Navigálj valós időben a terepen, segítünk megtalálni az itt elrejtett kincsesládát!
Kerék-domb alatti vízesés - Ágostonfalva - Turisztikai látnivalók <-- Regisztráció
 


Kerék-domb alatti vízesés - Ágostonfalva turisztikai látnivalói

Ágostonfalva közelében, a román térképeken Fenes-pataknak nevezett, a régi osztrák térképeken Pétrisiú-ként megjelenő patak fejében levő egyik oldalágban, a Kerék-domb alatt egy mély gödörbe ömlő, 4-5 méter magas, csinos vízesés található.

Térképek, részletes leírások és hozzászólások, fényképek, keresési lehetőség, navigáció a terepen valós időben - regisztráció után, teljeskörű hozzáféréssel.

***

Néhány kép a Kerék-domb alatti vízesés - Ágostonfalva képtárból:

Kerék-domb alatti vízesés
Kerék-domb alatti vízesés
A vízesés oldalról
A vízesés oldalról
Fatörzs
Fatörzs
A gödör
A gödör

Eljutottál erre a helyre, és különleges felvételeket sikerült készíteni? Töltsd fel a képeidet a Kerék-domb alatti vízesés Ágostonfalva fotóalbumba!

***
Kalandjáték jellegén túl, a rejtekhely-keresés igazi kihívása az arra fogékony emberek figyelmének felkeltése, Székelyföld, Erdély, illetve a Kárpát-medence természeti látnivalóinak, történelmi és kulturális örökségének, valamint igaz értékeinek megismerésére, ismertetésére.

Fedezzétek fel Ágostonfalva és a környék turisztikai értékeit, ismerjétek meg az általunk bemutatott szép és érdekes látnivalókat, mint amilyen a Kerék-domb alatti vízesés!

A helyszín gépkocsival is egész jól megközelíthető... Lépjél be a virtuális kincskeresők titokzatos területére, és keresd meg a Rejtekhely geojátszótér itt elrejtett geodobozát!

