak völgyében húzódik.
A csíkszentmiklósi egyházközség filiáléját alkotó Csíkborzsovában, a jelenlegi kápolna helyén az Egri család épített egy fakápolnát, amelyet az idő vagy a tőzvész elpusztított. Még szebb mint az új templom. Érdekes a templom, és a rejtek is öröm volt ebben a kis kápolnát megtekinteni. Megtalaltuk.