A legközelebbi település Ágostonfalva, 2,75 km távolságra található.
Orbán Balázs - A Székelyföld leírása: Miklósvár-szék
Milyen fontos látványosságok és népszerű látnivalók vannak a Kerék-domb alatti vízesés Ágostonfalva közelében?
(részletek teljeskörű hozzáféréssel)
3,3 km-re. A XVIII-dik században unitárius anyaegyház. Ott voltam a rejtesnel. Örülök, hogy a szülőfalumba is eljutott ez a játék. Nagyon szívesen. Ha középkori templomról nincs is adat, bizonyos, hogy voltak katolikus hívek, akik a reformáció után unitáriusok lettek s az 1630-as események után is megmaradtak unitáriusoknak.
3,3 km-re. A látványos sziklaalakzat néhány lépésre van a települést átszelő műúttól, a helybeli cigányok házai mögött. Mivel az urmosi templom zarva volt (nem szeretem a zarakat) igy felkerestem a sundisznot, cigany kornyezetben. Megtaláltam, kár, hogy cigánytelep van a tövében. A falu délnyugati kijáratánál, a régi térképeken Kiskőbányának nevezett részen, egy különleges, sündisznóhoz hasonlító sziklát találunk.
4 km-re. Az 2011-es év fája Romániában, a köpeci 300 éves szilfa. A győztes fát, a köpeci szilt, a Polgár-Társ Alapítvány nevezte be az Év Fája Európában versenyre. A fát (mi mást ;-)), de a doboz sajnos nem lett meg. Meg nem volt andungom, hogy most feltegyem azokat amiket az utobbi idoben megtalaltam. A koordinátákat kijavítottam.
4,6 km-re. E hegyóriások oldalaiból szeszélyes alaku sziklaszálok, mint ódon várak festői omladványai, emelkednek. Mivel ram vart ez a feladat, ezt tejesitettem is. Áthaladva az alsórákosi szoros első büvkörén, még nagyobbszerű táj-csoport merül fel; a szoros mindkét felén roppant hegy-óriások emelkednek, jobbról a sziklagula idomu rákosi Tepej, balról a vele versenyző sisak idomu ürmösi Tepej.
4,9 km-re. A völgy bal oldalán, az Oltra nézve helyezkednek el a Töpe-barlangok. Mar majdnem sotetben botorkaltunk lefele az Urmosi Toperol. Alsórákos felfedezésére kerékpárral indultam, Kirulyfürdő, Erdőfüle, Székelyszáldobos, Felsőrákos, Ágostonfalva utvonalon. Az Olt folyó Ágostonfalva és Alsórákos közötti 10 km hosszú, kiszélesedett szorosában csak kisebb barlangokat hagyott meg az erozió.
5,4 km-re. A Kék-kő közvetlenül az Ürmösi Töpe-patak, osztrák térképeken Ürmösi határ-patak völgyében vezető erdőkitermelő út mellett található.
5,6 km-re. Az Olt rakosi szakasza folotti karszt teruleten,  az Also-Rakos feloli oldalon talalhato egy piramis alaku meszkoszirt, aminek a neve Rakosi Tepo, 820 m magassaggal.
5,6 km-re. A hely a Tolvajos-barlangtól körülbelül 500 m távolságra található, észak-északkelet irányba. Az Ürmösi határ-patak, jelenlegi nevén Ürmösi Töpe-patak fejének baloldali ágán egy érdekes sziklakapu található, mely alatt átfolyik a víz.
5,6 km-re. A Kárpát-kanyar hágói a legfontosabb átjárócsoport, amely a Kárpát-medencét a Fekete-tenger térségével összeköti. A hágókról levezető utak a Barcaságon csomósodnak, hogy innen több átjárón át vezessenek tovább Erdély központi részei felé. Jo es tartalmas a leirasod a varrol es kornyekerol, de lenne egy-ket kerdesem is. Tepő, Töpe, és Tepej csak változatai ugyanannak a helynévnek, valószínűleg csak a különböző kiejtés miatt. A tartalmas leírásnak nem én vagyok a szerzője.
5,8 km-re. 1235-ben Cormosbach néven szerepel, mely települést Felsőrákos elődjének tekintenek. Pont 15-én voltam ott, a templomban az ünnepélyre készültek.
Unitárius templom Felsőrákos 5,9 km-re. Felsőrákosnak középkori gótikus temploma volt, teljesen újjáépítették. A gótikus korból egy keresztelőkút maradt meg.
6 km-re. A Turdolya-szikla közvetlenül az Olt folyó szélén magasodik. A sziklás alakzat csúcsa az N 46. Nem túl magas, de szép kilátás nyílik róla Alsórákosra, az Olt völgyére, és az Alsórákosi-szorosnál a jobb és balparton őrként álló piramis alakú két Töpére.
6,3 km-re. Tartogóvára Miklósvár fölött található a Csutakosnak nevezett erdőrészen. Hibas vagyok, mert nem irok ekezettel, ezert irodott a Szalas magyarul ekezet nelkul. Lehet elirtam a lada leteves datumat, de az 2020. Nem az ékezet hiánya miatt javítottam át Szállásra, hanem azért mert két l-el küldted a szöveget. A faluból kiinduló szekérúton indulunk el, majd a Kövesorr alatti régi kőbányánál balra fordulunk, és megyünk az erdei úton vagy 3 km-t, amíg elérjük a Szélvíz-patak hídját, és itt a vár.
6,6 km-re. A Kőpince egy sziklaüreg a Tollas oldalában, mely a Kerekhegy tetején levő Kőasztallal néz szembe. 15 m mély, a bejáratánál 5 m széles és 3 m magas, befelé alacsonyul és 50 m-re kiszélesedik, körülbelül 45 fokkal süllyed lefelé.
6,7 km-re. A középkorbanSárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Mátéfalvától keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihályvára romjai. Nagy meglepetésemre a bejelentésnél vettem észre, hogy egy szűz geodobozról hittem azt, hogy eltünt, tény, hogy én nem találtam rá, pedig a leírás nagyon is egyértelmü. Hat igen most mar elindult.
6,9 km-re. A Kerekhegy az Alsórákos környékén található hegyek közül a legmagasabb, 932 m tengerszint feletti magasságával. A gerince egy kifli alakú görbülethez hasonlít, a két vége Alsórákos felé mutat.
Unitárius templom Nagyajta 7,4 km-re. A mai templom az ősinek közvetlen utóda. A XV-dik században kapta gótikus formáját, amelyből sok megmaradt, bár többször is átalakították. Megvan a hely, csak megint egy bezárt vártemplom. Családunk egyik tagja néhány hónappal ezelőtt részt vett a felújított templom bemutatásán.
7,6 km-re. A középkori templom helyébe 1564-ben új templomot építenek vagy újítják és bővítik a régit. Barót Erdővidék központja, az 1739-ben született Baróti Szabó Dávid szülővárosa.
7,6 km-re. Az apácai Feketevárat székely határőrök létesítették a 14-dik században. A Feketevár név talán egy, a kezdetben fagerendákból épült palánkvárra utal. Ott voltam a rejtesnel. Megvan a doboz. Időzhettünk volna akár többet is, de tűzött a nap, és siettünk.
8,1 km-re. Az alsórákosi bazaltoszlopoktól megközelítőleg 300 méterre északra található a Fenyős Kőfejtő. Ha minden igaz, a mustáros dobozon azóta is az én ákombákomjaim díszelegnek. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány helyet, a környék látnivalói közül. Köszi szépen, a mérföldkőhöz tulajdonképpen már vagy másfél hete elérkeztem, csak most nyílt lehetőségem bejelenteni ezt a dobozt. Egy szűk kapun lépünk be, és a szemünk elé tárul egy majdnem ovális alakú, hatalmas feltárás, melynek egyik tengelye körülbelül 400 m hosszú, a másik pedig körülbelül 200 m.
8,2 km-re. A bazalt kitermelését 1895-ben kezdték meg. A doboz a helyén van. Betettem a Cochon nevu utazo malacot amelyet a Schuller kaputol hoztam el nemreg. Megtalaltuk Aronekkal, GPS nelkul. A Persányi-hegységet, kelet-nyugat irányban átvágó Olt-folyó a szorosból kilépve Alsórákosnál újból belevágja széles medrét a negyedkor elején képződött bazalterületbe.
8,3 km-re. Apáca egy barcasági magyar falu, lakói lutheránusok. Érdemes meglátogatni, egy szimpatikus kicsi templom, s még nyitva is volt. Itt született Apáczai Csere János 1625-ben.
8,3 km-re. A Kormos és Vargyas vize egyesülésénél, a Darabonta nevű helyen fakad fel e térség legjelesebb ásványos forrása, a rákosi borviz, melyet gyakran borszéki gyanánt is hordanak szét. Hagyomány szerént azon helyen, hol most e borvíz (savanyúvíz) felbuzog, a hunok bejövetelekor tó volt, mely Csodástó-nak hivatott.
8,5 km-re. Az ide tartozó, a Rika és Sós-kút (Nádas) patakok közti, Ny-K irányban lefutó hegygerinc keleti kiemelkedésén, a Hegyes-tetőn (684 m) található középkori eredetű erődítésmaradvány már régóta ismert. Megtaláltam a dobozt. A Persányi-hegységnek az Olt alsórákosi szorosától északrahúzódó vonulatát az erdővidéki és homoródmenti emberek Rikának vagy Rika erdejének nevezik.
8,5 km-re. A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető. Miután a megadott koordináták 10 méteres körzetében hiába kerestük, megvizsgálva minden fát, végül a doboz várnál levő fa gyökerei közül került elő. Előző Likaskői felfedezésünkön felbuzdulva nézelődtünk doboz után az Attila váránál, és meg is találtuk azt. A honismereti túrasorozat egyik célpontja volt a Rika-erdei erődítményrendszer, és ekkor találtuk meg a ládát. Attila vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el.
8,5 km-re. Réka vára a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszerhez tartozik, Felsőrákostól 6 km-re északnyugatra, a Sóskút (Nádas) és Rika patakok között, enyhe lejtésű hegylábon helyezkedik el. A lelőhely legmagasabb pontja az egykor romokkal koronázott 684 m magas Hegyes- vagy Boldi-tető. Honismereti túrán találtam meg, teljesen új ruhájában, a Rika várát. A doboz rendben van, habár kissé átnedvesedett. Nem volt könnyű, orr után tájékozódni, de elékerült.
8,5 km-re. Délután 4 óra körül találtuk meg. A rejtekhely leírását igyekeztem úgy fogalmazni, hogy kiderüljön belőle két fontos dolog. Örülök, hogy a rejtés után ilyen hamar megvan az első megtaláló. A Baróti-hegység turisztikai szempontból alig feltárt, alig használt vidék, pedig lombos erdőivel, hangulatos ligeteivel üdítő változatosságot jelent a körötte lévő magashegységek zordon rengetegeihez képest.
8,6 km-re. A harmadik Rejtekhely-vadászat Erdélyben találkozó alkalmával kerestük meg ezt a geodobozt. Megtalaltuk a bazaltoszlopoknal levo ladat, meg 2009-ben, ami azota sajnos eltunt. A túratársak jóindulatából én találtam meg elsőnek ezt a geodobozt. Az alsórákosi bazaltoszlopoktól körülbelül 700 méterre, északnyugati irányban, földúton autóval is megközelíthető a Hegyes tető, vörös-fekete színű vulkáni salak bányája.
8,9 km-re. Ide temetkeztek (feltételezhetőleg a 18-dik századtól) a helység nem római katolikus vallású lakói, mivel az akkori vallási viszonyok nem engedték más vallásúak temetését a katolikus temetőben, sőt a falu belterületén sem. Figyelem. Megálltunk és megnéztük ezt a régi, elhagyott temetőt, és megkerestük a kriptában elrejtett dobozt. kustalyetik, kérlek írd meg az emailcímedet. Barót északkeleti végében, a Szőlős-oldalon található a Zathureczky-temető, a helység egy régebbi temetője, mely a hatvanas évek elejéig volt használatban.
9,1 km-re. Útban a Rika-erdei kora középkori erődítményrendszer felé, a Rika-patak völgyében vezető földúton, kelet felől érkezve, először balkéz felől a Réka királyné sírjának nevezett patak parti sziklához érkezünk. A régi megyei úton kerékpározva (Felsőrákos és Oklánd útvonalon), észrevettünk egy kis táblacskát ami a Réka királynő sírjához irányít. A legnehezebb a kis szikla megtalálása volt az aljnövényzetben. Többször is voltam itt, de csak később tudtam meg, hogy geoláda is van.
9,1 km-re. Az olaszteleki Bolond-borvíz a Kormos-patak és az egykori Malom-árok találkozása közelében, attól délkeletre található. Nevét időszakos feltöréseiről kapta, úgymond bolondosan tört elő és tűnt el újra.
9,2 km-re. Alsórákos kevesek által ismert látnivalója a Kövesoldal tetején 1676 és 1686 között épültreformátus erődtemplom melletti temető. A várkastélytól, hogy betartsam az ajánlott sorrendet, és mivel ugy döntöttem, hogy a bazaltbányát és a Rákosi Tepőt egy következő alkalomra hagyom, hogy alaposan körbejárhassam, a temetőt kerestem meg. ígéretemhez híven ujra felkerestem a rejtekhelyet, és jóvátettem bűnömet, így most már Breki jobban áll/ül/fekszik mint valaha. Szerencsére a térkép meg a képek alapján nem volt nehéz rátalálni a zöld béka buvóhelyére. A falu különleges temetkezési szokásairól árulkodnak a temetőben található faragott lábfák, a halottak lábához elhelyezett, úgynevezett gombosfák.
9,4 km-re. Alsórákos a tatárjárás előttvalószínűleg besenyő település volt, mely elpusztult. A falunak már a középkorban is volt temploma. Biztosan mentem a megjelölt helyre. Már voltam itt egy párszor, de csak most sikerült bejutnom a kastély területére. Miután szerencsésen beereszkedtem az Ürnösi töpe barlangjaitól, és egy kicsit lecsutakoltam a bringát a patakban, Rákos fele vettem az irányt.
9,5 km-re. Olasztelek határában, közel a felsőrákosi úthoz, egy lapos kőkúp tűnik az arrajáró szemébe. Mely élénken kiválik a lapos rét füves, zöld színéből. Először azt hittem, le kell másszak a lyukba, de aztán észrevettem a rejteket. Az eredeti rejtekhely a Likaskő falában volt. Lehet, hogy csak én nem voltam elég alapos.
9,6 km-re. A kastély helyén már a 16-dik században állt egy udvarház, mely 1609-ben került a vargyasi Dániel-család birtokába. A Daniel-kastély az erdővidéki Olasztelek központjában található, reneszánsz stílusú épület, a falu egyik legfontosabb műemléke.
9,7 km-re. Faragott kövei gótikus átalakításokról vallanak. A Kormos-patak völgyében kirándultam, hazafelé Olaszteleken vezetett keresztül az utam. Miután elemeztem a helyzetet, hogy hol lehet a geodoboz, mert a fáknak nincs üregük, így csak a talajon lehetett a doboz elrejtve. Olasztelek református templomának késő román és átmeneti stílusban faragott kapuzata van.
9,9 km-re. 1954-1989 között, a Vargyas falu közelében végzett bányászati munkák során, itt-ott elérték a talajvizet. Ez a környéken több tó megjelenéséhez vezetett.
10,5 km-re. Vargyas Erdővidék festett bútorkészítéséről és fafaragásáról híres települése. 1334-ben plébániatemploma volt, a régi templom a falu felső felében állott. Ezt a dobozt nappal, szerintem, lehetetlen megkeresni.
10,6 km-re. Bölön erődített temploma 1893-ban épült, egy 15-dik századi templom leégett maradványaiból. A 17-dik század elején épített négy saroktoronnyal megerősített erődfal veszi körül. Hazafele tartva a Vecer, a kopjafa, a kopeci oriasi szil utan ahol a rejtekladat amely a fa alatt hevert kitaszitottan, vissza tettem a 2011-es romaniai ev fajaba, egy maroknyi hazai folddel es egy kis zaszlo szallaggal, no meg egy rez garassal, mert mas mar nem volt nalam.
10,9 km-re. Az egyházi javakat közösen használják, és úgy látszik egy ideig a templomot is. Szerencsére a harangozónő ráért, így egy szép élményben volt részem. I Rákóczi György uralkodása idején a hívek egyötöde református.
11,2 km-re. A vargyasi Elesett hősök emlékműve, vagy helybeli név szerint Oroszlános emlékmű, a Fő út és a Temető utca kereszteződésénél található, 50 m-re északra a Polgármesteri Hivataltól. Tervezője Tompa József, 1931-ben állították fel.
11,4 km-re. Talán ezért mondogatták a szomszéd falusiak tréfából nekik, hogy Bodost akár le is lehetne padolni. Bodvaj fele utkozben egy kis kitero es mar meg is van a rejtek. Egy kis almaszedés után kerestünk és találtunk rá a dobozkára. Azt hiszem mi vagyunk az elsők akik megtaláltuk, a logfüzet szerint. Bodos a Barót felől jövő főúttól kicsit bennebb,  nyugalmas környezetben, dombok között, egy teknőben fekszik.

Természeti értékek - Brassó megye
* Részletek bejelentkezés után.
[ Fel ↑ ]

Teljeskörű hozzáférés esetén

  • Hozzászólások, bejelentések
  • Turisztikai látnivalók keresése kulcszóra és koordináták körül
  • Utolsó megtalálások és hozzászólások
  • Kerék-domb alatti vízesés adatlapjának követése
  • Közeli és meg nem talált rejtekhelyek megjelenítése térképen és listában - Ágostonfalva térkép
  • Látnivalók a felhasználó földrajzi helyzetének közelében
  • Navigálás valós időben a terepen!

Hozzászólások

  • Mai lada - Ma kerestem meg, es mar be is jelentettem. Ez mar fejlodes.
  • Melyik leírás ékezetei jelennek meg rosszul? - Gratulálok a teljesítményhez, tényleg fejlődés, ha már aznap bejelented a megtalálást. Még a végén példát vehetünk rólad.
  • Ekezetek - Tehat konkreten: Mivel en nem irok ekezetes karakterekkel, magyaran mondva "magyarul" a leirasaimban, addig a rejtekhelyek leirasainak (amik ekezetesek) a kinyomtatasanal a Geotrekking oldalrol az ekezetes betuk helyen pl.,,é vagy á" stb.
  • Hiba kijavítva - Rájöttem, hogy milyen nyomtatásra gondolsz. A ládaoldalak alján, a jobb oldalt található rövid és hosszú nyomtatható változatok oldalakról van szó.
  • Koszi - Koszi. Most mar jol olvashatom a lada leirasokat ujbol.
  • Tobb sziklaalakkal is talalkozhatunk a bodoki havasok e mellek-gerincen. Ezek kozul legismertebb a rejtek kozeleben levo Egricskove.
  • A tavalyi térkép miatti kudarc után az idén sikerrel jártunk. Mire kimondtam, hogy körülbelül abban a sziklában van a doboz, arra már meg is lett.
  • Egy szép túra volt. Mindenik fürdőt kipróbáltuk.

Sikerült eljutni Ágostonfalva környékére? Tetszett a Kerék-domb alatti vízesés? Vagy csak egyszerűen hozzá szeretnél szólni, kiegészíteni a leírást? Meséld el nekünk a tapasztalataidat!

Néhány látnivaló

Tudomásod van kevésbé ismert, szép és érdekes kirándulóhelyekről Brassó megyében? Oszd meg velünk az információidat, és adj lehetőséget a többieknek is, hogy megismerhessék ezeket a helyeket!

[ Fel ↑ ]
A hozzászólások, leírások szerzõik tulajdonai. Minden más tartalom © 2005-2024 Rejtekhely.ro, a magyar geotrekking webhely. Minden jog fenntartva. Geotrekking Székelyföldön, Erdélyben, és a Kárpát-medencében. Túrázás és kirándulás. Székelyföld, Erdély, és a Kárpát-medence látványosságai, látnivalói.